Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Gócsáné Móró Csilla: Blaskovichok a Rákóczi-korban, a Rákóczi-kor és -kultusz tárgyai a tápiószelei Blaskovich-gyűjteményben
48 Gócsáné Móró Csilla oroszlánt”.73 Ez a pipa is szerepelt az 1903-as kassai kiállításon. Az ezredéves kiállításon is bemutatták azt a copf stílusú, a Beniczky család címerével díszített pipát (67. 241.1.), amelyről a Blaskovich fivérek azt tartották, hogy II. Rákóczi fejedelem faragta titkárának, Beniczky Gáspárnak.74 A családi legendárium a fejedelem személyéhez kötődő pipának tartotta azokat a darabokat, amelyek szintén szerepeltek az ezredéves kiállításon, így a Beleznay-címeres tajtékpipát (67.247.1.)75, valamint a Csáky család címerével és turullal díszített tajtékpipát (67.250.1.)76 A fejedelem kultusza már a 19. század elején kialakult, de a Rákóczi szabadságharc igazán éltető, haladó hagyománnyá a reformkorban és az 1848—49-es forradalom idején vált.77 78 79 Így nem csodálkozhatunk azon, hogy a kései utódok a Blaskovich család 48-as szerep- vállalása, a reformkorban játszott vármegyei szerepe alapján ápolták a Rákóczi kultuszt. így a Blaskovich- gyűjteményben olyan tárgyak sorával is találkozunk, amelyeket a 19. század végén és a 20. században élt családtagok a fejedelem személyéhez kötöttek, illetve korabeli tárgyaknak tartottak és gondoltak, de a mai kor szakértői már későbbre datálják őket. A kultusz tetőpontja a fejedelem és társainak 1906-os újratemetése volt, de fontos állomásnak tartjuk az 1903. évi kassai Rákóczi kiállítást is. E jeles rendezvényen a Blaskovich családi gyűjteményt hét tárgy képviselte. A Blaskovich család a 20. század első évtizedében a Felső-Tisza-vidékén élt. Éppen azon vidékek egyikén, melyen „kivált sok történelmi nevezetességű hely őrzi Rákóczi és kurucai emlékét” és amelynek néphagyományában mindez erősen megmaradt.'8 A tiszaújhelyi birtokon élő Blaskovich Gyula által 1903. június 3-án a kassai Rákóczi kiállításhoz kitöltött kísérőíven (12. kép) az alábbi tárgyak szerepeltek:'9 „1. Egy pár pisztoly vert művű ezüstfoglalatokkal 18. sz. 2 db érték 500 korona 2. Kard, pengéjén latin felirat, kettős kereszt és szűz anya képével, fekete bőrtokon sárgaréz díszítéssel. 1 db érték 100 korona 3. Puskapor tartó, agancsból, vésetekkel 18. sz. 1 db érték 30 korona 4. Pipa, agancsból, egyik oldalán Krisztus feltámadása 73 HAIDER - RIDOVICS 2005.10. 74 EZREDÉVES ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS; HAIDER - RIDOVICS 2005. 87. 75 EZREDÉVES ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS; HAIDER - RIDOVICS 2005. 84. 76 EZREDÉVES ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁS; HAIDER - RIDOVICS 2005.91. 77 KÖPECZI - R. VÁRKONYI 2004.557. 78 MAGYAR 2000.15. 79 BMTD 69.58.1. 17. sz. 1 db érték 200 korona 5. Pipa, tajték, kupakján oroszlánon ülő Amor alak 17. sz. 1 db érték 200 korona 6. Pipa, tajték, kuruc alakokkal. Kupakja ezüst, 18. sz. 1 db érték 150 korona 7. Pipa, tajték, Rákóczi korabeli muzsikás cigány alakokkal, kupakja hiányzik 18 sz. 1 db érték 70 korona” A családi levéltár, majd a múzeum történeti dokumentációs tára megőrizte a kassai kiállítással kapcsolatos iratokat: a kiállítás tervezetét, az elnökség felkérő levelét. Az 1903. március 1-én kelt levél kísérője volt a kiállítás tervezete. Ebben meghatározták a beküldendő anyag korát és tematikáját: a „17. század elejétől a 18. század harmadik évtizedéig terjedő kor, tehát mintegy 100—120 év művelődésének, történelmének, szellemi életének s művészetének régi emlékeit, valamint az ezekre vonatkozó modern műalkotásokat, mely utóbbiaknak czéljuk volna a Rákócziak korának a későbbi idők művészetére és irodalmára gyakorolt hatását bemutatni. ”80 A következő irat május 20-án kelt, mely már a „Rákóczi-ereklye-kiállítás” rendelkezésére bocsátandó Rákóczi korabeli (1650-1750) emléktárgyak oda- és visszaszállításával, csomagolásával kapcsolatos tudnivalókat és teendőket rögzítette (13., 14. kép). Blaskovich Gyula gondosságát jelzi, hogy a Münster Tamás kassai polgármester nevére kiállított, a Magyar Királyi Államvasutak által Tiszaújlakon feladott vasúti vevényt is megőrizte. A szervező bizottságtól jött mindkét levél „Rákóczi Kiállítás Kassán” fejléces borítékban érkezett. A meghívót tartalmazó boríték fejlécére ezt nyomtatták: „A Rákóczi ereklye-kiállítás végrehajtó bizottságától Kassán”. A boríték hátoldalát középütt már e jeles eseményre nyomtatott emlékbélyeg zárta le. A boríték tartalmazta a július 26-i megnyitóra szóló 1903. június 14-én kelt levelet. Ebből tudhatjuk, hogy az ünnepség 10 órakor Kassa városának díszközgyűlésével kezdődött, 11 órakor az ereklye-kiállítás ünnepélyes megnyitásával és annak megtekintésével folytatódott, majd fél egykor a Schalkház-szálló nyári helyiségében elfogyasztandó társas ebéddel zárult. A meghívó levél tartalmazta a megnyitó ünnepségre szóló belépti jegyet és Blaskovich Gyula földbirtokos úr nevére kiállított vasúti menettérti jegyet, mely a Kassára és visszaútra szóló utazást tette lehetővé. BM TD 69.58.1. Dolgozatunkban mi is az ezen időkeretbe tartozó tárgyakat ismertettük.
