Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Gulyás Gyöngyi: Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén
Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén 161 nélkül, zsugorított pózba, a 4. és a 10. sírban lelt vázakat hanyatt fektetve, egy-egy vastárggyal temették el. A 10. sírban fekvő férfi bal csuklóján vaskarperec két töredékét találták. A 25. sírt övező körárok (28. és 30. árok) ÉK-i (92. sír) és Ny-i (36. sír) ívében is egy-egy temetkezés jelentkezett. A központi, bolygatott sírban és a 92. sírban egy-egy 23 évesnél idősebb férfit helyeztek örök nyugalomra, a 36. sírban nyugvó neme és életkora ismeretlen. A körárkokban levők mellett leletet nem találtak.154 A 10. és a 28., 30. körárkok között fekszik a 8. körárkos sír, melynek árkában (9. árok) újabb két váz került elő. A körárok ÉK-i ívében egy 2,5-3,5 év közötti (42. sír), az ENy-i ívében egy 0-6 év közötti (18. sír) kislány temetkezése feküdt. Mindkét gyermek és a központi sírban fekvő nő sírja is rablott volt. A női- és gyermektemetkezések közötti kapcsolatról, illetve ez utóbbiak direkt vagy véletlenszerű egybeeséséről semmit nem tudunk, mivel a körárkok és a sírgödrök kapcsolatáról nem készült feljegyzés. Összesen hat gyermek sírja (31 %) került elő, melyek közül kettő (18., 42. sír) a 8. sír körárkában (9. árok) jelentkezett; a 20., 29., 32. és a 85. sírok pedig egy-egy körárok közelében, azoktól 2-4 m-re feküdtek. Egyedül az ezen a lelőhelyen előkerült temetkezések ismeretében jelenthetjük ki, hogy a vagyonosabbakat minden esetben körárokkal övezett sírokba temették el. Temetkezési szokások 1. Sírok tájolása, sírgödrök formája és mérete A sírok fele D-É-i, DK-i, másik fele DNy-i tengelyű. Ettől az iránytól egy sír sem tér el lényegesen. A sírgödrök indexértékei (1,9-3,4) alapján egyaránt megtalálhatók a négyzethez és a téglalaphoz közel álló formák is. A nyitott körárokkal övezett sírok indexértékei 2,3-2,8 között változnak, ami azt jelenti, hogy ezek a sírgödrök hosszúkás téglalap alakúak. 2. Arokkeretek, árokrészletek mérete, szerepe Négy sírt kerített körárok, de ezek közül csak egy (9. árok) volt teljes. Az egyenesen bővülő falú, ívelt aljú, 85-120 cm széles és 30-40 cm mély árok DK-i oldalán nyitott. A bejárata 25-30 cm széles, az árok külső átmérője 9,2 m. A 2. (3. árok), a 25. (28., 30. árok) és a 97. (31., 33. árok) sírok körül árokrészleteket találtak. A 2. sírt ÉNy-i oldalról kerítette a 65-90 cm széles, 14-20 cm mély, ívelten szűkülő falú, ívelt aljú árokrészlet. A 25. sírt ÉK-i oldalról a 90-100 cm széles, 10-24 cm mély, ívelt árokrészlet (28. árok), Ny-i oldalról a 70-100 cm széles, 20-28 cm mély árokrészlet (30. árok) övezte. 154 A 92. sír DK-i részén ovális alakú gödröt figyeltek meg, mely későbbi beásás is lehet, nem feltétlenül rablógödör. A két árokszakasz DK-i végei között 5,2 m távolság volt. Hasonló a 97. sírt kerítő két árokrészlet is. A sírt D-i és DNy-i oldalról a 120-150 cm széles, 68-72 cm mély 33. árok keríti. A 31. árok a sírtól K-re fekszik, É-i szakasza a feltárási területen kívül esett. A 31. árok Ny-i és a 33. árok K-i végei között 2,4 m távolság volt. Ez utóbbi esetben az árkok mélysége alapján nem gondolhatunk arra, hogy azok a gépi munka során sérültek meg. Itt eredetileg két ívelt árkot ástak a sír köré. A szuperpozíciók alapján a 97. sírt részben kerítő, 31. árokrészletet később ásták, mint a 25. sírt övező 30. árokrészletet. Egyedül a 9. körárok betöltéséből került elő egy kézzel formált, hiányos füles bögre és egy kézzel formált fazék oldaltöredéke (57. tábla 4.). A füles bögre ritka edénytípus az alföldi szarmaták körében, ehhez hasonló darabok 2. század végi és 3. század eleji temetőkből ismertek.155 Ujszentiván, Iván-téglagyár lelőhelyről más formájú, de hasonló tömör fülkiképzésű bögre került elő.156 3. A vázak sírbeli helyzete, az elhunytak neme A temetkezések közül 14 (79%) teljesen vagy részlegesen rablott. A bolygatatlan sírok vagy lelet nélküliek vagy szerény mellékletűek voltak. A részlegesen rablott sírok esetében (pl.: 6., 104. sír) is látszódott, hogy az elhunytakat hátukra fektetve, nyújtott helyzetben temették el. A bolygatatlan sírok közül a 4. sírban fekvő elhunyt bal kezét a bal medencéjére, a jobb kezét a jobb medencéjére, a 92. sírban fekvő elhunyt bal kezét a bal medencéjére, a jobb karját a jobb medencéje mellé helyezték. A 36. sírban mindkét kart szorosan a test mellé tették, a 10. sírban pedig mindkét kart a mellkasra, az áll alá hajlították vissza. Az 5. sírban egy férfit helyeztek zsugorított pózban örök nyugalomra, úgy, hogy felhúzott lábait jobb oldalra, karjait a teste mellé fektették. A sír DK-ÉNy-i tájolása megegyezik a temető más sírjainak tájolásával. A sírgödör a 2. sírt kerítő, 3. körárok DNy-i, kikopott ívében jelentkezett. A férfi rendellenes fektetése egyedülálló, mivel az alföldi szarmaták körében kizárólag nőket temettek el ilyen módon, akikkel együtt a használati és a viseletéi tárgyaikat is elhantolták. A férfi mellett nem volt lelet, ami azért nem mérvadó, mert a 3. körárokba eltemetett másik két váz (4., 10. sír) is szegényes mellékletű volt. Valószínű, hogy a férfi zsugorított helyzete és a körárokban történő eltemetése között szoros kapcsolat van, melyre már fentebb utaltunk. A 19. sír közül 3 esetben még az antropológiai vizsgálat alapján sem lehetett az elhunytak nemét meghatározni. 8 sírba (42%) férfit, 2 sírba (10%) nőt és 6 sírba (31%) gyermeket hántolták el. 155 VADAY 1989.175. 156 PÁRDUCZ 1941. X. t. 11.
