Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Sin Edit: Az irodalomtörténeti muzeológia helyzete és feladatai Pest megyében
159 reteim: a Szentendrére vonatkozó adatokat 1990-ben a Pest Megyei Könyvtárral közösen kiadtuk írók, költők Szentendrén címmel. Később a Pest megyei múzeumi fizetek új sorozatában megjelent a szentendrei kistérség irodalmi topográfiája, a Studia Comitatensia 29. kötetében pedig a topográfiához tartozó szöveggyűjtemény. Ezek az összeállítások nem teljesek - nem is lehetnek azok —, hiszen az ilyen jellegű gyűjtőmunkát nem lehet befejezni, abbahagyni pedig vétek lenne. A megye többi településének az irodalmi topográfiája Farkas Péter távozása miatt - tudomásom szerint - kezdeti stádiumban van. Bőven lesz tehát e téren is teendője a megye mintegy egy éve munkába állt főállású irodalmi muzeológusának. Tovább kell építenie a Farkas Péter által hátrahagyott irodalmi topográfiai Gyulai Pál Leányfalun (ÚjIdők, 1895. szept. 8.) adatbázist, ami nélkül nehéz lenne a megyénkben lévő emlékszobák, nyaralók, emléktáblák, sírok stb. méltó számbavétele, majd gondozása, esetleg állagvédelme. (A leányfalui Gyulai villa gondozását pl. nem várhatjuk el egyedül a még élő dédunokától. Vas Istvánék szentendrei nyaralójának a sorsáról nincsenek ismereteink. A Hamvas Béla vagy az Aprily sír koszorúzásáról egy-egy évfordulón nekünk sem illenék lemaradni.) A topográfiai adatbázis alapján könnyen tervezhető lenne pl. egy-egy megyénkhez kapcsolódó író, költő évfordulós emlékkiállításának rendezése, emlék-kiadványának az összeállítása vagy egy-egy emlékülés, műsoros est megszervezése. Az irodalomtörténeti muzeológia - mint általában a muzeológia - egyik fő feladata a kiállítás-rendezés. A nagykőrösi Arany János és az aszódi Petőfi állandó kiállítás áll, gyakorlatilag kevés tennivaló van vele. Annál elhanyagoltabb viszont a Dunakanyar, pedig - többször elhangzott már - a Dunakanyarban él a magyar irodalom fele (főként nyáron). Önálló irodalmi kiállítások rendezésére ebben a térségben eddig nem volt lehetőségünk, de az irodalmi emlékeket ápoló helyi intézményekkel: a Pest Megyei Könyvtárral, a Móricz Zsigmond Társasággal, a Leányfalu Helytörténeti Múzeuma Közalapítvánnyá együttműködve több kiállítás rendezésében is közreműködtünk. Ott bábáskodtunk pl. 1992-ben a leányfalui Móricz Zsigmond állandó kiállítás létrejötténél, majd a 2003-as újrarendezésénél. Ugyancsak Leányfalun közreműködtünk a Karinthy Ferenc-, Szeberényi Lehel-, Gyulai Pál- és Márai Sándor időszaki kiállításoknál. A kiállítások terén lényeges változást hozott az irodalmi muzeológus kolléganőnk, Kovács Annamária munkába állása. A korábbiaknál átfogóbb és igényesebb kivitelű kiállítást sikerült rendeznünk Leányfalun a József Attila centenárium alkalmával, pályázati pénzből, a múzeum lényegében „csak” a munkaerőt, munkaidőt biztosította. Ez a kiállítás 2005 novemberében a Szentendrei Képtár kamaratermébe került néhány hétre. A Ferenczy Múzeum 50 éves fennállása óta ez volt az első eset, hogy irodalomtörténeti kiállítás volt látható a falai között (kivéve a több évtizeddel ezelőtt rendezett Ignjatovity időszaki kiállítást). Pedig nagy szükség lenne szépirodalmi emlékeink bemutatására ebben a térségben idegenforgalmi és pedagógiai vonatkozásban is. A leányfalui kiállításon jegyezte meg egy pedagógus, hogy a diákjai két érettségi tételhez - Móricz Zsig- mondhoz és József Attilához - is sok „érettségi elnök elkápráztatására” alkalmas anyagot találtak. Alig van az országban olyan középiskola, amely ne szervezne rendszeresen tanulmányi kirándulásokat a Dunakanyarba. Fontos lenne, hogy Szentendre képFFnmmi1 rrruwn 1 ri j rnrn ~nuiti\ Aprily Lajos Dunabogdányban
