Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Ablonczay Balázs: „Virtute vinces”. A gödöllői francia gimnázium története (1938–1948)
.Virtute vinces” A gödöllői francia gimnázium története (1938-1948) 121 francia gimnázium.19 Ekkor azonban a Szent Benedek- rend kilépett a megvalósítók közül, s előtérbe került az egyébként is francia gyökerű premontrei rend — bár a budapesti francia követ tartott attól, hogy ha az iskola nem indul el 1938-ban, a terv végleg nevetségessé válik. Ekkor azonban Teleki Pál kultuszminiszteri kinevezése érzékelhetően felgyorsította a gimnázium alapításának munkálatait. Júniusban Szily Kálmán államtitkár arról tájékoztatta a premontrei rend elöljárót, hogy hozzájárul egy „helyi tantervvel működő magyar gimnázium” alapításához, francia anyanyelvű tanárok alkalmazáshoz, három éven keresztül 20 ezer pengővel támogatja a minisztérium az új intézményt, valamint átvállalja négy francia tanár fizetését is a Vili. fizetési osztály II. fokozatában.20 Ezek után 1938 augusztusában gyakorlatilag két hét alatt létrehozták a gimnáziumot, a premontrei rend egyben megkapta a minisztériumtól a három évre szükséges anyagi fedezetet (60 ezer pengőt), méghozzá úgy, hogy az igénybevett összegeket részint éppen a bencés rend budapesti gimnáziumának építésétől, részint a népoktatástól, ezen belül is az elemi iskolai építkezésektől vonták el. Gerinczy Pál prépost hivatalosan 1938. augusztus 24-én juttatta el az óratervet a kultuszminisztériumba, s arra kért engedélyt, hogy annak alapján már szeptember 1-től beindíthassa a francia nyelvű tanítást Gödöllőn.21 Szeptember 9-én pedig Teleki kibocsátotta 36866/1938-as számú miniszteri rendeletét, amellyel hozzájárult az alapításhoz és rendelkezett az állami szubvenció mértékéről is. Nem tudjuk, miért esett a választás Gödöllőre, csak találgathatunk. A jászóvári premontrei kanonokrend rozsnyói, kassai és nagyváradi tanintézeteiből menekült tanárokkal 1923-ban indult meg az oktatás Gödöllőn, és 1927-28-ra fejeződött be az internátus, rendház, gimnáziumépület építése a koronauradalom által átengedett 90 hektáros területen, az ún. Fácánosban. Az építkezésre 1,6 millió holland forintos kölcsön nyújtott fedezetet, amelynek részleteit nemcsak 1944 nyarán (!), hanem 1949-ig fizette a magyar állam a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankon keresztül az Arnold Gilissen Bank illetve a Hollandsche Garantie őc Trust Compagnie számlájára (az utolsó évben ez az összeg havi 784 forint volt). 1933-ban a gödöllői cserkészdzsembori idején a gimnázium épületében volt a tábor főparancsnoksága, maga Teleki is itt lakott. Ezenfelül a közeli Máriabesnyő kapucinus kolostorában is többször pihent — az itteni sírkertben helyezték végül örök nyugalomra. 19 Uo. vol. 301, Gaston Maugras Jean Marx-nak, Budapest, 1938. ápr. 3. 20 MOL K 592, VKM, 764. cs. Gödöllő-pallium, 10994/1938. sz. Szily Kálmán levele Gerinczy Pál prépostnak, Budapest, 1938. jún. 18. 21 MOL K 592, VKM, 667. cs., Gödöllő-pallium, Gerinczy Teleki Pál kultuszminiszternek, Gödöllő, 1938. aug. 24. A költségekről uo. Reményi Schneller Lajos levele Teleki Pálnak, Budapest, 1938. aug. 15. TERVEK ÉS CÉLOK A döntésben személyes motívumok mellett szerepet játszhatott az is, hogy az egyelőre tagozatként működő gimnázium igazgatójának azt a fiatal középkortörténészt, Gábriel Asztrikot szemelték ki, aki már a harmincas évek közepétől kapcsolatban állt a Nouvelle Revue de Hongrie körével és a premontrei rend tagja volt.22 1938 szeptemberében tehát 12 bentlakó diák és 2 magántanuló kezdhette el tanulmányait Gödöllőn. Az elindításhoz rögtön sikerült francia anyanyelvi tanárt szerezni: Marc Scherer irodalomból és filozófiából szerzett diplomát, és a jóhírű Lycée Janson de Sailly-ban tanított, mielőtt egy katolikus kooperációt elősegítő szervezet (Comité Catholique des Amitiés) révén Magyarországra került. A minisztérium hozzájárult alkalmazásához, Gábriel Asztrik elvitte őt bemutatni Balogh Józsefhez, a minisztérium pedig a magyar tanári jövedelmekhez képest lényegesen magasabb fizetését (1940 elején: 353 pengő havonta) átutalta a rendnek.23 Scherer működését ugyanakkor az intézmény pedagógiai felügyeletét végző Közoktatási Tanács nem találta kielégítőnek. Miközben Gábriel Asztrik pedagógiai és tudományos felkészültségét egészen kivételesnek találták, kérték tőle, hogy vegye kézbe az anyanyelvi oktatás ügyét, mert Scherer működésével komoly problémák vannak: „Sajnos ennek a francia tanárnak sem egyénisége, sem tanítási érzéke nem olyan jellegű, hogy tanítása akár a módszeres eljárás, akár az elért eredmény tekintetében kielégíthetőnek lenne mondható. A ’'méthode directe’ túlzó, de merev alkalmazása, a rávezetés és az eszméltetés hiánya, bizonyos vaskalapos múltszázadi tanítói eljárás jellemzi tanítását’\24 Egy későbbi jelentésben pedig csak ideiglenesen járultak hozzá az egyik, a kifogásolt „méthode directe”- et használó tankönyv alkalmazásához és még 1939 tavaszán is élénken bírálták a gimnázium által meghonosítani kívánt tantervet, amely a francia és a magyar gimnázium jellegzetességeinek összekeverésével helyi tantervvel kísérletezett, ami az 1934-es hómani középiskolai reform után az egyik legnagyobb bűnnek számított a magyar közoktatás berkeiben.25 Scherer mindebből a rosszallásból nem sokat érzékelt. Leveléből kiderült: jó tapasztalatokat szerzett 22 OSZKK Fond 1/1107,10471-10480. sz. Balogh József és Gábriel Asztrik levélváltása 23 MOL K 592, VKM, 764. cs. Gödöllő-pallium, Gerinczy Pál levele Teleki Pálnak, Gödöllő, 1938. szept. 2. 24 MOL K 592, VKM Középiskolák, 764. cs. Gödöllő-pallium, Loczka Alajos tanügyi tanácsos, a Közoktatási Tanács ügyvezető igazgatója és Bassola Zoltán titkár jelentése. 1938. nov. 30. 25 Uo. 133531/1939. sz. a Közoktatási Tanács ügyvezető alelnöke Hóman Bálint miniszternek, Budapest, 1939. máj. 22.
