Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)

Gócsáné Móró Csilla: Blaskovichok a Rákóczi-korban, a Rákóczi-kor és -kultusz tárgyai a tápiószelei Blaskovich-gyűjteményben

44 Gócsáné Móró Csilla Naplójában így írt erről: Asztal után érkezett Nemzetes Blaskovich István, Ocskay Uram Oberstlajtinantja, az ki is Morvában az ellenségtül öt zászlót nyervén, eőFelségénekpraesentálta”.34 Blaskovich István 1708júniusában részt vett a Vág mel­lékének és a Fehér-hegyen túli területeknek a felsza­badításában.35 Július 10-én végrehajtója volt annak a Bottyán által kitervelt cselnek, amelyben Vág-Ujhelytől csalták el Viard túlerős labanc seregét. Blaskovichnak az volt a feladata, hogy nagy zajjal törjön be a Fehér­hegyen túlra. Viard e csel miatt négy német ezredével és 1000 gyaloggal elindult a morva határ védelmére, s a vágújhelyi 5-600 fős védősereg így megszabadult a túlerőtől.36 Blaskovich aktív részese volt a július 26-tól 30-ig tartó hadműveleteknek, amelyeket az utókor sorsdön­tőnek tart. A fejedelem és tábora július 30-ig Krakován környéki táborhelyen időzött. Aggódva várta Pekry jelentését a július 28-i szakolczai támadásról. „A regu­láris hadak és a nemesi kompánia vitézsége a kurucok javára döntötte el az ütközet első részét.”37 Pekry Lőrinc kémszemlére utasított három megbízható csapatot. Az egyiknek Blaskovich volt a vezetője. A szemléből vissza­tért tisztek tájékoztatták a tábornokot arról, hogy a kör­nyéken a „német nagyon megszaporodott”. Blaskovichot Rákóczihoz irányították, hogy erről tájékoztatást ad­jon.38 Július 29-én azt a szomorú hírt is Blaskovich alezredes vitte Rákóczi krakováni táborába, hogy Pekry mocsáron átkelő csapatait Viard császári tábornok ka­tonái megtámadták és súlyos vereséget mértek rájuk.39 A fejedelem haditanácsot tartott, ahol elhatározták Trencsén ostromát. A kuruc hadak 1708. augusztus 2-án elindultak a vár alá, Ocskayt, Blaskovichot, Szalayt hírszerzés céljából hátrahagyták. Ocskay két ezrede, amit Szalay és Blaskovich vezetett, a Fehér-hegyen túl maradt. Egyrészt azért, hogy Heister mozdulatait figyelemmel kísérje, másrészt pedig, hogy az össze­köttetést Rákóczi serege és Bottyán hadteste között fenntartsa. Ez a különítmény kb. 1500 emberből ál­lott.40 A fejedelem 14 ezer főnyi, felerészt gyalogos hadserege augusztus 3-án Trencsén alatt megütközött a vár megsegítésére vonuló Heister 5200 főnyi lovas haderejével és csatát vesztett. A trencsényi csatavesztés meghiúsította a sziléziai hadjáratot és további súlyos következményekkel is járt. Több ezredes, kapitány és főtiszt átállt a császáriakhoz. Ocskay, akivel Pálffy már 34 ARI. 124;BÁNKÚTI 2005.135. 35 AR IX. 536-537; THALY 1905.192-193. 36 THALY 1880.200. 37 MARKÓ 2003.190-191. 38 THALY 1905.236-239,245-246. 39 THALY 1880.249; MARKÓ 2003.190. 40 MARKÓ 2003.201-202. a trencséni csata előtt összeköttetést teremtett, nem sokkal később egész ezredét átvezette.41 Hozzá hason­lóan 1708. augusztus 28-án Blaskovich is Pálffy vára, Vöröskő alá vitte századát, ahol hűséget esküdtek a császárnak. Midőn az alezredes elindult Nyitra felé az ezredéhez, gróf Eszterházy János császári ezredes ész­revette csapatát - nem tudta, hogy azok már labanccá lettek —, így rárohant és szétverte őket. Még az alez­redes paripáit is elnyerte, aki gyalog ment Vöröskőre. A császáriak 1708. szeptember 8-án Ocskayt Bécsbe vitték. Pozsonyig Papes Adám és Blaskovich is vele tartott, innen ők Stomfa felé mentek. A kurucok nagy buzgalommal keresték őket.42 A Bécsből visszaérkezett brigadéros — a Fehér-hegyen túli születésű - alezredesét újoncozni küldte Szakolcza tájékára. Később azonban Ocskay összeveszhetett Blaskovichcsal, mert az kü­lönvált tőle. Blaskovich Istvánról utoljára 1709 nyarán Pozsony megye kapitányaként hallunk.43 A Felvidék katonai erőviszonyai a trencséni csata után jelentősen megváltoztak. 1709 első felében Hont vármegyében is erősen tért hódítottak a labancok.44 A császáriak, elfoglalván a bányavárosokat, saját em­bereiket tették a vármegyei vezetésbe. Blaskovich há­zassága révén került Honiba. 1709 elején Löffelholz altábornagy Selmecbányán Kisfaludy Kelkó Istvánt alispánná, Traitler Jánost és Blaskovich Samut szolga- bírákká nevezte ki és értekezletre hívta meg őket Besz­tercebányára. Miután a kinevezett tisztviselők letették a hűségesküt, hozzáfogtak a császári sereg élelmezéséhez szükséges teendőkhöz,45 és a császáriak nagy megelége­désére hajtották végre a kapott feladatot. Valószínűleg erre a megbízásra utal gróf Heister császári tábornagy, aki 1709. október 29-én hűséges szolgálatai fejében Blaskovich Sámuelre íratja a magyarádi birtokot.46 A császári házhoz való hűségét igazolja az az okmány is, amely 1711. december 29-én íródott. Ebben Eszter­gom vármegye tesz bizonyságot arról, hogy Blaskovich Sámuel, ugyanennek a vármegyének szolgabírája, a kurucok alatt „dicséretre méltóan” viselkedett.47 Nem volt nehéz feladat Esztergomban császárhűnek ma­radni, mivel a város csak rövid ideig, 1706. szeptember 16. és október 12. között volt kuruc fennhatóság alatt. Blaskovich Sámuelnek a kuruc oldalról biztonságot adott a híres generális bizalmasaként működő após, Grassalkovich János tevékenysége, így a másik oldalon ő képviselhette a család érdekeit. Ezt a stratégiát igazolta, hogy hivatali pályája töretlen maradt, előmenetelét az a 41 R. VÁRKONYI 1989a. 231-232; THALY 1865.259; THALY 1905. 248-296. 42 THALY 1865.272-273; THALY 1905.311. 41 THALY 1905.108-109. 44 R. VÁRKONYI 1989b. 231. 45 BOROVSZKY 1906.342. 46 SzMLT F: 2. N: 7. 47 SzMLT F: 2 N: 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom