Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Dinnyés István: A jászkarajenői késő szarmata csontfaragványok
290 Dinnyés István A 48., 64., 87. és 240. karok {32. tábla), a díszí- tettnek indult, majd kettéhasadt lapból kialakított 241+178. karpár {33. tábla) esetében a lekerekített elő- oldali felületek, a 249. halnál {41. tábla) pedig a csontlap lekerekített felső pereme jelenti a plaszticitást. A hosszabb-rövidebb alkarral, felülnézetben ábrázolt kézfejeken {33-38. tábla) mélyedések választják el a többnyire dombomra faragott ujjakat, a két szélső ujj gyakran lapos felületű. Ujjhegyeken keresztirányú tagolással kialakított körmök. Díszítésük mélyen kimetszett. A domborművű állatalakok kivitele az emberalakokhoz áll közel. Egyenesszájú alakokra, fejekre jellemző az alacsony plasztika, a 6 mm-es pont-körök és a karcolt vonalak alkalmazása a 246. és a 248. állatalakos lapnál {40. tábla), a karcolt díszű 249. hal {41. tábla) szemei is 6 mm-esek. „Kúpos” a szem a 246.-on és a 72. egyenesszájú fej állatalakján {4. tábla). A görbeszájú alakokhoz áll közel a 247. állatküzdelmi jelenesetes lap {40. tábla) magasabb plasztikája, pont-körei 7 mm- esek. Az 55. és a 197. állatalak {39-40. tábla) plasztikája alacsonyabb, a pont-kör szemek 8 mm-esek, az 55,-nél a háttér, a 197.-nél a testfelület karcolt mintázatú. A tűheggyel finoman karcolt, vékony vonalakból álló díszítés - ide értve a fejdísz, a haj (213. kettős fej: 4. tábla) ábrázolását is - több változatát alkalmazta a készítő. Zeg-zug szalagot (pl. 37. fej nyakrészén: 6. tábla), hálót (pl. 76. fej fejdíszén: 5. tábla), harmadik vonallal bővített hálót (pl. 17. alak fejdíszén: 3. tábla), rács-hálót (55. az állatalak mögött: 39. tábla), rácsszerű felületet (89. alak fejdísze: 3. tábla, a 180. alak süvegén a jobb felső rész: 9. tábla) és párhuzamos vonalak alkotta szalagot (56. fej: 6. tábla). Vastagabb hegyű szerszámmal készült a mélyen karcolt díszítés: háló (pl. 41. fej és 124. alak: 11. tábla), rács (pl. 185. fejdíszén: 22. tábla), zeg-zug vonalas (pl. 56. és 186. fej: 6., 19. tábla) és vonalkázott (217. fejdíszén: 24. tábla) szalag, a karcolt díszítést határoló vagy kiegészítő vonalak. Kés, valószínűleg keskeny pengéjű kés két, ferde bevágásával készültek a mélyen kimetszett díszítés egyenes és ívelt vonalai. Ez a díszítési eljárás jellemző a görbeszájú fejek és alakok többségére, a kézfejekre, az állatalakok közül csak a 176. halra, a díszített lapokra, a félhengeres és hengeres tárgyakra. Mélyen kimetszett vonalúak a görbeszájú fejek, alakok egyszerű (pl. 223. fej: 16. tábla) vagy összetett (pl. 209. alak: 14. tábla) fejdíszei, vonalkázott (pl. 110. fej: 26. tábla), zeg-zug vonalas (pl. 96. alak: 12. tábla), hálós (pl. 15. fej: 24. tábla) részletekkel. Az arc alatti felület leggyakoribb dísze a lefelé ívelt, függőlegesen vonalkázott szalag (pl. 185. fej: 22. tábla), egyenes változata a kézfejeken gyakori (pl. 173.: 34. tábla). Zeg-zug tára 3255-93. tételben. A CT vizsgálat a csontsűrűségre irányult. A jászkarajenői minták