Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Bóka Gergely: Kóka története a középkorban (895–1526)
Kóka története a középkorban (895-1526) | 15 lehetett Kókai Móg, aki megengedhette magának, hogy két fia, Gál és valószínűleg Mihály is a király szolgálatába álljanak. Kókai Gál 1331-ben elhunyt, így a királytól kapott birtokrészét testvére eladta 60 márkáért Magyar Pálnak, majd ugyanebben az évben saját részét is értékesítette, ugyancsak Magyar Pálnak. Magyar Pál személyének megfejtésével közelebb juthatunk a Kókai család és az udvar viszonyának tisztázásához. Nádasd nb. Magyar Pál nagybirtokost 1323-ban említik mint királyi apródot (Auláé iuvenes). Fiatalon csatlakozott Károly Róberthez s annak szolgálatában gyorsan emelkedett pályafutása. 1322-1344-ig a gimesi vár várnagya, 1324-1326-ig tárnokmester, majd 1340- ben kincstartó lett.65 Betöltötte az igen magas közjogi méltóságot, az országbírói tisztséget is.66 Az oklevélben megismert adásvétel, úgy tűnik, a királyi udvarban vagy annak környezetében mehetett végbe 1331-ben. Ez a forrás újabb adatokat szolgáltat a Kókai család királyi udvarban betöltött szerepére. Egy 1406-ban kiadott oklevél szerint Kókai Kacsi (,deKaalch) István fia Pál fia János magtalan halála miatt birtokait: Kóka, Zsámbok, Babl és Zentheged falvakat a királyi kápolna javadalmaihoz csatolták (9. sz. oki.). Az oklevélben említett Kókai János nagyapja, Kókai István, Kókai Gál és Kókai Mihály rokona lehetett. Rangját tekintve árvái várnagy volt. A várat először 1354-ben honorbirtokként kapta meg, majd 1355-ben az árvái vár várnagyaként szerepel.67 Fügedi Eriknél árvái ispánként is szerepel.68 Az Anjou királyok (elsősorban I. Lajos) területi kormányzati rendszerét a honor rendszer jellemezte. Ez annyit jelentett, hogy a király bizonyos javakat (ispánsá- gokat ill. várakat) ajándékozott el nem örökadományul, hanem csak meghatározott időre. A vár és tartozékai továbbra is a király tulajdonában maradt, viszont az egyes bárók használták. A honor egyszerre hivatal és hivatali birtok is. A hivatalt az ispáni cím jelentette, amelyben a bárót familiárisai ispáni vagy alispáni címmel helyettesítették. A hivatali birtokot pedig a királyi várak és tartozékaik jelentették. Élükön szintén a báró familiárisai álltak várnagyi vagy alvárnagyi címmel. 65 MÉL II. 122. 66 KURCZ1988. 67 ENGEL 1996.268—269. Árva Szlovákiában található, az egykori Árva vármegye központja volt. Az Árva (Orava) folyó völgyében található, Alsókubintól északra. Castrum. Zólyomi Mikó és Detre építették, 1254-ben elcserélték a királlyal, így királyi vár lett és feltehetőleg a zólyomi ispán irányítása alá került. Károly Róbert 1315-ben visszaadta Mikó unokájának, Zólyomi Doncsnak, de 1330-ban a Muraközért visszacserélte. Azóta királyi várnagyok kormányozták. 1388-93 között Oppelni László hercegé lett valamilyen címen. Zsigmond 1397-ben neki és feleségének, Ofka mazóviai hercegnőnek zálogosította el élethossziglan, de 1399-ben Blatnicáért visszacserélte tőlük és ismét várnagyokra, közben egy időre Garai Miklós nádorra bízta (ENGEL 1996.268-269). A legújabb ásatások alapján R Caplovic közölte Árva várának alaprajzát (FÜGEDI 1977.101.). 68 FÜGEDI 1977.101. A honor két összetevőjének egybekapcsolódására mutat, hogy az ispánnak és a várnagynak nem volt külön apparátusa. I. Lajos időszakában általános volt, hogy az ispán vagy az alispán egyszersmind várnagy is volt.69 Pontosan 40 esetben kapcsolódott össze a megyés ispáni tiszt a várnagysággal.70 A várnagy gondoskodott a vár fenntartásáról és védelméről, beszedte a földesúri járadékot, gyakorolta a kegyúri jogokat, valószínűleg segített a tized behajtásában és elnökölt a falusi bírák- tól fellebbezett perekben az úriszéken.71 Ez a (királyi) várnagyi rang beleillik az aulae miles kereteibe, így feltételezzük, hogy Kókai István - a várnagyi rang mellett ispáni vagy alispáni tisztet betöltve - a király (I. Lajos) környezetében forgott. Azt, hogy pontosan milyen fokú volt a rokonság az említett Kókai Móggal, Gállal és Mihállyal szemben, nem tudjuk biztosan, de Engel Pál 1351-ből említ egy Mihály fia István nevű személyt, aki az aula tagja volt, mint hercegi relator.72 Elképzelhető, hogy az említett Mihály fia István személye megegyezik Kókai Kacsi Istvánnal. Ezek alapján feltételezhető, hogy Kókai Kacsi István, Kókai Móg fia Mihálynak volt a fia. A14. század második felében Kókán és környékén kialakított birtoktest eredete több ágú. Ismereteink szerint a birtokegyüttes 14 településből és egy castrumból (vár) állott. A falvak közül 12 lakott: Kóka (Pest m.), Almás (Pest m.), Zsámbok (Pest m.), Sámsonháza (Pest m.), Kazár (Nógrád m.),Inaszó (Nógrád m.), Szőrös (Nógrád m.), Szék (Nógrád v. Heves m.?),Tas (Heves m.), Encs (Heves m.),Terpes (Heves m.) és Rozsnak (Heves m.) valamint 2 lakatlan: Szentegyed (Pest m.) és Rubly vagy Bably (Pest m.) birtok volt (színes melléklet, 1. kép). A birtoktömb (uradalom) 1406-ban Kókai Kacsi István fia Pál fia János magtalan halálával került a király kezére (9. sz. oki.). A Kókai család várát 1374-ben Barkány határjárásában említik meg Fejérkő néven (castrum), amely erősség ekkor Sámsonházával egyetemben a Kókai Kacsi család birtokában volt.73 Nem tudjuk, hogy mikor és ki építette a várat, de a 15. század elejére már bizonyosan rom (locus castri) volt (11. sz. oki.).74 Kocsis Gyula szerint a névadó falut a család már a 13. század közepén bírta,75 a többivel viszont a 14. század folyamán bővült az ősi birtok.76 Ezek közül Szentegyed eredetileg Csák fia Jánosé volt. Azonban Csák Máté 69 KRISTÓ 1998.96. 70 Az Anjou királyi várnagyok sokszor láttak el országos méltóságokat, így gyakran helyettesük, a vicecastellanus látta el teendőiket. KMTL 1994. 716. 71 Uo. 72 ENGEL 1996.479. 73 A rom a Nógrád megyei Sámsonháza területén, Pásztótól északra található. ENGEL 1996. 74 Uo. 75 A 14. századi Kókai Kalcsi család és a 13. századi Kókai család között egyelőre nem tudjuk felmutatni a rokoni kapcsolat bizonyítékait. 76 KOCSIS 1985.75.
