Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Kovács Ágnes: Középső neolit temetkezések Cegléd-Abony térségében
52 Kovács Ágnes nalban kerültek elő, a lábcsontok alsó része hiányzik, a sír erősen bolygatott. A csontváz jobb vállán kis darab agyag- tapasztás feküdt, a csontok körül, a humuszban, elszórtan neolit kerámiatöredékek kerültek elő. A kerámiatöredékek valószínűleg szórványleletek, a sír melléklet nélküli. 1.3. Különleges temetkezések azAbony 60. lelőhelyen Az Abony 60. lelőhelyen három csontvázmaradvány került elő a szabályos temetkezésektől lényegesen eltérő, különleges helyzetben. A csontmaradványokat olyan körülmények között találtuk meg, hogy a szabályos temetkezésektől eltérő helyzetüket valószínűleg mindhárom esetben különböző okokkal magyarázhatjuk. A „122. objektum” jelzést kapott csontmaradvány egyetlen emberi koponya, tőle 20 cm-re Ny-ra feküdt az állkapocs egyik töredéke, a másik darabja E-ra 20 cm-re került elő. A koponya mellett feküdt a kulcscsont és néhány apró csontszilánk, a csontváz többi része azonban hiányzott. A csontok egységes sötétbarna humuszban, a sárga altalajon feküdtek, sírfoltot nem lehetett megfigyelni. Valószínűnek tartom, hogy a tőle Ny-ra, 5-6 m-re fekvő, 65. sír részletéről van szó, a sírt valószínűleg a szántás bolygatta meg. A 65. sír csontjai is magasan, egységes sötétbarna humuszban feküdtek, a csontvázat már erősen hiányos állapotban találtuk meg. A telep ÉK-i szélén, közvetlenül az egykori ér partján bontottuk ki a 90. objektumot (7. tábla 4.), amely kb. 155 cm átmérőjű, 40 cm mély kerek gödörnek bizonyult, néhány szakálháti kerámiatöredékkel. A gödör alján, pontosan a gödör D-i végében egy 60x60 cm nagyságú, lekerekített sarkú, 40 cm mély téglalap alakú kis gödör indult. A kicsi gödör DK-i sarkában egy arccal lefelé fordított gyermekkoponya feküdt, rajta egy paticsdarab, a koponya mellett néhány csontot, karcsontokat és kisebb csontszilánkokat találtunk. Ehhez hasonló temetkezést Cegléd-Abony környékén nem találtunk, semmi nem utal arra, hogy milyen okból, milyen rítus részeként temették el ilyen módon a halott kisgyermeket. A kb. 230 cm átmérőjű, 110 cm mély 148. objektumban (9. tábla 1-2.), a gödör kirajzolódó foltjától 25-40 cm mélyen egy K-Ny tájolású csontvázat találtunk. A halott a gerinc és a bordák helyzete alapján hason feküdt, de kicsavart nyakkal, arccal felfelé. A csontokat nagyon nehezen lehetett kibontani a gödör keményre égett betöltése miatt, a csontok rossz megtartásúak, a csontváz erősen hiányos. Kb. deréktól felfelé viszonylag jó állapotban megmaradt, a karok, lábak csontjai azonban hiányosan kerültek elő. A csontváz közvetlen közelében, mindkét oldalán és alatta is nagy mennyiségű lelet került elő. A gödör helyzete és a benne talált leletek is egyértelműen arra utalnak, hogy a 148. objektumnak különleges funkciója lehetett. A gödör a telep szélén fekvő árokrendszer közelében található, azon a részen, ahol az árkok elkeskenyednek, nagyon sekéllyé válnak. Más gödrökkel összehasonlítva az objektumból szokatlanul nagymennyiségű lelet került elő, de nemcsak a leletek mennyiségében, hanem minőségében is különleges a 148. gödör. Itt találtuk meg a lelőhely legszebb, henger alakú arcos edényét, sok karcolt-fes- tett, ívelt szalagdíszes töredéket, valamint egyedüli objektumként, innen került elő csiszolt vadkanagyar- lemez töredéke. A gödör pontos értékeléséhez még hátravan a nagymennyiségű leletanyag elemzése. Az azonban már most nagyon valószínűnek tűnik, hogy a gödörnek különleges funkciója volt, és ez a különleges funkció magyarázza a gödörben talált temetkezést, a csontváz különleges helyzetét. Feltételezésem szerint az árokrendszer kapujához tartozó áldozógödörről lehet szó, és a benne feltárt csontváz talán emberáldozat lehetett. II. A Cegléd 4/1. lelőhely sírjai II.l. A Cegléd 4/1. lelőhely sírjai, általános jellemzők Az Abony 60. lelőhelytől DNy-ra, alig 700 m-re a 4. számú főút Abonyt elkerülő szakasza egy újabb középső neolitikus telep részletét vágta át. A telep szintén a szakálháti kultúrához tartozott, karcolt-festett, nagyméretű arcos edények töredékeivel és karcolt-festett, ívelt szalagdíszes edények cserepeivel. Cegléd-Abony térségében a Cegléd 4/1. lelőhelyen sikerült feltárnunk a legnagyobb és leggazdagabb leletanyagú középső neolit teleprészletet, amely nagyjából a 4. főút 78+850-79+200 km szelvényei közötti szakaszon húzódik, Ny-i határát jelzi a 215. sír, K-i szélét az 588. gödör, a telep az út É-i és D-i oldalán tovább folytatódik. DNy-i szélén kettő, mély, V keresztmetszetű árok fekszik, nagyjából a telep szélén, bár néhány neolit objektum az árkokon kívül is megtalálható. A telepen feltárt jelenségek gödrök, nagyméretű agyagkitermelő gödrök; házmaradvány azonban nem került elő. A feltárt teleprészlet teljes terültén, a gödrök között elszórtan 15 neolit sírt tártak fel, mindegyik szabályos temetkezés. Az Abony 60. lelőhely sírjaihoz hasonlóan a temetkezések a telep teljes területén megtalálhatók. A telep Ny-i szélén fekszik a 215. sír; a két árok között, a telep DNy-i szélén a 439. és 451. sír, a telep K-i szélén kerültek elő a 610., 726. és 728. sírok. A Cegléd 4/1. neolit településére is érvényes valószínűleg az a szabály, hogy a halottakat a telep szélén, illetve a telep már nem használt részén temették el. A sírok egyik gödröt sem vágják, bár néhány esetben a
