Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Gulyás Gyöngyi: Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén
SZARMATA TEMETKEZÉSEK ABONY ÉS CEGLÉD KÖRNYÉKÉN GULYÁS GYÖNGYI 125 Abony közigazgatási területén belül közel 75 régészeti lelőhelyről tudunk, melyek elsősorban az 1950-es évek és a 2006 közötti terepbejárások, megelőző feltárások vagy leletmentések során váltak ismertté. Az ismert lelőhelyek felén szarmata (2-5. század) leletanyag is előkerült. A településnyomok kerámiaanyaga mellett azonban csak néhány temetőrészletről van tudomásunk Abony területén. 1977-ben Benkő Zsuzsa a Fábián-tanya és a Ságvári Endre Tsz. sertéstelepe közötti magaslaton (Abony 29. lh.) összesen 9 sírt tárt fel, melyek közül öt bizonyult szarmatának.1 Az előző lelőhelytől 300-400 m-re, DNy-ra, a szolnoki út D-i oldalán (Abony 30. lh.) homokbányászás során az 1950-es és 60-as években csontvázas sírokat találtak. A 2-3. századi temetőrészlet leletanyaga összekeveredett, a tárgyakat ma már nem lehet sírokhoz kötni.2 Korszakunkhoz tartozó sír vagy sírok kerültek még elő a Bolháspart-dűlő területéről, melyről Márton Lajos tudósít.3 2004-ben az Abony 36. lelőhelyen a Wienerberger Téglaipari Gyár új agyagbányájának megnyitásakor egy „magányos” szarmata sír is felszínre került. A lelőhelytől 150-400 m-re NyDNy-ra őskori, szarmata és késő szarmata (Abony 72. lh.), illetve ENy-ra és Ny-ra kb. 1200 m-re még két, hasonló korú lelőhelyet (Abony 67. és Abony 69. lh.) dokumentáltunk. A kisebb-nagyobb kiterjedésű lelőhelyek késő szarmata temető létét is feltételezik, melynek talán az agyagbányában előkerült sír is a része. 2003 és 2006 között az Abonyt elkerülő út és a 4. sz. főút ceglédi szakaszának szélesítését megelőző régészeti feltárások során újabb lelőhelyekkel bővült az ismert szarmata temetkezések sora. Jelen tanulmány az útépítéseket megelőző feltárások, illetve az agyagbányában előkerült ásatások során feltárt 112 szarmata temetkezéssel foglalkozik, melyek közül 104 sír 1 A 9. sír 1. századi, a 3., 4., 5. és 6. sírok 3. századiak, Ceglédi Kossuth Múzeum (továbbiakban CKM)CKM 79.2.1-16., 21-52.; DINNYÉS 1980a 45-62. 2 DINNYÉS 1980a 62-69. 3 „Igen keskeny, csúcsba futó végén kis kampóval ellátott szíjvég”, „keskeny, csuklós, lemezes, négyszögű csat” és egy végeinél megvastagodó arany karperec került elő. A karperec valószínűleg népvándorlás kori, így biztos, hogy nem egy sír leleteiről lehet szó DINNYÉS 1980a 72.; MÁRTON 1910.188. temetőrészletekből, további 8 temetkezés település objektumok között, „magányosan” került felszínre. Az alábbiakban a temetőrészleteket, illetve a településeken előkerült sírokat külön fejezetben tárgyaljuk, melyekben részletesen kitérünk a temetők szerkezetére, a temetkezési szokásokra, a viseleti és használati tárgyakra, illetve a sírokba helyezett edény mellékletekre. A tanulmány végén részletesebben foglalkozunk a sírrablásokkal kapcsolatos megfigyeléseinkkel is.4 5 1. Abony 39. lelőhely (Tatárhdnyds-dűlő)5 Az 57 sírból álló temetőrészlet az Abonyt elkerülő útszakasz építése során (83+300-84+810 km szelvények között) 2003/2004-ben, a Kis Mihály-tóba torkoló ér É-i partján, az ÉK-en egykor vizenyős mélyedéssel határolt magaslaton került elő. A feltárt 9.779 m2-nyi területen a szarmata temetőrészlet mellett a temetőnél korábbi6 és későbbi szarmata település néhány gödrét, illetve újkori objektumokat is feltártunk. A szarmata településobjektumok a lelőhely D-i részén helyezkedtek el.7 2. sír Feldúlt sír. Lekerekített sarkú téglalap alakú, egyenesen szűkülő falú, egyenes aljú sírgödör, melynek DK-i végére egy 45x65 cm-es rablóaknát ástak. Sírgödör H.: 185 cm, Sz.: 64 cm, M.: 31-33 cm.8 A sírgödörben 10 évesnél idősebb gyermek igen rossz megtartású hosszúcsontjai (jobb kar- és mindkét lábszárcsont) eredeti helyükön. A sírgödör és a váz tájolása: DK 144° (1. tábla 1.). Leletek: 1. A mellkas helyén egytagú, lemezes kengye4 A sírok közlésének átengedéséért Kovács Ágnesnek, Kalácska Ró- bertnek, Rajna Andrásnak, Polgár Zoltánnak, Marton Tibornak és Hansel Balázsnak, a rajzok elkészítéséért Czigléczki Tibornak, Fodor Péternek és Barta Gábornak tartozom köszönettel. Az antropológiai vizsgálatokat Kővári Ivett végezte. Hasznos tanácsaiért Dinnyés Istvánnak tartozom köszönettel. 5 Az embertani anyag a CKM-ban 2006.16.1-43. ltsz. alatt, a leletek a 2004.4.1.1-2004.4.71.1. ltsz. alatt találhatók meg. 6 Az objektumok kapcsolatát a szuperpozíciók alapján lehetett meghatározni, azok betöltéséből korhatározó leletanyag nem került elő. 7 DINNYÉS et al. 2004.153.; GULYÁS 2005.164. 8 A felszín alatt 40-50 cm mélyen rajzolódtak ki a sírfoltok. Az objektumok mélységeit a nyesési szinttől mérve adjuk meg.
