Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Gabler Dénes: Terra sigillaták Cegléd és Abony határából
254 TERRA SIGILLATÁK CEGLÉD ÉS ABONY HATÁRÁBÓL GABLER DÉNES A lelőhelyek Dinnyés István, Gulyás Gyöngyi, Rajna András, Kalácska Róbert, Madaras László, Kocztur Éva és Pető Mária feltárásai során, Cegléd és Abony határában a 4. sz. főút Abonyt elkerülő szakaszának 2003- 2006. évi leletmentései, ill. a 4. sz. főút szélesítése kapcsán eddig 13 lelőhelyen került elő terra sigillata; számuk összesen 195 db. Ezek közül Cegléden 6 szarmata telepen találtak az ásatók ilyen római importárut, míg Abonyban 5 telepen és két temetőben. A leletanyag döntő többségét a ceglédi telepek leletei teszik ki, ahonnan összesen 166 sigillata került elő. Abonyból 29 példányt ismerünk; közülük 3 szarmata sír melléklete volt. Két lelőhelyen telep és temető egyaránt regisztrálható. A telepekkel kapcsolatban két probléma merült fel. Egyrészt - elsősorban Cegléden - a lelőhelyek elkülönítése nagyon nehéz; nincs kizárva, hogy összefüggő, hosszan elnyúló telepek kaphattak külön lelőhelyszámot, így a lelőhelyekre bontott, vagy a feltárt felületekre vetített anyag mennyiségi- statisztikai elemzése hamis eredményekhez vezethet, éppen ezért komparatív vizsgálatokra nem alkalmas. Másfelől, éppen a legtöbb sigillatát tartalmazó 4/14. sz. lelőhelyen, de esetenként máshol is, Árpád-kori telep és temető is előkerült, amelynek objektumai számos esetben vághatták át a korábbi szarmata gödröket, házakat, tehát a leletek jó része már eredeti leletösszefüggéséből kiszakítva, másodlagos lelőhelyről került felszínre. (Feltehetően ezzel függ össze a sigillata töredékek apró mérete is, ami meghatározásukat lényegesen megnehezítette). A ceglédi lelőhelyek közül a legnagyobb felülettel a 4/14. számút kutatták (46083 m2); itt 754 szarmata - késő szarmata objektum került elő; ehhez képest a sigillaták száma szerény (56 db). Átlagot számítva kiderül, hogy csak minden 14. objektumban találtak egy példányt ebből az importált kerámiafajtából. A feltárt területet tekintve jóval kisebb méretű (18373 m2) 4/3. lelőhelyen 467 szarmata - késő szarmata objektum került elő; itt 64 sigillatát találtak, ami azt jelenti, hogy minden 7.-8. telepobjektumban volt legalább egy ebből az árufajtából. A 4/7. és a 4/12. lelőhelyeken aránylag nagy feltárt felület (18373 m2 és 14587 m2) és sok objektum (467+223) ellenére mindössze 7 sigillata került elő, vagyis csak minden századik objektumban találtak ilyen edényt. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy ezek a településrészek jórészt késő-szarmata koriak, tehát későbbiek, mint a sigillata import időszaka (feltehetően Kr.u. 260 utániak). A 4/14. lelőhelynél - feltárt területét tekintve - alig kisebb 4/1. lelőhelyen (34722 m2) mindössze hatodannyi szarmata objektum került elő, mint az előbbin (115), ennek ellenére itt 40 sigillatát találtak, ami azt jeleni, hogy minden harmadik objektumban volt importált kerámia. Hasonló gyakorisággal kerültek elő terra sigillaták az abonyi 42. lelőhelyen, ahol a kutatás csak kis felületre terjedt ki (2656 m2), de a 78 objektumban 22 terra sigillatát találtak, vagyis minden negyedikben. Az abonyi 39. lelőhelyen 10 telepobjektumban és 57 sírban mindössze három sigillata került elő, közülük kettő biztosan sírmellékletként. Az abonyi 41. lelőhelyen 16571 m2-en 213 szarmata objektumot tártak fel; sigillata csak kettőben volt. Ez azt jelenti, hogy az itt kutatott településrészlet is feltehetően a szarmata-kor későbbi szakaszára tehető. Az abonyi 48. lelőhelyen 5335 m2 felületen 15 szarmata sír feltárására került sor, ezek közül egyben találtak terra sigillatát. A 60. lelőhelyen több mint kétszer akkora felületen (12035 m2) 5 szarmata sír közül egyben volt sigillata. Bár az import mennyiségének, a kereskedelem intenzitásának meghatározása a telepobjektumok számára vetítve, csak fenntartásokkal fogadható el, hiszen jelentős telepek, teleprészletek - kronológiai helyzetüknél fogva - ’’kiesnek” a sigillata behozatal alig száz évnyi időszakából, másrészt az egyes objektumok sem egyenrangúak, hiszen ház, kút, gödör és cölöplyuk egyaránt ebbe a kategóriába sorolható, holott mérete, jellege alapján, azaz az importált kerámia várható jelenléte szempontjából a különbségek nyilvánvalók. Mindenesetre az objektumokra vetített mennyiség adequátabb képet ad, mint pl. a feltárt m2 alapján történő összehasonlítás, hiszen a feltárás a veszélyeztetett területre terjedt ki, amelynek esetenként csak kis része esett a szarmata telepre, azaz az ásatás nem csupán a császárkori település feltárására irányult.
