Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Gulyás Gyöngyi: Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén
154 I Gulyás Gyöngyi lemezből álló, végeiknél egy-egy elkalapált fejű szegeccsel összefogott bronzveret. A hosszúkás téglalap alakú, befelé ívelt hosszoldalú, vastagabb felső lemez hosszoldali felső éle ferdén levágott. Az alsó lemez is hosszúkás téglalap alakú (42. tábla 10). A sírt egy 80-125 cm széles, „U” metszetű, 18-30 cm mély, humuszos betöltésű árok veszi körbe, melynek Ny-i része kikopott. A körárok külső átmérője 12,5 m (EK- DNy), belső átmérője 10 m (EK-DNy). Az árokban szarmata kézzel formált fazék fenéktöredéke. (42. tábla 11.) és újkőkori edénytöredékek. 82. sír (S-131) és 82. körárok (S-127) Feldúlt körárkos sír. Lekerekített sarkú téglalap alakú gödör. Sírgödör H.: 258 cm, Sz.: 85-100 cm. A sírban 20- 60 év közötti nő (?) koponyája, egy hosszú- és egy ujjcsont- ja. A sírgödör tájolása: DDK 153° (39. tábla 3). Leletek: A sír betöltéséből 1 db rombusz alapú hasábos, levágott sarkú, narancssárga üveggyöngy (42. tábla 12) és újkőkori cserepek. A sírt egy 98-114 cm széles, egyenesen szűkülő falú, enyhén ívelt aljú, 18-20 cm mély körárok részlet veszi körbe, melynek ÉNy-i része a feltárási területen kívül esett, DK-i vége kikopott. A körárok betöltésében téglaszínű, félgömb alakú tál perem- és oldaltöredékt i (42. tábla 13). A temető szerkezete (2. térkép) A temetkezések elhelyezkedése alapján jól látható, hogy a temető ENy-i és DK-i irányban tovább folytatódik a nyomvonalon túl. A jelöletlen sírok a körárkos sírok között, azoktól 1-4,5 m-re jelentkeztek. A temetkezések egy része KÉK-NyDNy-i irányú sorokba rendeződve, mások egy központi sír körül fekszenek. Az I. sírsort az 52., 57., 58. és a 68. sírok, a II. sírsort a 2., 35. és a 41. sírok alkotják. A soros temetkezések mellett egy centrális csoport képe is jól kivehető. Ennek közepén a 43. körárkos sír áll, melyet félkör alakban további három körárkos sír (2., 36., 41. sír), Ny-i oldalról pedig a 62. árokrészlet övez. A 62. árok két körárkos sír között (43, 50. sír) egy nagyobb hiátust tölt be, de belső ívében sírgödör foltja nem rajzolódott ki. A 81. körárkos sír a temetőrészlet Ny-i szélén, a 68. sír körárkától 21 m-re, Ny-ra fekszik. A sír különállása az előkerült leletanyag alapján nem meglepő, hiszen a temetkezés a többi sírnál valamivel későbbi. A temetőrészletben két gyermeksír került elő. Egy 9-11 éves gyermeket jelöletlen aknasírba (17. sír), egy másik, 7-9 éves gyermeket egy részleges körárokkal övezett sírba (57. sír) temettek. A 17. sír az 1. és a 35. árokkeretes sírok között, azoktól egyenlő távolságra, 4 m-re fekszik. Az 57. sír egyedülálló abból a szempontból, hogy a tárgyalt négy temetőrészlet közül máshol nem került elő olyan gyermek sír, melyet körárok vett volna körbe. Temetkezési szokások 1. Sírok tájolása, sírgödrök formája és mérete A lelőhelyen a sírok nagy része DK-i vagy DDK-i tájolású. A D-É-i iránytól a 17. és az 52. sírok 3-6°-kal térnek el Ny-i irányba. A 81. sír tájolása közelebb áll a K-Ny-i tengelyhez, melytől 14°-kal tér el D-i irányba. A „jelöletlen” sírok indexszámai 2,3-2,5 értékek között, a nyitott árokkeretes sírok indexértékei 1,6— 3,2 változnak. A sírgödrök általában téglalap alapraj- zúak, lekerekített sarkúak, faluk egyenesen szűkülő. A sírgödrök helyenkénti trapezoid alakja a rablógödrökkel magyarázható. 2. Arokkeretek, árokrészletek mérete, szerepe A lelőhelyen 12 kerek vagy enyhén ovális alakú, D-i vagy DK-i oldalán nyitott körárokkal kerített sír került elő. Az egyenesen vagy íveken szűkülő falú, ívelt aljú körárkok szélessége 35-125 cm között változott. Mélységük egyenesen arányos az árkok szélességével. Némely árok csupán 12 cm, más 60 cm mély is volt. Külső átmérőjük 8,6-12,7 m, bejáratuk 75-170 cm széles. A 35. sírt két, 45-80 cm széles, sekély árokrészlet (15., 38. árok) kerítette, melyek talán egy szögletes kerítő árok két megmaradt szakaszai vagy eredetileg sem egy összefüggő árokkeret részei voltak. A lelőhelyen három (62., 63., 68. árok) olyan árokrészletet is találtak, melyek közepén nem voltak sírok. Feltételezhető, hogy a 63. és 68. körárok részletei is egy- egy sírt kerítettek, melyek már a feltárási területen kívül estek. A 62. félkör alakú, 100-115 cm széles, íveken szűkülő falú, ívelt aljú, humuszos betöltésű árok a temető sírjai között, az 59. körároktól 1,5 m-re jelentkezett. A lelőhelyen a körárkok felében találtunk edénytöredékeket. A 68. és a 82. árkokból korongolt, téglaszínű, erősen kopott félgömbös tál töredékei (42. tábla 3., 13), a 43. árokból korongolt, téglaszínű korsó füle és egy hullajtott agancsból készített, felső részén ovális alakban átfúrt eszköz került elő (41. tábla 1). Az 50. árokban korongolt, szürke, kopott edény oldal-, a 81. árokban kézzel formált fazék fenéktöredéke feküdt (42. tábla 11). A leletek előkerülési helyéről feljegyzés nem készült, így nem lehet tudni, hogy a halotti tor emlékei, vagy csak másodlagosan idekerült leletekről van-e szó. 3. A vázak sírbeli helyzete, az elhunytak neme A temetőrészletben az összes sír bolygatott volt. A legtöbb esetben alig maradt csont a sírokban. Az 50. sírban az eredeti helyükön maradt combcsontok helyzete arra enged következtetni, hogy nyújtott helyzetben, hátára fektetve temették el az elhunytat. A 78. sírban fekvő elhunytnak a mellkas részét dúlták fel, így valószínű, hogy a jobb kar az eredeti helyén, szó-