adatai gyakorlatilag egyezők, ettől jelentősen eltérők viszont a hasonló talajú, dánszentmiklósi, Árpád-kori telep csonttöredékeinek adatai. vonalas szalag a 186. fejet {19. tábla), a 44. és a 92. kezet {34. tábla), a három tűtartót {71. tábla), a díszített lapok közül a 201. és a 264. faragványt {49. tábla) díszíti. Mélyen karcolt, hálós szalag a 16. fej nyakán {20. tábla), kimetszett, hálós szalag egyedül a 29. lapon {50. tábla) fordul elő. A gyakori alkalmazás alapján bizonyára kéthegyű szerszámokkal készültek az emberalakok, fejek és az állatalakok szemének, néha a díszítésnek - a kimetszett kör külső szélén mért - 6; 6,5; 7 és 8 mm átmérőjű pont-körei. Többnyire 8,5 mm sugarú, tehát 17 mm-es körívet használt a faragó a görbeszájú lejek szemöldökeinek bemélyítésekor. 8 mm-es a díszített lapok pont-köre (pl. 3. lap: 44. tábla) és pont-félköre (pl. 300. korong: 47. tábla). A kézfejek, díszített lapok pont-kettősköreinek és kettős félköreinek, a háromszögletes és négyszögletes lapocskák, a korongok pont-kettősköreinek belső köre szintén 8 mm-es, a külön szerszámmal (a kettőskörök középpontja általában nagyobb-tágabb a pont-körökénél) készült külső kör átmérője 15 mm. Pont-kettőskör néha előfordul a görbeszájú fejeknél: a 190. fej szemeiként {21. tábla), a 14. {19. tábla), a 191. és a 226. fejen {20. tábla) a nyakrész díszítésében. Pont-kettősköröket, kettős félkört alkalmazott a faragó a 176. hal {41. tábla) gerincvonalánál, pont-kettőskör a 100., a 198., a 332. madárfej és a 250. állatfej szeme {40-41. tábla) is. A 252. és a 287. lap állatábrázolásain pont-kettőskör a fej és szem {4243. tábla). A koncentrikus körökkel díszített lapok (1.: 44. tábla, 263.: 45. tábla) és korongok (78., 277.: 67. tábla, 21., 42., 88.: 68. tábla) belülről 2. köre 11 mm, 4. köre 17 mm átmérőjű. A pont-kettőskörös korongokon külső, karcolt körként 17 mm-es (pl. 206.: 66. tábla, 53., 320.: 68. tábla), 17,5 mm-es (57., 144.: 66. tábla, 319., 327.: 67. tábla), 18 mm-es (2., 54.: 67. tábla) és 20 mm (101.: 67. tábla) átmérőjű körök vannak. Karcolt 23,5 mm átmérőjű kört az 5. (67. tábla) és az 57. (66. tábla) korongon, 25 mm-est a 206. korongon (66. tábla) és a 250. állatfejen {60. tábla), 27 mm-est a 151. korongon (66. tábla) találunk. Sekélyen bemélyítettek a 78. és a 277. többkörös korong szélső, 25,5 és 26 mm-es körei (67. tábla). A csonton halványbarna- sötétbarna színű, nem bemélyített körrészletek, körök közül 20, 22 és 25 mm átmérőjűt a 10. korongon (66. tábla), 24 mm-est a 60. lapon {43. tábla), 25 mm-est a 144. (66. tábla) és a 165. (65. tábla) korongon, 30 mm- est a 100. madárfejen {41. tábla) alkalmazott a faragó. A sokféle körméret kéthegyű szerszámok és körző, a nem bemélyedő, barna körök esetében tompa, színezett hegyű (a körök vonalában változatlanok a felület csiszolásnyomai) körző használatára utal. Több faragványon vannak olyan, tűvel, néha körzővel vagy kéthegyű szerszámmal finoman karcolt vonalak, melyek nem részei a megvalósult mintázatnak, díszítésnek. Találhatók karcolt egyenesek a
