Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)

Bóka Gergely: Kóka története a középkorban (895–1526)

Kóka története a középkorban (895-1526) j 25

OKLEVELEK KÓKA TÖRTÉNETÉHEZ

1. „1254. IV. Béla király Koukai Lőrinc fia Egyednek adományozza a királyi kovácsok Koachi nevű lakatlan földjét, miután Hemo (váci) püspök efiöld lakatlan voltát igazolta, s nevezettet annak birtokába beiktatta. ” (Eredetije: MTA Kézirattár Oklevelek 9. sz. DF 243655.; Fejér VI. 2.; WENZEL VII. 360.; Krit. Jegyzék 1018. sz.; BAKÁCS 1982. 42.; BÁRTFAI SZABÓ 1938.

35.; ÁMTFIV. 528.)

2. „1255. Vaska. IV. Béla király a Pest megyében fekvő Kezv nevű földet, amely János utód nélkül elhaltfiainak, Péternek és Jánosnak volt birtoka, Seywredus fejérmegyei ispánnak adja, de a Telki apát s a monostor patrónusa Wayvooda és fia János maguknak követelték. Seywredus Koukai Egyeddela váci káptalan előtt letett esküje alapján a király Seywredust megerősíti birtokjogában. ” (Eredetije: DL 412.; WENZEL VII. 385.; Krit. Jegyzék 1029, sz.; BÁRTFAI SZABÓ 1938. 36.; BAKACS 1982. 42.)

3. „1331. Kákái Mooghfia Gál királyi ajtónálló 1331- ben megkapta a királytól Adorján falu (Bodrog vm.) alsó déli felét, halála után, 1331-ben pedig testvére: Mihály, Adorjánt 60 M-ért adta Magyar Pálnak, majd ez évben Feladorjánról is lemondottjavára.” (AMTF IV. 528.)

4. „1334. szept. 11. I. Károly Róbert Tiszabura falubirtokot különösjegyzőjének adományozza. Közhitelű bizonyságként, akinek jelenlétében Kóka Moogh, vagy Cserőházi Benedek fia Pál, vagy Weychk (Vecski) Miklós, más jelenlevőkkel, (mint a királyi emberünk), az említett falubirtok helyszínére érkezve, valamennyi összehívott szomszédja és határosa előtt ugyanazt a Bura birtokot — az ősi és régi határai szerint — iktassa be István mesternek az összes hasznával és valamennyi tartozékával örökös birtoklásra... kiadatott Visegrádon, a dicsőséges Szűz Mária születése ünnepét követő legközelebbi vasárnapon (szept. 11.) az Úrnak 1334. évében." (Anjou okit. XIX. 15.; AO III. 102-103.; BENEDEK 1996.) 5 * * * * * * * * * *

5. „1344-1345. Pál országbíró abban a perben, amelyet Kürti Garman fia Pető indított Cykow fia Cykow

ellen Zaheus (Zaheyus) község birtokáért - miután a budai káptalan határjárást végzett (amelyen megjelent Cykou

mester Zecheui ojficialisa s a megye közgyűlésén igazolták

Petőjogait), meghagyja a budai káptalannak, hogy Petőt

örökös jogon a birtokba beiktassa. Kijelölt királyi emberek

Woynarchi Péter, Péterfia Tamás és Henrik, Bechey Lőrinc

és Maglodi Domonkos. A határ egyébként a következő volt:

északról a Tapey folyó közelében lévő határjelnél kezdődik,

amely Zeheyust Waruktól választja el, majd a Tapey folyóba

megy és a folyóban haladva nagy távolságra Zecheureu-re

jut, ahol Pető szerint elődeinekjobbágy telkei vannak. Majd a folyón áthaladva egy árokhoz jut s annak végén van egy fóldhatárjel, majd nyugatra egy kúriához, amelynek fele Petőé, Saaghfelett, majd nyugat felé egy útig, amelyet Wryi útnak neveznek. S ezen nyugat felé egy völgyhöz ér, azután átmegy a völgyön (s itt Pető tiltakozott) ezután átmegy a Berchen két fóldhatárjelhez, majd nyugat felé haladva két fóldhatárjelig, amely Zaheyus és Wry határa. Majd újra nyugat feléfordul két fóldhatárjelig, ahol Zaheyus és Swl határa van, innen ugyanarra megy hét fóldhatárjelig, amelyek az előzőeket választják el, majd kanyarodva északra megy egy sűrű vesszős helyre, amely állítólag Swlhoz tartozik, majd északra a Hurh nevű árokhoz ér, amely Zaheyus határa, végül észak felé Swl határához közel van kétfóldhatárjel. ” (Eredetije: DL 24467.; BAKÁCS 1982. 174-175.)

6. „1345. ápr. 25. A felhévizi konvent előtt Alberti Doboka fia János fia Péter Alberti birtokrésze felét, amely a Szűz Mária templomtól keletre esik, Pelysi Pető fia Pous jelenlétében Wechki (Vecski) János fia Miklósnak tíz évre hat márkáért elzálogosítja." (BAKÁCS 1982.176.)

7. „1346. április 2. Visegrád. Pál országbíró megparancsolja az egri káptalannak, hogy küldje ki hiteles emberét, akinek jelenlétében Sul-i Gurk, Katha-i Izsák fia Lukács, Ghaan-i Lachk, Vechk-i Miklós, illetve Halmay-i Jakab, Figud-i Achy az, vagy Chaz-i Pál királyi ember határjárást tart a Hevesújvár megyei Bachanad birtok területén és a határjárás után becsléssel megosztja azt István mester, a királyi különös jelenlét jegyzője, valamint Heues-i Pálfia Imre fia János között. A birtok határait a budai káptalan írja le 1345. május 2. után kelt oklevelében.” (Eredetije: DL 3833.; KMLFA)

8. „1378. nov. 4. Visegrád. Garai Miklós nádor előtt Zagyvafői Péterfia Márton panaszt emelt Kákái Istvánfia Pál ellen, hogy birtokait: Kazar, Zeek és Inazou possessiókat elfoglalta." (Eredetije: DL 96521 (Vay család lt.); BAKÁCS 1982.258.)

9. „1406. jan. 20. Buda. Zsigmondkirály, Kókai Kalcsi (de Kaalch) István fia Pál fia János magtalanul halván el, összes birtokait, köztük Koka, Zambok, Babl, Zentheged birtokát a királyi kápolna javadalmához csatolja, népeiket felmenti az adófizetés alól r egyedül a kápolnaispán joghatósága alá tartoznak. ” (Eredetije: DL 9153.; ZSOII. 541.; BÁRTFAI SZABÓ 1938.505.; BAKÁCS 1982.331.)

10. „1409. márc. 24. Buda. Zsigmond király Tétényi András deáknak és testvéreinek tétényi birtokrészét és Egreg