Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Bóka Gergely: Kóka története a középkorban (895–1526)
Kóka története a középkorban (895-1526) | 19 A Kókán feltűnő Thuróczy (Túród) család vizsgálata során kiderült, hogy az említett kókai birtoklás jóval korábbra: a 14. század második felére nyúlik vissza. Ugyanis az említett Thuróczy Pál (1441) apja, Thuróczy Balázs (1381) a Thuróczy család ludbregi ágához tartozott, aki a Vidastelki név mellett használta a Kókai nevet is. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy a 14. század utolsó évtizedeiben már birtokolt a Thuróczy család Kókán. A fentebb felsorolt kókai Thuróczyak mindegyikét megtaláljuk a ludbregi Turóciak genealógiai fáján (5. kép). (Kókai) Thuróczy Balázs fiai közül Pál (1441, 29. sz. oki.) királynéi asztalnokmester, míg Balázs (1453, 31. sz. oki.) csepeli ispán volt. Pálnak két fia volt: László (1467,34. sz. oki.) és Benedek. Benedek ajtónállómester fia volt Thuróczy György pohárnok mester, akinek magtalan halála (1493) után megindult második felesége: Zalai Katalin" és testvérének, Lászlónak unokái (János, István, György és Balázs, 1511, 40. sz. oki.) között az említett pereskedés.99 100 KÖZÉPKORI TEMPLOMOK KÓKÁN Kóka és temploma átvészelte a török kort. A legrégibb canonica visitation említése 1716-ból származik. 1720-ban a szentélyt és a sekrestyét újjáépítették és boltozták, ekkor két oltár volt benne.101 Thuri Pál kókai plébános története szerint 1787 után három oltár volt található a templomban: a főoltár Szent Máté apostolé, a két mellékoltár pedig Szent Ferencről és a Boldogságos Szűz Máriáról volt elnevezve.102 Tehát valamikor 1720 és 1787 között egy újabb oltárt - feltételezhetőleg valamelyik mellékoltárt - állítottak fel a kókai templomban. 1733-ban a tornyát megrongálták. Az 1740-es canonica visitatio szerint még állt a régi kőtemplom.103 Thuri Pál megemlíti, hogy: „.. .a templom hajóját és tornyát szilárd anyagból (kő) építették és oly régen, hogy visszaidézni sem lehet, hogy vajon valami külhonból rátelepedett nemzettség, vagy a haza építette. A18. század végére olyan rossz és életveszélyes állapotba került a régi kókai templom, hogy teljes átépítését vették tervbe. Az 1803-ban elkészült tervek alapján fel 99 A 40. sz. oklevélben említett Wrebel személye megegyezik Verebélyi (Verebi) Györggyel. O volt Zalai Katalin második férje. 100 Thuróczy László egyik fia, Bernát személye megegyezik a 40. sz. oklevélben említett Bernalddal. 101 TOMBOR 1958.461-462. 102 KPT11. 103 TOMBOR 1958.461-462. Valószínűleg helyére épült a mai templom. TARI 2000. 85. akarták használni a korábbi épület falait.104 Az építőmester gondosan lerajzolta a régi templom alaprajzát. Dummer mester rajzán jól felismerhető az eredeti gótikus templomnak a nyolcszög három oldalával záródó szentélye és támpilléres, homlokzat előtti tornya (3. kép: l.).10S A poligonális (a nyolcszög három oldalával záródó) szentélyforma a 13. századtól tűnik föl, de általánossá csak a 14. században válik. Ez egy új építészeti A kókai gótikus templom rekonstrukciós rajza (készítette: Kékegyi Dorottya, MMM) stílus, a gótika beköszöntét jelzi. A szentélyt gyakran bordás keresztboltozattal fedték be. Rendszerint korábbi román kori templomokat építettek így át. 42 ilyen szentélyzáródású templomot ismerünk Pest megyéből: Dunabogdány, Fót-Sikátorpuszta, Kisnémedi, Perbál, Szokolya stb.106 Sajátossága még a gótikus templomépítészetnek a támpillérekkel megtámasztott felmenőfal. Rendszerint a szentély szögben záródó sarkait, a hajó sarkait, ill. a hajó hosszanti oldalát támasztották meg velük, ilyenek pl. Cegléd, Kösd, Márianosztra, Pomáz, Szentendre stb. templomai.107 A Duna-Tisza közén igen kevés fennálló középkori templom maradt meg. ATápió vidékén ráadásul olyan Árpád-kori írott forrást, amely az egyházszervezetről, a falusi templomokról szól, 104 1816-ban a templom állapota tovább romlott. Érdekes adatokkal szolgál Chlávai Endre kókai plébános az 1816. évre vonatkozólag: „.. .ebben az évben széltében-hosszában elterjedt a mende-monda, hogy július 16-án eljön az utolsó ítélet napja: ez a hír annyira elterjedt és a népet oly nagy félelemmel töltötte el, hogy sok helyen a szószékről kellett a népet a plébánosnak lecsillapítania és a vakhírtől megszabadítania. Ehhez jött még végül, hogy július 16-án íme úgy délután 1 óra tájban nyugatról akkora ítéletidő jött szélviharral, hogy sok ház tetejét leszórta és pedig magának a régi kókai templomnak a tetejét is részben megbontotta és ledobta, a templomhajót pedig az esővíz elárasztotta, úgyhogy csaknem halastavat formált a templomból. 316 forintba került a tető megjavítása, az utolsó ítélet napja azonban még nem jött el...” KPT 40. 105 TARI 2000.60.; TOMBOR 1958. 461-462. 106 TARI 2000.218. 107 Uo.
