Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Kovács Ágnes: Középső neolit temetkezések Cegléd-Abony térségében
62 Kovács Ágnes lelőhelyen 2 db, Kompolt-Kistéren, a 286. sírban 1 db, Csanytelek-Ujhalastó 136. sírjában, egy gyereksírban került elő egy példány.30 Ismertek spondylus korongok a bükki kultúra sírjaiból, Szilvásvárad- Istállóskő lelőhelyen 2 db (egész pontosan az egyik mészkőből készült utánzat), az esztári kultúra köréből Nagykálló-Strandfürdő lelőhelyen 1 db.31 Szintén Mezőkövesd-Nagy-fertő szakálháti telepén feltárt gyereksírban a spondylus gyöngyök mellett egy spondylus korong is feküdt.32 2001-es összefoglalásukban a Kalicz-Szénászky szerzőpáros összesen 31 középső neolit lelőhelyet említ Magyarországról, ahol átfúrt spondylus korong került elő,33 a lelőhelyek száma azóta tovább nőtt. Míg Oravecz Hargita az edényeket a középső neolitikus sírok leggyakoribb tárgyai közé sorolja,34 Cegléd-Abony térségében csak 2 sírban fordult elő. A Cegléd 4/9. lelőhely 15. sírjában, közvetlenül a koponya mellett kisméretű, szürke, nagyon kopott felületű, hengeres felső részű, a feneke felé erősen összeszűkülő kis pohár feküdt. Formájában és méreteiben tökéletesen megegyezik a Csanytelek-Ujhalastó 2. sírjában talált kis edénnyel, amely Hegedűs Katalin értékelése szerint a szakálháti telepek jellegzetes, széles körben elterjedt típusa.35 Az Abony 8. lelőhely 3. sírjába egy tálban vörös okkert helyeztek el. Az okkertartó edényből csak kisebb töredékek maradtak fenn: szürke, szürkésbarna, finom kidolgozású, polírozott felületű, vékony falú, ívelt oldalú tál töredékei, amelyek kidolgozásban, formában szintén a jellegzetes szakálháti darabok közé tartoznak. Az edénymellékletek kapcsán fontos megemlítenünk, hogy a sírok feltárása során, az embercsontok közvetlen közelében gyakran találtunk kopott, zömmel jellegtelen neolit cserepeket. A sírok közelében, a neolit teleprészek területén a humuszrétegben igen nagy mennyiségű szórványleletet találtunk, elsősorban kerámiatöredékeket, kevés állatcsontot, néha kő- és csonteszközöket is. A csontvázak mellett talált kerámiatöredékek véleményem szerint a humuszban talált kopott szórvány cserepek közé tartoznak, és nyilvánvalóan nem a sírmelléklet részei. A középső neolit kori sírok különleges „tárgya” az okker. Használata nem általános, Oravecz Hargita összefoglalása csak három ismert példát említ az AVK köréből.36 Az okker különböző formában található 30 ORAVECZ 1998-99. 57.; BÁNFFY et al. 1999. 124.; HEGEDŰS 1982-83. 25-26. 31 KOREK 1957. 17. 32 CSENGERI 2004. 70. 33 KALICZ-SZÉNÁSZKY 2001. 35. 34 ORAVECZ 1996. 58.; ORAVECZ 1998-99. 57. 35 HEGEDŰS 1982-83.25., 28. 36 ORAVECZ 1998-99. 56. meg a temetkezésekben: lehet kicsi okkerrög a csontok mellett, más esetben a festékkel beszórták vagy bekenték a halottat, és a festéket a csontokra rakódva találjuk meg, végül a harmadik esetben külön edénybe rakták a festéket és így helyezték el a halott mellett. Cegléd-Abony térségében mindhárom változatra találunk egy-egy példát, ugyanakkor 48 szabályos sír közül összesen ebben a három esetben került elő okker. Hegedűs Katalin összefoglalásában 29 szakálháti sír közül 9 temetkezésben fordult elő okker, Csanytelek- Üjhalastón pl. a 6 sír közül ötben volt rá példa. A Cegléd 4/9. lelőhely 58. sírjában a csontváz medencecsontja alatt kicsi, sárga okkerrög feküdt. Ehhez hasonlóan Mezőkövesd-Mocsolyás AVK 1. korú 24. sírjában a csontváz medencéje előtt találtak egy darab hematitot.3' A Cegléd 4/8. lelőhely 10. sírjában az égett embercsonton figyelhetőek meg okkernyomok. Csanytelek- Ujhalastó 1. sírjában a nyak csontjait borította vörös és sárga okker, a 2. sírban a koponyán és a lábcsontokon volt vörös okker, a 3. sírban pedig vastag okkerréteg fedte a koponyát.38 A temetkezések, különösen a sírokban megjelenő spondylus-tárgyak kapcsán gyakran merül fel a középső neolit időszak társadalmi szervezetének kérdése. A Tiszalúc-Sarkadon feltárt, AVK 1. korú sírok elemzése során Oravecz Hargita azt a következtetést vonta le, hogy a sírmellékletek száma, típusa alapján nem lehet különbséget tenni a korcsoportok, nemek között semmijei nem utal társadalmi különbségekre.39 Szintén ezt a következtetést vonta le a Kalicz-Koós szerzőpáros, a szintén AVK 1. korú Mezőkövesd- Mocsolyás lelőhely sírjai alapján. Véleményük szerint a spondylus ékszereknek lehetett némi presztízs értékük, de ezen kívül semmi nem utal hierarchiára, sem az anyagi, sem a szellemi szférában.40 A középső neolitikum későbbi fázisairól azonban már bonyolultabb a kép. Későbbi összefoglalásában Oravecz Hargita a sírmellékletek száma, eloszlása alapján már elképzelhetőnek tartja, hogy a középső neolitikum folyamán megjelennek társadalmi különbségek. A Kompolt 14. lelőhely késő AVK sírjaiban megjelenő spondylus ékszereket pedig Bánffy Eszter már egyértelműen társadalmi különbségekhez köti.41 A Cegléd-Abony környéki régió teljes középső neolit kori történetének megrajzolásához, a társadalmi szervezet kérdéséhez természetesen a teljes leletanyag elemzése szükséges, néhány érdekes következtetést azonban már most, a sírok alapján is levonhatunk. A régió temetkezései alapvetően követik az Alföld más területein meg37 KALICZ-KOÓS 2000. 49. 38 HEGEDŰS 1982-83. 24-25. 39 ORAVECZ 1996. 58. 40 KALICZ-KOÓS 2000. 51. 41 BÁNFFY 1999.161.
