Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)

Gulyás Gyöngyi: Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén

156 I Gulyás Gyöngyi Alsó-Volga, Alsó-Don és az Észak-Kaukázus vidéki szarmata-alán kurgánokból kerültek elő.139 A hazai anyagban ritkán fordulnak elő. A veretek alakja és a felerősítést szolgáló szegecsek száma, illetve elhe­lyezkedése alapján két változatuk különíthető el egy­mástól.140 Az abonyi veret viseletben betöltött szerepe kérdéses, mivel bolygatott sírból került elő, illetve a női sírban övcsatot nem találtunk. Férfi viseleti tárgyak 1. Fibulák A 78. sír betöltéséből egytagú, aláhajlított lábú, téglalap átmetszetű, két szélén beütött zeg-zug vonal­lal díszített kengyelű, hiányos bronzfibula került elő (42. tábla 5.), mely az Abony 39. lelőhelyről a 77. sírból ismert fibulához hasonlít. 2. Övék Egyedül a 81. sírból került elő övcsat. A kéttagú, téglalap alakú, lemezes testű, félkörös fejű vas öv­csat alsó lemeze hiányos (42. tábla 6). A csat leme­zes testének közepén, a lemezeket összetartó gömbös fejű szegecs is megmaradt. A csat lemezeinek mérete alapján egy 2,5 cm széles bőrövre volt felerősítve. A csatkarikán és a csattövisen bőrmaradvány figyelhető meg. Ehhez hasonló övcsatok kerültek elő az Abony 39. lelőhely 10., 71a és a 94. sírjaiból. 2/a Szíjvégek A 81. sírban a kéttagú vas övcsattal záródó bőr­öv végére lehetett felerősítve a betöltésből előkerült, kéttagú vas szíjvég, melynek alsó tagja trapéz alakban kiszélesedik, felső része hiányos (42. tábla 7.). Formai szempontból közel áll a Törökszentmiklós-Surján, Újtelep 12. sírjában lelt bronz, kéttagú szíjvéghez.141 A legkorábbi öntött szíjvégek a 2. században jelennek meg, majd a számuk a 3. század második felében egy­re alacsonyabb. A késő szarmata korban feltűnő dara­bok nagy része már római készítmény.142 A 81. sírban a vas szíjvég mellett egy bronzlemez­ből hajlított veretet is találtak, melyek egyenesre le­vágott végeit — a 0,4 cm vastag övre merőleges irány­ból - elkalapált fejű bronzszegeccsel erősítették össze. A veretek köríves hajlításának része az egyik irányba ívesen elhajlott. A sírból előkerült vas övcsat és az ön­tött, kéttagú vas szíjvég valószínűleg egy garnitúrát alkotott, így elképzelhető, hogy a bronz, csöves aljú szíjvég egy másik, bronzcsattal záródó övhöz tarto­zott, melynek csatja a bolygatás során kikerült a sírból. 139 NAGY 2004. 254. 140 NAGY 2004. 255. 141 VADAY1985. Abb. 14., 11. 142 VADAY 1989. 70. 2/b Övveretek A 81. sírban másodlagos helyen 2 db két-két hosz- szúkás, ívelt szélű lemezből készített, végeiken elka­lapált fejű bronzszegecsekkel rögzített veretet is talál­tak. A kisebbik, 2,5 cm hosszú darab alsó lemezén poncolt díszítés látható (42. tábla 8.), a másik, 3 cm hosszú veret díszítetlen (42. tábla 10).143 Az abonyi veretek az ún. léc alakú véretekhez hasonlítanak, ezek azonban nem két, hanem egy lemezből állnak és — az abonyihoz hasonlóan — mindkét végükön egy- egy szegeccsel rögzítették a bőrövre őket. A léc alakú veretek - a Hódmezővásárhely-kopáncsi és a Mező- szemere, kismari-fenéki leletek alapján — a szarmata leletanyagban a 4. század közepén jelennek meg, vise­letűk valószínűleg a késő-római katonai viselethez kö­tődik.144 A 4 cm-nél nagyobb veretek övgarnitúrához tartoztak, a kisebb méretűek egy másik övét vagy a fegyverövet díszíthették.145 Ezt az elgondolást erősíti meg az abonyi sírlelet is, melyben két — egy vas és egy bronz alkatrészes - övhöz tartozó tárgy kerültek elő. Flasználati tárgyak 1. Vaskések A temetőrészlet sírjainak kevesebb, mint a felében volt vaskés, illetve ahhoz tartozó pengetöredék. A hat sír közül az antropológiai vizsgálat alapján öt esetben lehetett megállapítani az elhunytak nemét, ez alap­ján két sírba nőt, kettőbe gyermeket, és egybe férfit temettek el. Egyedül a 78. sírban találták a vaskést eredeti helyén, a bal combcsont külső oldala mellett. A kések közül egy ívelt hátú, alsó nyélállású (78. sír) és kettő középső nyélállású (52., 58. sír) volt. Az 50. sírból felszínre került egyélű kés típusát nem lehe­tett meghatározni, azonban nyéltüskéjén fanyél ma­radványát dokumentálták (41. tábla 3). Minden kés nyélnyúlványa keskenyebb volt a pen­geindításnál, kivéve az 52. sírban talált darabnál, ahol ezek azonos szélességűek voltak (41. tábla 5.). 2. Vasárak Egyedül a 2. fiatal nő sírjának betöltéséből került elő egy kerek átmetszetű, hegye felé elkeskenyedő vasár töredéke (40. tábla 6). 3. Érmék A temetőrészlet sírjai közül a 2. sír betöltésében ta­láltak egy erősen kopott, peremén hiányos Galba 68- 69. között vert ezüst denariust (40. tábla 7). Az érme sírba kerülése legkorábbra a 2. század elejére tehető. 143 Hasonló poncolt díszítés látható a a Szentes-Jaksor 3. sírból előke­rült bronz csipeszen is PÁRDUCZ 1950. LIX. t. 6., 7. 144 NAGY 2004. 247. 145 NAGY 2004. 248.

Next

/
Oldalképek
Tartalom