Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Mészáros László: Országgyűlési választások Nagykőrösön (1848–1918)
Országgyűlési választások Nagykőrösön (1848-1918) 83 kiadtak Eötvös ellen „Ki hazudott?” címmel, „több választópolgár” aláírással. Erre Eötvös sajtóügyi feljelentést tett, és január 27-i programbeszédében határozottan visszautasította az ellene felhozott vádakat.39 Eötvös változatlanul népszerű volt a városban, amint ez a névnapján is megmutatkozott, amikor nagyszámú polgárság éljenezte, ünnepelte. Inárcsi Farkas Elek január 29-én tartotta meg programbeszédét a városi szállodában 30 koronás terítékek mellett, ahol sok bor fogyott .. ,40 A választás január 30-án zajlott, szokatlanul enyhe, tavaszias időben. Reggel 8 órakor kezdődött a szavazás, amelyre zászlókkal és zenészbandákkal vonultak fel a pártcsoportok. Zajosan éljenezték a saját jelöltjüket, s abcugolták a másikat. Kisorsolták, hogy először az Eöt- vös-pártiak szavazhattak, majd a következő félórában Farkas Elek hívei voksoltak. Az 1606 választópolgárnak csak kb. az egyharmada szavazott le délig. Ekkor Eötvös minimális különbséggel, 47 szavazattal vezetett riválisa előtt. Délután még nagyobb tömegben jöttek a választók a városháza udvarára, gyorsan szaporodtak a voksok, és a választási elnök délután 4 órakor már lezárta a választást, és kihirdette a végeredményt. Eszerint: I. Farkas Elek 390, míg Eötvös Károly 802 szavazatot kapott, így Eötvös immár harmadszor lett Nagykőrös képviselője. A Függetlenségi és 48-as Párt hívei kitörő örömmel fogadták a választási győzelmet.41 Az 1896-os év a millenniumi ünnepségek jegyében telt. A magyarság ezredévi ünnepén a kormány „treuga dei”-t hirdetett, rövid időre elhallgattak a politikai csatározások. Az október végén, november elején megrendezett választásokat azonban Bánffy Dezső kormánya feltűnően erőszakos módon rendezte. A kormány valóságos választási hadjáratot folytatott az ellenzéki pártokkal szemben, amelynek meg is lett az „eredménye”: 290 szabadelvű párti képviselő került be a parlamentbe, az ellenzék összesen csak 123 mandátumot szerzett.42 Nagykőrösön ezzel szemben csendesen, békésen zajlottak a választások, aminek az volt az oka, hogy hosszú idő után újra egyindulós választás zajlott. A Függetlenségi Párt október 18-i értekezlete egyhangúlag ismét Eötvös Károlyt jelölte országgyűlési képviselőnek. Eötvös egyébként a millennium évében gyakran felkereste Nagykőröst. O volt a március 15-i ünnepély szónoka, majd március 29-én köszöntötte a városba látogató Kossuth Ferencet, és augusztus 30-án a tetétleni Árpád-emlékoszlop ünnepélyes átadásakor mondott ünnepi beszédet. A Szabadelvű Párt választási értekezletén Ádám László pártelnök előadta, hogy a szabadelvűek a jelen viszonyok között nem kívánnak képviselőjelöltet álbtani. 39 Nagy-Kőrös, 1892. jan. 17,1892.jan. 31. 40 Nagy-Kőrös, 1892. jan. 31. 41 Uo. JÓNÁS 1990.27. Az értekezlet az alábbi határozatot fogadta el: „tekintve, hogy az országgyűlési szabadelvű párt által kezdeményezett s megalkotott, korszakot alkotó (...) egyházpolitikai törvények hozatalánál a nagykőrösi 48-as és függetlenségi párt országgyűlési képviselőjelöltje Eötvös Károly minden szabadelvű polgár elismerésével találkozó tevékenységet tanúsított, tekintve, hogy a nevezett képviselő jelöltnek a helyben nagy többségben levő 48-as függetlenségi elveket valló választó polgárok között oly nagy a népszerűsége, hogy vele szemben bármely, a szabadelvű párthoz tartozó jelölt megválasztásához alapos remény nincs, (...) tekintve végül, hogy kizárólag a politikai harcért a (...) polgárok nyugalmát megbojgatni nem kívánatos: a (...) nagykőrösi szabadelvű párt (...) kijelenti: hogy ez idő szerint országgyűlési képviselőt nem jelöl."43 így tehát október 28-án Eötvös Károly ellenjelölt nélkül győzött. Olyan nagy volt a tekintélye és népszerűsége, hogy a következő, 1901. évi választáson sem állítottak vele szemben ellenjelöltet, így újabb öt évre ő lett a város képviselője.44 A Nagykőrösi Újság megállapította, hogy a kecskemétiek irigylik a körösieket, mivel Kőrösön a polgárok megegyeztek egyetlen jelöltben, míg Kecskeméten idén is 4-4 jelölt indul harcba a mandátumért. A körösi ember előtt „e szó: képviselő, Eötvös Károly nevével annyira ösz- szeforrott, hogy tőle szinte elválaszthatatlan. Nem is tudja elképzelni, hogy őt más képviselhetné a nemzet nagy tanácsában, mint Eötvös Károly ”, akit bizalmasan csak Károly bácsinak neveztek.45 Az 1901-06-os országgyűlés nem töltötte ki ötéves mandátumát, a király ugyanis 1905. január 4-én feloszlatta az országgyűlést. Ennek oka a kialakult parlamenti válság volt. Tisza István miniszterelnök, a korszak „erős embere” a dualista rendszer megszilárdítása céljából le akarta törni a parlamenti munkát megbénító, az ellenzék szinte egyetlen hatékony eszközének számító obstruk- ciót. Puccsszerű szavazással elérte a házszabály megszigorítását. Az ellenzék erre összefogott, megalakították koalíciójukat, élén a Vezérlő Bizottsággal. A december 13-i parlamenti incidenst követte a házfeloszlatás és az új választások kiírása. Az 1905. januári választásokat a dualizmus történetében először az ellenzék nyerte meg. Programjában nemzeti jelszavakat hangoztatott, és választójogi reformot ígért. A legtöbb mandátumot a Függetlenségi és 43 44 45 42 Nagy-Körösi Hírlapok, 1896. nov. 1. Nagykőrösi Újság, 1901. okt. 5. Nagykőrösi Újság, 1901. szept. 21.
