Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Gulyás Gyöngyi: Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén
Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén 137 kéttagú, alsóhúros, aláhajlított lábú vasfibula, félkör keresztmetszetű kengyellel, tűszerkezetén textilmaradvány- nyal. Tűje letört [35. tábla 1). 2. A bal combcsont belső íve mellett egytagú, trapéz alakú, háromszög keresztmetszetű, szögletes fejű, öntött bronz övcsat. A csatkarikára hajló tüskét a testre vágott kerek alakú lyukra erősítették fel, a lemez itt félkörívben bevágott. A tüske mellett, a testen egy-egy, a test másik szélén három kör alakú díszítés, kettő közepén elkalapált fejű szegecsek. A test széle facettált. A testet és a lemezt 5 szegeccsel fogták össze [35. tábla 2). 3. Térdek között erősen korrodálódott, kéttagú, kerek keresztmetszetű, szögletes karikájú, téglalap alakú lemezes testű vas övcsat. A csattengely közepére felerősített tüske vége hiányzik. A csatkarikán textilmaradvány [35. tábla 3.). 4. A sír ENy-i részéből egytagú, felső részén háromszög alakban kiszélesedő bronz szíjvég. Felső széle facettált, alatta három kör alakú díszítés, közepükön elkalapált fejű szegecsek. A díszítések alatt 0,4 cm széles négy vízszintes bevágás mindkét hosszanti oldalon. A lefelé keskenyedő test az elhegyesedő vége előtt ovális alakban kiszélesedik, melyet két dudor díszít [35. tábla 4). 5. A szíjvégtől D-re ívelt hátú, középső nyélállású vaskés fanyél maradvánnyal. A nyéltüske vége hiányzik [35. tábla 5.). 6. A sír K-i szélénél, 40 cm mélyen kevéssé kopott, de hátlapján erősen korrodálódott felületű Crispina 177-183. között vert ezüst denarius. Előoldalán: jobbra néző, kontyos nő, körirat: CRISPINA - AVGVSTA. Hátoldalán: istennő áll bőségszaruval, körirat: C[ON]CORDIA [35. tábla 6.). 7. A bokák között jobbra dőlt korongolt, téglaszínű, kihajló peremű, ívelt falú, talpgyűrűs pohár, a pereme alatt ferde lencse alakú díszítéssel [35. tábla Z). A sírt a 65-115 cm széles, egyenesen szűkülő falú, enyhén ívelt aljú, humuszos betöltésű, 15-28 cm mély 109. körárok veszi körbe. Külső átmérője 9,2 m (É-D) és 9 m (K-Ny), belső átmérője 7,7 m (É-D) és 7,2 m (K-Ny). A DK-i irányba nyitott árok 30-45 cm széles bejáratának mindkét vége lekerekített. Az árok ÉK-i ívében kézzel formált, narancssárga fazék oldaltöredékeÁ. A temető szerkezete (1. térkép) A nyomvonal szabta keretek miatt csak a temető egy részletét volt lehetőségünk feltárni. A feltárt sírokból a teljes temető szerkezetét elemezni nem lehetséges, azonban a megfigyelések fontos adatokkal szolgálnak a szerkezet elemzésében. A temetőszerkezetek vizsgálatában a legteljesebb képet az Abony 39. lelőhelyen tett megfigyelések alapján kaphatjuk. A lelőhely azért jelentős, mert az Abonyt elkerülő út közel 50 m széles nyomsávja mellett a hozzákapcsolódó bal- és jobboldali, 10-10 m széles lehajtó sáv feltárására is alkalmunk nyílt, így egy viszonylag nagyobb felületet tudtunk megkutatni. A lelőhelyen 9 zárt árokkeretes, valószínűleg halmos (39. árkon belül két sír), 16 nyitott körárkos (8. és 85. árkokon belül két-két sír) temetkezés és 25 egyszerű aknasír került elő. Hét árokrészlet (ötön belül volt sír) típusát nem lehetett meghatározni, mert vagy elpusztultak a gépi nyesés során, vagy D-i részük a feltárási területen kívül estek. Az egyes csoportok bemutatásánál fontosnak tartottuk a gyermeksírok elhelyezkedését kiemelni, mivel igen jelentős arányban (22 %) voltak jelen. Az EK-DNy-i magaslaton fekvő temető Ny-i szélét egyértelműen, a K-i szélét pedig valószínűleg meg lehet határozni. A temető a magaslat irányát követve a feltárási területen kívül tovább folytatódik. A legnyugatibb gödör a közel 1 m mély, sírformájú 6. gödör, melyben embercsontokat és leletanyagot nem találtunk. Az említett gödörtől Ny-ra, a próbafeltárás során egyetlen objektumfolt sem jelentkezett. A temető K-i széle a 107. körárkos sír vonalában húzható meg. E két objektum által határolt terület alapján a temető Ny-K-i kiterjedése 170 m. A temető szerkezetében szembetűnő, hogy mindhárom temetkezési típus (zárt-, nyitott árokkeretes, jelöletlen aknasíros) megtalálható úgy, hogy azok nem különülnek el egymástól, sőt a megkülönböztetés nélküli sírok esetenként a hozzájuk közelebb eső körárkos sírral azonos vonalban, de mindenképpen közöttük találhatók meg. Eddig egyedül Madarason figyelték meg mindhárom temetkezési típus együttes jelenlétét.11 Az „egyszerű” sírok — melyek egymástól 1-6 m távolságban fekszenek — a temető Ny-i és ÉNy-i szélén nagyobb számban fordultak elő, mint a középső vagy a K-i részen. A temetőben egyaránt jelen van a centrális és a soros elrendezés is. A sírok egy része két vagy három körárok köré csoportosul. A legjobban kirajzolódó csoportosulás a 39. zárt árokkeret körül van, melyet majdhogynem szabályos kör alakban, a központi ároktól egyenlő távolságra négy körárkos (31., 32., 42., 44. árok), négy zárt árokkeretes (27., 37., 51., 72. árok) és két aknasír (22., 43. sír) övez. Az említett körárok - mely a temetőrészlet legnagyobb átmérőjű körárka - belső területére két sírt ástak. A központi temetkezést (40. sír) teljesen, míg az attól K-re levő gyermek sírját (38. sír) részlegesen rabolták ki. A 40. sír alján halotti ágyra utaló nyomokat találtunk. A másik centrális csoport közepén a 8. nyitott körárok áll, melyet három körárok - két árok nyitott (17., 20. árok), a harmadik D-i része a szelvényfal alá esett (12. árok) - és két aknasír (10., 11. sír) vesz körbe. Az előző csoporttól eltérően itt a központi, DK-i irányba nyitott árkot a 17. és a 20. árkok szélébe ásták, majd a 8. árok DK-i szélébe ásták a 12. körárkot. Érdemes megjegyezni, hogy mindhárom körárok közepén női temetkezés feküdt. A 8. körárok közepén is két sír11 KŐHEGYI 1971, 210.; KULCSÁR 1998. 45.; VÖRÖS 2003. 12..
