Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Gulyás Gyöngyi: Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén
Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén 163 sen kerültek elő a sírföldből. A 97. sírban lemezkorongos fibula hátoldalának apró lemeztöredékei és tűszerkezetének darabja feküdtek (53. tábla 6). A bolygatott temetkezésben találtak még egy téglalap alakú, lecsiszolt élű, barna kőbetétet, melynek egyik oldalán felerősítésére utaló nyomok láthatók (53. tábla 4.). Elképzelhető, hogy a fibulához tartozott és a fedőlemez dísze volt. Kőbetéttel doboz- és lemezrátétes fibulát is ékíthettek. A lemezrátétes fibulák használata a 2-3. századra tehető. A 88. sírba temetett elhunyt neme az antropológiai vizsgálatok során nem derült ki. A sír betöltéséből egy rossz megtartású, erősen hiányos egytagú, felsőhúros, lemezes, közepén tagolt lábú ezüstfibula két töredékét találták (52. tábla 12). 5. Gyöngy karkötők A 42. sírban fekvő gyermek bal csuklója körül 16 db, jobb csuklója körül pedig 8 db kék színű, bikónikus kásagyöngyöt bontottak ki. A gyöngyök karék vagy a ruhaujjnak kivarrásai is lehettek. Ehhez hasonló méretű gyöngyöket találtunk az Abony 39. lelőhely 14. és a 95. sírjában is. Mindkét esetben az apró gyöngyök környékén nagyobb méretű mészkő- és üveggyöngyökből fűzött karkötőket is dokumentáltunk. Valószínűleg a kásagyöngyök a ruha ujját díszíthették. Férfi viseleti tárgyak 1. Fibulák A 104. sír betöltéséből egy kéttagú, aláhajlított lábú, széles spirálkaros bronzfibula került elő (53. tábla 10). A rugós tengely mindkét végét egy-egy gömb alakú tag zárja le. Hasonló fibula Csókáról ismert.161 2. Fémkarperecek A 2. fősírt övező 3. körárok kikopott ívében kibontott, 10. sírban eltemetett férfi bal csuklóján rossz megtartású, kerek átmetszetű, egyik vége felé fokozatosan elkeskenyedő vaskarperec feküdt (51. tábla 5). A vázat bolygatás nem érte, mindkét kart a mellkasára helyezték temetéskor. A jelenség érdekessége, hogy férfisírokban ritkán fordul elő vaskarperec. 3. Övcsatok A temetőben feltárt 8 férfisír közül háromban (2., 25., 27. sír) volt egy-egy vas csatkarika. A 2. sírból szögletes fejű, téglalap átmetszetű, erősen hiányos csattöredék került elő (49. tábla 4). A 25. sír betöltésében egy erősen korrodálódott, kerek fejű vascsat (51. tábla 13), a 27. sírban a bal combcsont mellett egy félkörös karikájú, téglalap átmetszetű vas övcsat töredéke feküdt (52. tábla 1). A 2. és a 27. sírokban levő, töredékes, hiányos csatkarikák közös jellemzője, hogy a csatfej két részből, a tengelyből és a karikából áll és a tengelyt mindkét oldalról egy-egy gombbal rögzítették. Ezek a csattípusok a 2-3. században jelentek meg.162 A 25. sírban talált darab nem két részből áll, azonban alakja és a csattövis hosszúsága alapján eltér a hunkorban jellemző csattípusoktól. Használati tárgyak 1. Vaskések Két férfitemetkezésből (2., 25. sír) került elő vaskés. A 25. sírban csak egy nyéltüske töredék (51. tábla 9), a 2. sírban viszont három kés (vagy két kés és egy borotva) volt. A bal combcsont mellett egy, a többitől eltérő, egyenes hátú, domború élű, 7 cm hosszú kés vagy alakja alapján inkább borotva feküdt (49. tábla 1). A kis kés vagy borotva mellől egy enyhén ívelt hátú, 12 cm hosszú, szokatlanul széles pengéjű kés (49. tábla 3) és egy harmadikhoz tartozó hegytöredék is napvilágra került (49. tábla 7). Mindkét ép kés nyéltüskéjén fanyél, a pengetöredéken pedig fatok maradványa figyelhető meg. A hosszabbik darab fanyelét rögzítő vasszegecs töredéke is megmaradt. 2. Pásztorkészség: vasár, fenőkő Egyedül a 2. férfi sírjából került elő vasár és fenőkő, melyek sírban elfoglalt helye a rablás miatt ismeretlen. A 7,5 cm hosszú középső részén téglalap, majd végei felé haladva elkeskenyedő és kerek átmetszetű vasáron fatok és fanyél maradványait figyelték meg. A vasár mellől két, egyik végük felé elkeskenyedő, másik végükön több irányból ferdén lecsiszolt fenőkő is előkerült. Egyik darab sincs átfúrva, így valószínű, hogy nem az övre függesztve, hanem tarsolyban hordták a fenőköveket. 3. Érmék A 27. férfisír középső részéből került felszínre egy Marcus Aurelius (177.) kopott, félrevert ezüst denarius (52. tábla 2). Az érme verési időpontja és a kopottsága alapján a sírba kerülési ideje legkorábban a 3. században történhetett meg. 4. Orsógombok A 8. női sírban másodlagos helyen feküdt egy korongolt, szürke, lapított gömb alakú, mindkét végén egyenesen levágott orsógomb (51. tábla J.). 5. Ládika (?) A 8. női sír betöltéséből ismeretlen rendeltetésű tárgyhoz tartozó, 0,8 cm széles bronzpánt töredékek, 161 PÁRDUCZ 1950. LXXIX. t. 20a, 20b 162 VADAY 1989. 67., 69.
