Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Reznák Erzsébet: Cegléd 1989-ben: jegyzetek a rendszerváltozás eseményeihez
150 I Reznák. Erzsébet közös programja. „Megszólalnak a harangok, az 1848-as zászló behozatala. Himnusz (közös éneklés). Petőfi S.: Nemzeti dal. Elmondja: Bosznyay József előadóművész. A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének programja.”— olvasható a nemzetiszínű keretbe nyomtatott plakáton. „Megnyitó: Szebeni Dávid, a KISZ Városi Bizottságának titkára. Köszöntőt mond: Dr. Lakos László országgyűlési képviselő, dr. Réti Miklós, a Magyar Demokrata Lórum helyi képviselője.” - ehhez hasonló mondatot 1989-ben olvashattak először március 15- én Cegléden... „Cselekvő közösségek jöjjenek létre és végre próbáljuk megteremteni a szabad, demokratikus Magyarországot.” - foglalta össze Réti Miklós ünnepi beszédében az emberek egyik legfontosabb kívánságát. Az ünnepségen rengetegen vettek részt, szinte az egész Szabadság teret betöltötték az emberek és a rendezvény végén nemcsak a hivatalos koszorúk, hanem az önként hozott virágok is odakerülhettek a Kossuth-szobor talapzatára. A több évtizeden át méltatlanul háttérbe szorított ünnep végre visszakapta régi rangját: 1989 tavaszára már munkaszünetté nyilvánította a parlament az addig tanítás nélküli munkanap besorolású emléknapot. Az új ünnep tiszteletére ezen a napon piros betűs fejléccel jelent meg a Pest Megyei Hírlap száma. Egyébként abban az évben még megrendezték a március 21-i, az április 4-i és a november 7-i ünnepséget is; ez volt az utolsó ilyen alkalom a 20. században.11 Március 18-án tartotta alakuló üléséta nagytemplomban a Református Ifúsági Egyesület. Ez az esemény azért tartozott a különlegességek közé, mert egy országos, budapesti székhelyű szervezet tagjai fogadták itt el a megalakuláshoz szükséges alapszabályt.12 Nyilvános ülést tartott március 22-én az MDF helyi szervezete. Ehhez hasonló híreket folyamatosan közölt a Ceglédi Hírlap 1989-ben.13 Márciusban elkészült a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakmunkásképző új épülete. A Kossuth Ferenc u. 18. számú épületet Kaszta Dénes és Brjeska István tervezte. Podmaniczki István, a városi pártbizottság titkára volt a szónoka az április 1-én tartottfelszabadulási ünnepségnek a Szabadság téren. Magyarország felszabadulásának emléknapja 1950- től tartozott a nemzeti ünnepek közé; 1989-ben utoljára 11 Fehér Ferenc: Látlelet egy operatív ülésről: Egy szónok két szónok, hány szónok? (CH', 1989. febr. 14.); Az 1989. márc. 15-i ünnepség plakátja (CKMA 5303-2001); Réti Miklós 1989. márc. 15-i beszéde (CKMA 3047-1989). Március 21. az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának emléknapja volt, szintén tanítás nélküli munkanapként szerepelt a naptárban. 12 Alakuló ülés: Szombaton (CH, 1989. márc. 18.); Meghívó a Református Iíjúsági Szövetség alakuló ülésére (CKMA 3123-1989); A Református Iíjúsági Szövetség (REFISZ) alapszabálya (uo.) 13 MDF-gyűlés: Bizottságokat választottak (CH, 1989. márc. 24.) és harminckilenc év után először már nem munkaszüneti nappal ünnepelték az országban.14 15 Körtvélyesi Csabát választották meg a városi pártbizottság titkárává az április 13-i ülésenP Megjelent a boltokban a Csanád tánczenekar (Csanád László, Fésűs Ferenc, Monori Tibor, Varga Pál) „Gyere el” című kazettája,16 Mark Palmer, az Amerikai Egyesült Államok nagykövete is részt vett az MDF április 26-i nyilvános ösz- szejövetelén. „Április 26-án az MDF helyi szervezete nyilvános fórumot rendezett, ahol ismertették választási programjukat. Az túlzottan az általánosság szintjén mozgott, illetve támadást intézett a párt és a munkásőrség ellen. A fórum vendége volt Mark Palmer amerikai nagykövet, aki a magyar-amerikai kapcsolatokról, a reformokról, a világpolitika alakulásáról szólt meggyőzően, reálisan. A rendezvényen kb. két és fél ezren vettek részt, köztük mintegy 300 párttag.” - így jellemezte a rendezvényt a pártbizottság májusi hangulatjelentése. Az elegáns Mark Palmer gyakran feltűnt a formálódó magyar ellenzék rendezvényein; a magyarországi diplomaták közül feltehetően ő volt a legismertebb és a nyilvánosság elé legtöbbször kilépő népszerűbb egyéniség.17 Április 27-én a népszavazás intézményéről és a népi kezdeményezésről szóló törvénytervezetről tartottak társadalmi vitát a Hazafias Népfront József Attila utcai székházában.18 Április 27-én beszámolót tartottak a küldöttek a KISZ XIII. kongresszusáról és a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DEMISZ) megalakulásáról. A KISZ egy nappal korábban, április 26-án mondta ki a megszűnését, de az utódszervezetek egy ideig még izgalomban tartották a közvéleményt. Cegléden például az alábbiak adtak magukról hírt: Városi Diák Szervezet, Városi Diákszövetség és Dolgozói Szervezetek, Ceglédi Dolgozó Fiatalok Szervezete, Dolgozó Fiatalok Városi szövetsége, Dolgozói Szervezetek Szövetsége, Magyar Szocialista Ifjúsági Szervezetek Szövetsége és a DEMISZ. Közülük ez utóbbi tartott ki a legtovább, a többiek azonban gyorsan lemondtak a politikai célokról. Tanfolyamok, utazások, táborok szervezése, érdekvédelem, reklám és az akkor friss szenzációnak számító informatika került be az ajánlatukba, amellyel vonzóvá szerették volna tenni saját újszerű programjukat. Az 14 Megemlékezések Pest megyében: Ünnepre készül az ország (PMH, 1989. ápr. 1.); Az ápr. 4-i ünnepség plakátja (5294-2001) 15 Új pb-titkár: Személyi hír (CH, 1989. ápr. 17.) 16 Csak a végeredmény fontos... „Gyere el”kazetta a boltokban (CH, 1989. ápr. 17.) 17 Vendég a követ: MDF-fórum (CH, 1989. ápr. 24.); Fehér Ferenc: Önök bíznak a jövőben: Mark Palmer Cegléden (PMH, 1989. ápr. 29.); Információs jelentés, 1989. máj. (CKMA 3426-1996) 18 Társadalmi vita a HNF-székházban (CH, 1989. ápr. 25.)
