Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Kovács Ágnes: Középső neolit temetkezések Cegléd-Abony térségében
KÖZÉPSŐ NEOLIT TEMETKEZÉSEK CEGLÉD-ABONY TÉRSÉGÉBEN KOVÁCS ÁGNES 49 Cegléd-Abony környékén a 2003-2005 között végzett megelőző feltárásaink során hat lelőhelyen találtunk a középső neolitikumra keltezhető objektumokat emberi csontmaradványokkal. Összesen 53 objektumról van szó, amelyek közül 48 szabályos sír, ahol a rítus célja egyértelműen a halottak eltemetése volt. További öt objektumban azonban a csontvázak, csontvázrészek különleges körülmények között kerültek elő, pl. gödröknek vagy kútnak azonosítható objektumokban. A középső neolitikum szokásait követve a sírok telepeken kerültek elő, szorosan kötődtek a telepek régészeti jelenségeihez, leletanyagához. Úgy gondolom, hogy mindezek ellenére nem haszontalan külön tanulmányban összefoglalni a térség különböző lelőhelyekről származó sírleleteit a telepek értékelése nélkül, fontos és hasznos adatokkal járulhatnak hozzá a középső neolit temetkezések kérdéséhez, hiszen nagyon kevés sírleletet ismerünk ebből a korszakból. I. AzAbony 60. lelőhely sírjai 1.1. AzAbony 60. lelőhely sírjai, általános jellemzők A 4. számú főút Abonyt elkerülő szakaszának megelőző feltárása során az Abony 60. lelőhely EK-i felén középső neolit kori teleprészleteket találtunk. A jelenségek kb. 200 m hosszan húzódtak az egykori érpart mentén. A legkorábbi jelenségek a leleteink alapján az AVK késői, a szakálháti kultúra korai időszakához köthetők, míg a telep nagy része a szakálháti kultúra klasszikus fázisában élt, ebben az időszakban a telep szélén egy széles, sekély, nagyjából É-D-i irányú árokrendszer húzódott. A telepen 17 sírt tártunk fel, és további három emberi csontváz illetve csontvázrészlet került elő különleges körülmények között. A sírok a neolit telep teljes hosszán elszórtan helyezkedtek el a telepjelenségek között, a teleprészlet DNy-i végétől az ÉK-i végéig megtalálhatók voltak. Találtunk sírokat a telepet É-D-i irányban átszelő árokrendszer mindkét oldalán, az árok Ny-i széle mellett feküdt a 135. sír, K-i széle mellett a 121. sír. A sírok elhelyezkedése alapján feltehető, hogy a halottakat a telep szélén, a telep már nem használt részén temették el, de mivel a telepnek csak egy kis részét tárhattuk fel, nincsenek pontos és részletes adataink a sírok és a telep kapcsolatáról. A feltárt teleprészlet anyagában két időbeli fázis különíthető el, egy késő AVK leletcsoport, amely a korai szakálháti kultúra leleteivel keveredett, és a klasszikus szakálháti kultúra leletanyaga. A lelőhelyen feltárt temetkezésekben egyértelműen keltező értékű kerámialeleteket nem találtunk, így a sírok pontos datálá- sa bizonytalan. Közvetett adatok alapján valószínűnek tartom, hogy a sírok a klasszikus időszakhoz tartoznak, de természetesen előfordulhat, hogy néhány melléklet nélküli sír a korábbi fázisból származik. Összesen három sírban találtunk mellékletet, mindhárom sírban gyöngyöket. A két szakálháti gödörben előkerült csontváz egyértelműen a klasszikus szakálháti fázishoz sorolható (90., 148. obj.). Két esetben fordult elő, hogy a sírokat telepjelenségekbe, gödrökbe ásták bele, így találtuk meg a 64. és 75. sírokat. A körülmények mindkét esetben arra utaltak, hogy a sírok későbbiek a gödröknél. A 64. sírt az 50. objektum K-i negyedében találtuk meg. A késő AVK telephez tartozó 50. objektum igen nagy kiterjedésű, kb. 13,5x12,5 m nagyságú agyagkitermelő gödör volt, amelybe később edénytöredékeket szórtak, és feltöltötték. A csontváz a gödör egységes sötétbarna betöltésében feküdt, egyértelműen a gödör feltöltése után temették el. Az 50. objektum más részén is találtunk későbbi beásást. A gödör ÉNy-i részén egy kis foltban nagy mennyiségben kerültek elő a klasszikus szakálháti fázis karcolt-festett, ívelt szalagdíszes edénytöredékei, a beásás szürkés, hamus betöltése is eltért a gödör többi részének sötétbarna, humuszos betöltésétől. A 75. sír kibontása után, közvetlenül a csontok DNy-i szélénél rajzolódott ki a 93. gödör foltja. A csontváz széle már a gödör foltján feküdt. A 75. sír sekély sírgödrét valószínűleg már a gödör feltöltése után áshatták rá a gödör szélére. Néhány esetben a sírok közvetlenül egymás mellett feküdtek, egymástól 1-2 m-re, vagy 1 m-nél is közelebbi távolságra: 46-47. sírok; 48. és 55. sírok; 81. és 111. sírok; 92. és 95. sírok. Az utóbbi két sírpár mellett kb. 5 m-re egy harmadik sír is feküdt: 81., 111. és 116. sírok; 92., 95. és 97. sírok. Ezekben az esetekben
