Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Soós Sándor: Dunabogdány kápolnái
Dunabogdány kápolnái és kálváriái 71 Szent Sebestyén és Szent Fábián kápolna összefüggésben már a 7. századtól kérték segítségét a pestis nyila ellen; tisztelete az 1348-as nagy járvány után válik általánossá. Szent Fábián pápa 250-ben szenvedett vértanúságot. Fiatal korában a vértanúk testének eltemetésével és ereklyéiknek tiszteletével szerzett nagy megbecsülést a keresztények között. Mindkét szent ünnepe január 20-ra esik; Fábián csak a naptárban elfoglalt helye miatt került a tiszteletbe.46 „Oromzatos, vállköves, egyenes záródású kapujához három lépcső vezet. Várkövében 1844-es évszám. Az oromzatnál a tető nyergén kis huszártornyocska ül, rajta nyolcélű hegyes gúlasisak. A körbefutó lábazatból sarokfalsávok futnak a homorú ereszpárkányba. Északi oldalán szalagkeretes ablak. Visszalépő, kosáríves apszis. Nyeregtető bádoggal borítva. Belül csehsüveg boltozatos hajó, félkupolás záródás. ”47 A plébánián található egy rövid szöveg, amely ,Az idén ünnepelték meg a Szent Donát kápolna felszentelésének a századik évfordulóját” címmel készült 1929 augusztusában. Bevezetője így hangzik: ,JEz alkalommal HufnagelJános dr. pápai kamarás, esperesplébános, az anyakönyvek és egyházi feljegyzések alapján megírta a római katolikus egyházközség rövid történetét. ” 46 BÁLINT 1977.1.160-165. 47 PEST MEGYE MŰEMLÉKEI 1.339. A plébános a következő lényeges eseményeket és adatokat válogatta ki: „1731. január 4-én megjelent a plébánián a bíró, Spies Frigyes, négy esküdttel. A németek képviseletében Bonifert Márton, a tótok képviseletében Paloczky Pál, a magyarok képviselőiként Füstös István és Lukács Pál. Megkérték a plébánost, hogy január 20-án, szent Sebestyén napján legyen ezentúl községi ünnep, hogy az Úristen szent Sebestyén közbenjárására az emberektől és az állatoktól távol tartson minden ragályos betegséget. A jegyzőkönyvet hárman aláírták, kettő nem tudott írni. 1745-ben ugyanilyen eljárással szent Vendel napját tették meg községi ünneppé. A bíró Bergmann János volt, az esküdtek Folczer János, Walter Sebestyén, Melcher Keresztély, Pintér Istóck! és Lukács Pál. A jegyzőkönyvet valamennyien aláírták... A többi községi ünnep eredetéről nincsen feljegyzés. ” A fentieket erősíti meg az 1764-es Visitatio48, amely megjegyezte, hogy a templom védőszentje Nepomuki Szent János és „különleges pátrónusok még: Szent Vendel és Szent Sebestyén”. Hufnagel szerint az 1800- ban épült kápolna az 1835-ös nagy árvízben összedőlt. Ebből következik, hogy a kapu fölötti évszám nem az alapítást, hanem az újjáépítést jelzi: vagyis 1844-ben már az újonnan felépített kápolnát szentelték fel. A további adatok 20. századiak, kezdve azzal, hogy 1917-ben a 17 kg súlyú harangot háborús célokra elvitték, folytatva az 1930-as évekből való beszámolóval: „1937-ben a Szent Sebestyén-kápolnát bádoggalfedettük. A bádogot a kegyúrtól kaptuk, a torony lebontásakor a templompadlásra került anyagából. A munkát Schuszter Tamás, helybeli bádogos kapta négyzetméterenként egy pengő árban. 1936. dec. 22-én Pendl templomatyától felvett tizenöt P. előleget. Schuszter halála után Vogel Ferenc, idevaló bádogos és vízvezetékszerelő fejezte be a munkát. 1937. június 3-án Pendl templomatya kifizette őt éspedig így: 17 négyzetméter fedve................................................17 P a másik oldal rendbe hozva, összefalazva..................5 P a tető és a torony míniummal befestve.....................IIP megegyezve.............................................................. 33 P. 98/1936. r%. a. kértem a kegyúrtól a bádogot. Matzkó István személyesen jött ki, élőszóval meghozta és megadta az engedélyt... ” 48 A plébánián található.
