Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Zimborán Gábor: Cegléd 4/19. (Fertály-földek) lelőhely
432 Zimborán Gábor tőfelület töredékekkel. Az objektum padlóján és oldalfalában több helyen égésnyomokat - kisméretű, nehezen körülhatárolható, vékony piros foltokat - figyeltünk meg: három kb. 10x5 cm-es átégett foltot, valamint egy nagyobb, 40x50 cm-es átégést, melyek biztosan nem az objektumban feltárt négy kemencéhez tartoztak. A környező objektumok és leletanyaguk alapján nem kizárt, hogy a 143. objektumban az átégett foltok és munkagödrök a vaskohászat folyamatának egyes fázisait (érc előkészítése, tisztítás, pörkölés, vasolvasztás és az olvasztás során keletkezett salak lecsapolása) jelképezik. 146. objektum A környező műhelyektől némileg eltérő, betöltésében sokkal kevesebb vassalakot tartalmazó objektum a sárga altalaj szintjétől 35-40 cm-re lemélyített, kb. 3x3 méteres alapgödrű, lejárt sárga agyagpadlójú ház, keleti sarkában kemencével. Betöltéséből Árpád-kori kerámia, állatcsont (köztük egy beirdalt orsócsont-töredék), fenőkő, vastöredékek, valamint nagyobb mennyiségű patics, kemence- omladék került elő. A kemence körül nagyobb, összefüggő sütőfelület töredékek, sárga agyagtömbök feküdtek a padlón, a sütőfelületben állatcsont-darabokat és vassalakot találtunk. A kemence szájától Kelet felé hosszúkás, ovális, égett foltot figyeltünk meg a padlón, amely hasonlított a környező műhelyek padlóján vagy oldalfalában megfigyelt átégett foltokhoz. A ház nyugati felében 3 munkagödör található, amelyek közül a középső és az északi T-alakú gödör betöltése sárga agyaggal volt letapasztva. A középső, téglalap alakú munkagödörben a vékony sárga tapasztás alatt néhány mm vastag fekete, kissé kormos, paticsos réteget figyeltünk meg. 156. objektum A 143. és 146. objektumok között található műhely a nyesési felszínen szögletes barna foltként jelentkezett, nyugati oldalán két kemence elmosódott körvonalával. A műhelyt egy korábban elhagyott és részben betöltődött, négyszögletes, kb. 3,5x3,5 méteres alapgödrű földbe mélyített házra ásták rá. Az objektumból Árpád-kori kerámia, állatcsont, kagyló, vastöredékek, patics, kemenceomladék és vassalak került elő. A bontás során ebben a műhelyben is több önálló részletet különítettünk el: 156/A: az északi oldalon található kemence, amelynek közepén a platnit megbontották és egy kisebb gödröt ástak. A gödörből patics és vassalak került elő. 156/B: a déli oldalon található nagyméretű, egyrétegű kemence, amelyet az E munkagödörre építették rá; a munkagödör betöltésére alapozott része kissé berogyott. 156/C: szürkésbarna kemény agyagos letapasztott tetejű mélyedés, betöltése faszenes humusz. 156/D: az objektum déli sarkában található, laza paticsos- humuszos betöltésű mélyedés, amelyből nagy mennyiségű patics és sütőfelület töredékek kerültek elő. 156/E: a B kemence megépítésénél korábbi, barna humuszos betöltésű munkagödör, amelyből kerámia, állatcsont, vassalak és egy vaskohó oldalfalának fúvócső-lenyomatos darabja került elő. 156/F: feltételezett vaskohó alja: északkelet-délnyugat irányú, elnyújtott, csónak alakú, 30x60 cm-es mélyedés az objektum padlóján; vastagon átégett piros tapasztás a sárga agyagon, fölötte egyenetlen, fekete színű, keményre égett kormos tapasztás. Megmaradt a függőlegesen felfelé induló, átégett, kormos, tapasztott fal egy része is; betöltéséből a vaskohó oldalfalának egy 15 cm-es darabja is előkerült, amelyen jól látszik a fúvócső lenyomata. 156/G: a B kemencétől keletre található 30-40 cm átmérőjű amorf folt, vastagon átégett, piros agyag, rajta szürkésfekete színű átégett felület; valószínűleg egy korábbi, elbontott vaskohó alja. A 156. objektum nyugati felében a padlón, egyes helyeken a padló feletti vékony szürkésbarna rétegen sárga-narancssárga színű, 4-5 cm vastag réteget figyeltünk meg (gyepvasérc tárolásának nyoma?). 157. objektum Az objektum egy korábban használt, majd részben bete- metődött négyszögletes, sarokba épített kemencés lakóház alapgödrére lett ráásva, területén többszöri vasolvasztásra utaló nyomokat figyelhettünk meg. Gépi humuszoláskor nagyméretű, szabálytalan alakú, erősen kormos, vassalakos, paticsos foltú objektumot figyeltünk meg kb. 7x5 méteres területen. Csak a bontás során vált egyértelművé az Árpád-kori településhez tartozó régészeti jelenségek relatív kronológiája: az objektumon belül a legkorábbi jelenség a 161. számú árok egy szakasza, amely egyébként a délnyugat felől szomszédos 148. számú Árpád-kori háznál is korábbi. Az árok betöltődés után egy EEK-DDNY tájolású házgödör mélyítésére és használatára került sor, a ház északkeleti sarkában kemence maradványait találtuk. A négyszögletes, földbe mélyített házra elhagyása után ásták rá a műhely alapgödrét, a korábbi ház eredeti betöltése (sárga agyagszemcsés sötétbarna humusz) több helyen is megfigyelhető az objektum szélein. Az objektumból Árpád-kori kerámia, csont késnyél, vastöredékek (főleg az objektum északi feléből), patics, nagy mennyiségű vassalak és vaskohók oldalfalának darabjai kerültek elő, valamint több csonttárgy: befűrészelt szarvcsapok és különféle beirdalt csonttárgyak (ló medencecsont, csontkorcsolya, juh/kecske orsócsont). A műhelyen belül többszöri vasolvasztás nyomait figyeltük meg: részben a padlószintbe, részben a műhelynél korábbi, már elhagyott ház betöltésének különböző magasabb szintjeibe mélyítve egyszeri olvasztásra használt kisméretű vaskohók legalsó, átégett részéből származó elemek kerültek elő. A korábbi ház alapgödrének délnyugati sarka közelében került elő különösen nagy mennyiségű kohósalak (habszerű, egészen könnyű salakdarabok, szürke, szivacsos szerkezetű, nehezebb, magasabb vastartalmú salakdarabok, a salakdarabok alatt 1-3 cm vastag, a kohóból le
