Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Gulyás Gyöngyi: Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén
Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén 167 3. A vázak sírbeli helyzete, az elhunytak neme A temetkezések közül négy, szerény melléklett! sír (189., 191., 192., 319. sír) volt bolygatatlan, a többi teljesen vagy részlegesen rablóit. A részlegesen rablóit 188. sír esetében is látszódott, hogy az elhunytat hátára fektetve, nyújtott helyzetben temették el. A 189. és a 191. sírban fekvő elhunytak mindkét karját a medence mellé, a 192. sírban fekvő váz bal alkarját a bal medencére, a jobb karját a jobb medencéje mellé helyezték. A 13 sír közül 3 esetben az elhunytak nemét még az antropológiai vizsgálatok alapján sem lehetett meghatározni. 3 sírba (23 %) férfit, 4 sírba (31 %) nőt és 3 sírba (23 %) gyermeket temettek el. 4. Sírba helyezés Koporsóra utaló temetkezést tételezhetünk fel a 188. bolygatott sírban, annak ellenére, hogy famaradványt a feltárás során nem figyeltek meg. A felforgatott csontok a sírgödör középső részén, egy 215 cm hosz- szú és 42 cm széles sávban jelentkeztek, mely arra utal, hogy a sírt még a koporsó meglétekor fosztották ki. Női viseleti tárgyak 1. Gyöngyök A temetőrészletben feltárt 13 sír közül négybe temettek el nőt, melyek közül kettőben (189., 345. sír) találtak gyöngyöket. A 345. bolygatott sírból egyetlen henger alakú, egyik oldalán simára csiszolt borostyángyöngy került elő. Gyöngynyakláncot egyedül a 189. bolygatatlan sírban lehetett rögzíteni. Az elhunyt nyakánál és a mellkasán 41 db üveg- és 7 db korallgyöngyöt bontottak ki, melyek felfűzési sorrendje rekonstruálható. A kisméretű kék, bikónikus üveggyöngyök közé, középre a hosszúkás alakú korallgyöngyöt, a gömb alakú üveg- és korallgyöngyöket a nyaklánc végeire fűzték fel (58. tábla 6.). A temetőrészletben talált gyöngyöket alakjuk alapján 3 főcsoportba sorolhatjuk: I. Gömb vagy ahhoz közel álló forma: 1/1. Gömb alakú: fehér színű üveg-, korallgyön- gyök. 1/2. Nyomott gömb alakú: fehér színű üveggyöngyök. II. Henger vagy ahhoz közel álló forma: II/l. Henger alakú: korallgyöngy. II/2. Henger alakú, egyik oldalán simára csiszolt: borostyángyöngy. III: Bikónikus: kék üveggyöngy. 2. Fibulák Két női sírból került elő fibula vagy fibulához tartozó töredék. A 189. sírban az állkapocs bal oldala alatt egy kéttagú, aláhajlított lábú, pántkengyelű bronzfi- bula feküdt (58. tábla 5.). A rugótekercs mindkét végét egy-egy félgömb alakú taggal zárták le. A fibula rugótekercse és a tűszerkezete vasból készült. Hasonló darabok Szentes-Sárgapartról a 35., 44. sírokból, illetve Szentes, Hékédli-szőlőből kerültek elő.173 A 345. sírból, másodlagos helyről ovális alakú, lemezes testű, ezüst korongfibulához tartozó, szélein filigrándróttal díszített alaplemez és tűszerkezet került elő (59. tábla 9). Az ezüst alaplapot és a felette levő bronzlemezt átfúrták és azon keresztülhúzva erősítették fel a tűtartó és a spiráltartó lemezt, melyek végeit elkalapálták. A tűszerkezet egyik letört darabján rövid textilszálat találtak. A fibula granulációval vagy kőbetéttel díszített fedőlapja eltűnt a sírból. 3. Ovcsatok A 320. sírból, a bolygatott csontok közül került elő egy kerek átmetszetű, kerek alakú vascsat, melynek hegye felé keskenyedő csattövise ráhajlik a csatkarikára (59. tábla 7). A vascsaton textilmaradványt figyeltek meg. Az öntött vascsat a hunkorra jellemző csattípus.174 Ehhez hasonló darabot ismerünk Szeged-Tápéról a 23. sírból.175 Férfi viseleti tárgyak 1. Fibulák Két férfi (188., 191. sír) sírból került felszínre egy- egy fibula. A 188. sírban a bolygatott bordacsontok alatt egy kéttagú (?), aláhajlított lábú, széles spirálkaros, félkörös átmetszetű kengyelű, hiányos tűtartójú vasfibula feküdt (58. tábla 2). A 191. sírban, az elhunyt jobb kulcscsontján valószínűleg bronzfibulához tartozó rugótekercset bontottak ki (59. tábla lé).176 2. Ovcsatok A temetőrészletben három férfi sírt tártak fel, melyek mindegyikében találtak egy-egy öntött vas csatkarikát. A sírok közül kettő (191., 192. sír) bolygatatlan, így az övcsatok viseletének helyét meg lehetett figyelni. A 188. sírban a jobb alkarcsont belső oldalán (58. tábla 3.), a 191. sírban a jobb medencelapát és a keresztcsont találkozásánál (59. tábla 2.), a 192. sírban pedig a jobb kézfej és a sírfal között feküdt (59. tábla 4). A 188. sírban ovális alakú, a másik két sírban kerek alakú, kerek vagy ovális átmetszetű csatkari173 PÁRDUCZ1950. XXIII. t. la., lb., XXVIII. t. 3., LXXXIII. 1.15. 174 VADAY1989. 69. 175 VÖRÖS 1996. 31. kép 9. 176 A 342. ismeretlen nemű sírból egy vasfibulához tartozó láb töredék került elő (59. tábla 8.).
