Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Watanabe Anikó: Takács József és a ceglédi társadalom. A „nagy prédikátor” „Kossuth városában”
92 Watanabe Akiko Említésre érdemes, hogy a március 15-ei ünnepségeken ki-ki a saját körének zászlaja alatt vonult fel. Az országgyűlési választások előtt pedig a körök maguk döntötték el, hogy melyik jelöltet támogatják. Ezek a helyi társadalom rétegeit átfogó szervezetek tehát komoly erővel rendelkeztek. Ezen belül is, Takács a legjelentősebb körökben tevékenykedett, s ezáltal az egész ceglédi társadalomnak meghatározó személyiségévé vált. Takács maga is utal e szervezetek fontosságára: „valamint az egész testet átható lélek eleveníti a magában tehetetlen testet, úgy szabályozzák a kulturális intézmények is egy városnak vérkeringését és éltetőleg hatnak a város társadalmi, közgazdasági, közmivelődési és morális életére, haladására, emelkedésére, tökéletesedésére. ”21 A körök székházában általában könyvtár, olvasószoba, söntés, társalgó, benne kártyaasztal, sakk, biliárd, kint tekepálya, teniszpálya volt. A korabeli olvasókörökben a tagok ivás, társalgás, szórakozás, tanulás céljából jöttek össze. A Kaszinó rendszabályában ezt találjuk: „illedelmes, hasznos olvasás, törvényileg nem tiltott mulatságos időtöltés által a vélemény és helyzetben különbözők közeledését, az értelmiség és erkölcsiség előmozdítását célzó egylet"}2 Hogy pontosan mit is csinált Takács a különböző szervezetekben egy átlagos hétköznapon? Segédlelkésze, Balogh György az 1920-as évekre visszaemlékezve így ír a Gazdakörről: „Takács József is idement, ha a templomon kívül találkozni akart a híveivel. Délutánonként beült az olvasóterembe — O nem ivott, nem kuglizott, nem billiárdozott —, nézegette a lapokat és elbeszélgetett azokkal a gazdákkal, akik vacsoráidéig bementek.m TAKÁCS JÓZSEF BESZÉDEI A helyi rendezvényeken, ünnepségeken Takács gyakran felszólalt. Cegléd város rendezvényei közül több az 1848-as történésekkel és Kossuthtal volt kapcsolatos, pl. március 15., Kossuth születésnapja, szobrának avatása stb., s ilyenkor Takács is a felszólalók között volt, beszédei sokszor a rendezvények fő eseményének számítottak. Néha a helyi újságban is megjelentek, vagy röpiratként nyomtatták ki őket. 21 CU, 1914. febr. 1. 22 Hasonló feltételek találhatók a 19. jegyzetben említett minden alapszabályban is. 23 REZNÁK 1993.125. A Gazdakör a Népkörből kivált önálló szervezet, de a székház közös, így az olvasóterem a Népköré is. Az 1848-as Kossuth-beszéd Cegléd lakóira rendkívüli hatást gyakorolt, s a város életében ezt követően is meghatározó maradt a szónoki tevékenység. A Kossuthot kísérő Egressy Gábor ezt írja naplójában: „E szózat keresztül hatott a népnek minden értelmi fokozatán és rétegén - hatott a csontokig és velőkig. ”24 Kossuth leveléből kiderül, hogy beszéde után egy 300 főből álló csoport Pestre indult, és a következő nap további 3000 fő követte őket. Rendkívül meggyőző beszéde tömegeket mozgósított, és emlékezetes maradt a ceglédi nép körében. Többször olvashatunk arról, hogy Takács nagyra értékelte a ceglédi Kossuth-beszédet. Odaérkezése után 4 évvel, 1892-ben Kossuth 90. születésnapja alkalmából a főtéren mondott beszédében például így szól az ünneplő tömeghez: „S midőn ez ünnepélyes alkalommal én, mint e városnak egyik igénytelen polgára, ide állottam önök elé, hogy kifejezést adjak azon szent érzésnek, mely mindnyájunk kebelét hevíti e napon, ide állottam ez asztalra, melyen 44 évvel ezelőtt annak a nagynak és dicsőnek lábai nyugodtak, s szóljak önökhöz ezen a téren, melyen egykor az ő lelkesítő szavai hangzottak e város lakosaihoz, megvallom, hogy a feladat nagysága alatt roskadozni érzem gyenge erőmet. Folytonosan füleimbe csengenek az ótestamentumi prófétához intézett eme szavak: »old le a te saruidat, mert az a hely, ahol állasz, szent hely«! Úgy van; szent ez a hely, mert a magyar szabadságnak legnagyobb apostola, a szabadság szent ügyének martyrja állott rajta egykoron. Leoldom az én saruimat s leborulok előtted hazám legnagyobb fia, nemzetem örök dicsősége. ”25 Jellemző beszédeire, hogy világi alkalmakkor is a Bibliából idéz. Egyházi rendezvények alkalmával viszont világi aktuális problémákra is kitér, pl. Húsvétkor, Krisztus feltámadásának ünnepén a magyar nemzet feltámadásáért könyörög.26 Takács a Kossuthtal kapcsolatos beszédeiben a későbbiekben is sokszor használ az istentiszteleteken megszokott szófordulatokat. Az egyházi retorika is nagyban hozzájárult a Kossuth-kultusz felvirágoztatásához. 1892-es beszédében kitér Kossuth korábbi tevékenységére is, többek között ceglédi beszédére, s az akkori magyarországi helyzetre. A ceglédi polgárok Kossuth beszédére adott reakcióját így idézi fel: „Önök tudják, hiszen önök látták és hallották őt, midőn e téren Czeglédpolgáraihoz is szólott úgy, mint még ember 24 MÁTÉ 1982. 202-203. 25 TAKÁCS 1893. 26 CU, 1902. márc. 30.
