Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Reznák Erzsébet: Cegléd 1989-ben: jegyzetek a rendszerváltozás eseményeihez
154 I Reznák Erzsébet Szeptemberben megalakult az Erdélyi Kör. Adataik szerint huszonnégy erdélyi menekült család élt a városban. Erdélyből 1988-ban érkeztek az első politikai menekültek. Az áttelepülők a romániai falurombolás, a brutális nemzetiségi politika, a szegénység miatt váltak üldözötté. Elsőként orvosok, tanárok, művészek érkeztek az anyaországba, közülük Ceglédre is sokan költöztek. Családi, munkahelyi és baráti kapcsolatok magyarázhatják ezt a jelenséget, de valószínű, hogy a város kitűnő közlekedési feltételei is befolyásolták a romániai magyarok döntését.47 Október 16-án Szőnyi József erdélyi ötvös műveiből rendezett kiállítás nyílt a Ceglédi Galériában,48 Október 19-én a Tornacsarnokban rendezték azt a politikai nagygyűlést, amelyen a ceglédi küldöttek (dr. Czinege Imre, Körtvélyesi Csaba, Podmaniczky István, Sós János) tájékoztatták az érdeklődőket a Magyar Szocialista Párt (MSZP) megalakulásáról. A Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongresz- szusa októberben jogutód nélkül feloszlatta önmagát, október 7-én megalakult az MSZP. „Most szembe kell néznünk a saját újszülöttünkkel.” - állapította meg Körtvélyesi Csaba, aki társaival együtt szinte a lehetetlenre, az új párt helyi csoportjának megszervezésére vállalkozott. Az MSZP első kongresszusa ugyanis úgy döntött, hogy rendezni kell a tagság sorsát: október 31-ig össze kell hívni az alapszervezeteket, amelyeknek tagjai — ha aláírják a párt alapszabályát és program- nyilatkozatát - be(át)léphetnek az új pártba. „Zászlót bont Cegléden a Magyar Szocialista Párt!”- olvasható a leendő párt meghívóján. Nem meglepő, hogy a tanácstalan és a bizonytalan jövő miatt bizonytalan párttagok közül csak kb. kétszázan vettek részt a nagygyűlésen.49 „Életfilozófiák és ideológiák a mai magyar ifjúság körében (bőrfejűek, punkok, csövesek, digók)” címmel tartott előadást a munkás művelődési hetek keretében a művelődési központban október 19-én Rácz János pszichiáter}0 Rácz Sándor, az 56-os nagybudapesti Munkástanács elnöke volt a templomkertben rendezett október 23-i ünnep- ség egyik szónoka. Rajta kívül dr. Réti Miklós (MDF), dr. Sebők János vezérőrnagy, országgyűlési képviselő és Mácz Ákos gimnazista (FIDESZ) beszélt a Szabadság fáj a című emlékmű avatásán. Az 1956-os magyar forradalom emléke, de még annak említése is a Kádár-rendszer kimondhatatlan témái közé tartozott. Nem véletlen, hogy éppen 198947 Rozgonyi István: Gyökeret eresztenek az Alföldön: Erdélyi Kör alakult (CH, 1989. nov. 4.); Az Erdélyi Kör meghívója (CKMA 4526-1998) 48 Kiállítás: A Galériában (CH', 1989. okt. 13.) 49 Politikai nagygyűlés: Csütörtökön (CH, 1989. okt. 16.); F. E: Az értelemnek kell felváltania a már megszokott érzelmeket: Munkástagozatokat hoznak létre (CH, 1989. okt. 20.); Meghívó a rendezvényre (CKMA 3420-1996); Felhívás a politikai tevékenység megkezdésére és a pártszervezés feladatainak megbeszélésére (uo.) 50 Bőrfejűek és társaik: Életfilozófiák és ideológiák (CH, 1989. okt. 18.) ben került vissza a közbeszédbe a magyar történelem eme meghatározó néhány napja. A legtöbb ember számára az új életre kelt évforduló jelképezte mindazt, amivé Magyarország lehetett volna. A ceglédi ünnep a helyi különlegességek közé tartozik. „Cegléd polgárai! Emlékezzünk együtt 1956 magyarjaira! Várunk benneteket délután 4 órakor a ceglédi Református Nagytemplom kertjében.”— olvasható a rendezvényről szóló hírben, amelyhez egy apró betűs megjegyzést is fűztek a rendezők. „Munkaszüneti nap esetén kezdés 3 órakor.”— áll a meghívó alján a csillaggal jelölt kiegészítés. Az éppen ülésező országgyűlés ugyanis azokban a napokban tanácskozott népi kezdeményezésre - többek között — október 23. nemzeti ünneppé (munkaszüneti nappá) nyilvánításáról. A döntés nemleges volt, de a ceglédi résztvevők létszáma soha nem látott mértékű volt. Az ország egyik első ’56-os emlékművének avatását az idősebbek még szorongva, a fiatalok azonban már felszabadultan állták végig.51 Rubindiplomát kapott Szabó Dezső, a Mészáros Lőrinc Általános Iskola tanára}2 Ezüstérmet szereztek a rigai sportakrobatika Világkupán a Ceglédi Vasutas Sportegyesület sportolói. A Tóth Ferenc, Stadler Zsolt, Czigony Béla, Kiss Tamás alkotta csapat számára ez az eredmény egyúttal az EB ezüstérmét is jelentette.53 Október 30-án a honvédség elszállította a Mészáros János munkásőregységfegyvereit a pártházból. A munkásőrséget, az MSZMP önkéntes fegyveres „hadseregét” az október 17-20-i ülésszakán szüntette meg az országgyűlés. A párthadsereg felszámolása volt az egyik határozott követelése a formálódó ellenzéki pártoknak és másik hárommal együtt az ennek leszereléséről szóló kérdés is szerepelt a november 26-i népszavazás lapján. A Mészáros János városi és járási munkásőregységnek Cegléden három főállású munkatársa és kb. százhúsz önkéntese volt. A rendelkezés szerint december 31-ig kellett felszámolni a munkásőrséget; a ceglédiek így már nem költözhettek be épülő, új bázisukra. „A ceglédi munkásőrök egy decemberi hideg estén csendben hazamentek. Ezzel véget ért egy fejezet...” — búcsúztatta a szürkeruhás egységet a Ceglédi Hírlap újságírója.54 51 Október 23-ra emlékeznek: Istentiszteletek, kopjafák (PMH, 1989. okt. 21.); 1989. okt. 23-i ceglédi ünnepség plakátja (CKMA 5295-2001); 1956-ra emlékeztek Cegléden. (Reformátusok Lapja, 1982. nov. 12.); Nem voltak még az országban ’56-os emlékművek, ezért a legtöbb városban az első világháborús emlékműveket koszorúzták meg okt. 23-án az emlékezők. 52 M. L.: Még mindig ültetne fákat: A rubindiploma fénye. (CH, 1989. okt. 21.) 53 Ezüstös sportakrobaták: Szupernégyes Ceglédről (PMH, 1989. nov. 1.) 54 Elvitték a fegyvereket (CH, 1989. nov. 1.); Felosztható a testület körlete (CH, 1989. nov. 18.); Lezárult egy korszak: Meghatottság és ünnepélyesség (CH, 1989. dec. 16.). A ceglédi munkásőrök bázisa a Kossuth Ferenc utca 17. sz. épület mellett épült volna fel. A terveket még 1987- ben elkészítették és végül a ház is elkészült.
