Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Rajna András: Rézkori temetkezések és kapcsolataik a 4. szám főút Abonyt elkerülő szakaszán
87 Deszk- és a Kisrétpart-csoportok, amelyeknél gyakori a temetkezés a telepen belül. A Kisrétpart-csoport néhány telepen talált sírja a Tiszazug-Békéscsaba autóút építése közben került elő,3 ismert Tószeg-Telekről, valamint Tiszazug-Kéménytetőről is egy-egy sír. A sírok tájolása a kultúrán belül általában nyugatkelet (Basatanya, Deszk és Lucska csoportoknál is ez a jellemző), de ettől az iránytól több esetben is eltérés mutatkozik. Az abonyi lelőhelyről ismertetett D-E tájoláshoz hasonlóval találkozhatunk Szentes-Nagyhegy gyermeksírja esetében, valamint Deszkről is ismert két hasonló irányítású temetkezés. Hódmezővásárhely- Népkert lelőhelyről is tudomásunk van két sírról, melyek tájolása a fentiekhez hasonlatos. A kultúrából ismert több kettős és hármas temetkezés is, Szentes-Nagyhegyen például egy sírban két felnőtt és egy gyermek csontváza feküdt, illetve feltárták egy felnőtt és két gyermek közös sírját is. Az Abony közelében talált sír és a telepjelenségek hozzásegíthetnek megismerni a rézkor ezen időszakának életmódját a Duna-Tisza közén elterülő síkságon. A Tiszapolgár-időszakban a pásztorkodás előtérbe kerülésével egy új, mobilabb életmód alakult ki. A kulturális változások a Tiszától távolabb eső területeken - a leletanyag, és az ahhoz kapcsolódó életmódrekonstrukció alapján - lassabban mehettek végbe, és tovább is tarthattak, mint ahogyan azt az eddig ismert megtelepedésekből feltételezhettük. A Kisrétpart- jellegű leletanyag megjelenése ezen a környéken nyilvánvalóan az új legelőterületek és kereskedelmi kapcsolatok keresésének összefüggésében vizsgálható. Az Abony 60. lelőhelyen feltárt sír hasonlóképpen a csoport más lelőhelyekről ismert többi sírjához, nem temetőben, hanem telepen, magányosan került elő. Az ilyen magányos sírok, illetve néhány sírból álló csoportok megjelenése a vizsgált területen arra vezethető vissza, hogy a folyamatos vándorlás közben a feltehetően néhány családból álló csoport a megtelepedés helyszínéhez közel temette el halottait. A bodrogkeresztiíri kultúra sírjai (Abony 49. Ih.) Az Abony 49. lelőhelyen 2004-ben feltárt szakaszon kerültek elő a bodrogkeresztúri kultúrához sorolható sírok. A sírok a 4. számú főút 83+150 km-nél helyezkednek el, egy nagyjából 50 m sugarú körön belül. 362. objektum Az objektum 125 cm széles, 165 cm hosszú, 35 cm mély, szabálytalan formájú sírgödör, amelyből egy jobb oldalára fektetett férfi csontváza került elő. A sír tájolása kelet-nyugat. A zsugorított váz jobb karja a bal medencén feküdt, könyökén a bal kar pihent. A koponya a jobb vállra csuklóit. A csontváz bal combcsontja háromfelé volt törve. 2. kép\ A bodrogkeresztúri kultúrához tartozó temetkezés (362. obj.) Mellékletek 1. tojásdad testű zömök tejesköcsög, a széles és rövid nyak alatt bemélyítés fut körbe (2. tábla 1.) 2. egyenes peremű csésze két rövid, a peremből induló szalagfüllel (1. tábla 2.) 3. nagyméretű tál, alján négy bütyökkel (1. tábla 3.) 4. puttonyedény két-két egymás felett elhelyezett füllel. A has másik oldalán két függőleges párhuzamosan elhelyezett bordadísz (1. tábla 4) 5. kovapenge A sír délnyugati sarkánál egy kis gödörben nagykérődző állat csonttöredéke, valamint a sírföldből fényezett kerámia töredéke került elő. 371. objektum Az objektumból egy fiatal férfi jobb oldalára zsugorított csontváza került elő. Jobb keze az arcáig volt felhúzva, bal alkarja a jobb alkaron pihent. Tájolása nyugat-kelet. 3 KUTZIAN 1972. 150.
