Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Rajna András: Az Abony 49. lelőhely protoboleráz-kori leletei és interpretációs lehetőségei
Az Abony 49. lelőhely protoboleráz-kori leletei és interpretációs lehetőségei 101 IV.B.: Az S-profilú kihajló peremű tálak (9. tábla 1-3.) az előző típusnál kevésbé általánosak, de mégis gyakoriaknak mondhatók. előtti vörös hármas párhuzamos vonalból kialakított egymásba kapcsolódó V mintájának párhuzamait keleten a Cucuteni-Tripolje-körben kell keresnünk. A vonalköteg ilyen formában készült festése megjelenik a Cucuteni B-időszakban több edényen is.58 7. kép\ S-profilú tál töredéke Hasonlóan a Csongrád-Bokros-bokrospusztai51 példányokhoz, ezeken sem találunk díszítést és fület. Horváth magát a formát általánosnak tartja a neoli- tikum időszakától kezdve.52 Párhuzamai megvannak Romániában, Báile Herculane lelőhelyen a II. és III. időszakban,53 valamint Bulgáriában a Galatin- kultúrában.54 IV. C.: A gömbszelet alakú tál (10. tábla 1-3.) is meglehetősen gyakorinak mondható a leletanyagban. Maga a forma kis és nagy méretben is megjelenik. A forma jelen van a Furchenstich-időszakban, ismert Pusztaszentlászló-Deák-sűrű55 lelőhelyről. Horváth az edényforma kapcsán a megvastagodó perem fontosságát hangsúlyozza, Csongrád-Bokros- Bokrospusztán56 előkerült nagy mennyiségű anyag kapcsán. Véleménye szerint a kifelé-befelé, vagy mindkét irányba (T forma) megvastagodó perem balkáni eredetű, a Protoboleráz-időszakban felerősödő elem, mely az egész tér- és időbeli horizontot jellemzi.57 A forma elnevezését befolyásolhatta az égéi kora bronzkor és a Kárpát-medencei késő rézkor kapcsolatának régi felfogása, amely tévesnek bizonyult. V. Fazekak V. A.: Több formában jelentkező tárgy típus. Gyakori a rövidnyakú, hasas kettős kónikus forma. (11. tábla 1-3.). Ezen edények füle a peremből indul ki, a fül lehet rövid, enyhén a perem fölé emelkedő szalag- (11. tábla 1.), vagy alagútfül (11. tábla 2-3.). A 11. tábla 1., valamint a 10. és 11. képen szereplő edény égetés 51 HORVÁTH 2001. Abb. 2.: 1., 2., 4., 6., 8., 10. 52 HORVÁTH 2001. 465. 53 ROMÁN 1971. Abb. 29.: 12. 54 GEORGIEVA 1988. Abb.: 18.: 7., 8., 15. 55 HORVÁTH-SIMON 2003. Abb. 28.: 4. 56 HORVÁTH 2001. Abb. 2.: 4-16. 57 HORVÁTH 2001. 466. 8. kép', díszített fazék 9. kép', égetés előtti vörös hármas párhuzamos vonalból kialakított egymásba kapcsolódó V minták VB. :Általánosnak mondható a széles szájú, bikónikus testű forma is. (12. tábla 1-3.). Ennek a formának az előzményei megvannak a Furchenstich- kultúrában, Pusztaszentlászló-Deák-sűrű,59 Zala- egerszeg-Andráshida60 lelőhelyeken. A 12. tábla 3. képen lévő edényhez hasonló került elő Herculane II. időszakából,61 az ottani példányon azonban az edény oldalán kialakított sávot kannelúrával töltötték ki. A hason kialakított vízszintes alagútfül (12. tábla 1. kép) megjelenik a Cucuteni-Tripolje edényeken is.62 V.C.: Ritkábbak a szűknyakú fazekak (13. tábla 1-4.). Az Abony 49. lelőhely 154. objektumából előkerült hosszú, szűk nyakú edény (13. tábla 4l) előz58 PETRESCU-VALEANU 2004. Fig. 178.: 8., Fig. 193.: 12. 59 HORVÁTH-SIMON 2003. Abb. 28.: 3. 60 HORVÁTH-SIMON 2003. Abb. 29.: 9. 61 ROMAN 1971. Abb. 23.: 4. 62 ALAIBA 2007. Pl. 19.
