Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Rajna András: Az Abony 49. lelőhely protoboleráz-kori leletei és interpretációs lehetőségei
Az Abony 49. lelőhely protoboleráz-kori leletei és interpretációs lehetőségei 99 2. kép: Díszített csésze töredéke I.B..A kis, rövidnyakú, oldalán apró füllel rendelkező, díszítetlen füles csésze (4. tábla 1-5.) esetében a fül mindig a perem alatt helyezkedik el, az edény oldalán, de sosem a peremből indul ki. A felsorolt darabok mindegyike egyazon objektumban került elő. Bár maga az edénytípus formája erősen hasonlít a Furchenstich díszítéssel készített példányokhoz, a füleknek az ilyen, rövid alagútfül szerű megjelenését, sokkal inkább az Al-Duna vidéken kell keresnünk.II. 23 I. C.: Egyfülű, peremből kiinduló, szalagfüles csészék (4. tábla 6.) is ismertek a területről. A típus sötétbarna színű, kónikus aljú, hengeres felső részű, egyenes peremű, pereméből kiinduló szalagfüllel. A megjelenés a Furchenstich-körben nem ismeretlen. Magyarországon előkerült hasonló Zalaegerszegen,24 Keszthelyen.25 Ugyanakkor ez a fajta egyszerű, füles csésze díszítés nélkül megjelenik az Al-Duna mentén is.26 Ez a forma meglehetősen általános, előkerülési helyétől függetlenül. II. Bögrék Bögretípusból többfélével is találkozhatunk, melyeknek eredete Horváth véleménye szerint a Furchenstich-kultúrába nyúlik vissza.27 II. A.: Általános típus az S-profilú (5. tábla 1-2.), ennek „karcsúbb” változata a tulipán alakú bögre (5. tábla 3-5.), melynek párhuzamai ismertek Zalaeger- szeg-Andráshida28 és Bak-Fehérbak29 lelőhelyekről. 23 ROMAN 1971. Abb. 7: 2. 24 HORVÁTH-SIMON 2003. Abb. 32: 1. 25 KALICZ 2001. Abb. 1: 4. 26 ROMAN 1971. Abb. 6: 57. 27 HORVÁTH-SIMON 2003.137. 28 HORVÁTH-SIMON 2003. Abb. 29:10. 29 HORVÁTH 1990. Abb. 9: 9. Ezen lelőhelyeket Horváth a Furchenstich-kultúra időszakába sorolja. így feltételezhetjük, hogy a forma a Protoboleráz időszakban gyakorlatilag változatlan formában él tovább. II.B.: Fontos tárgytípus, a viszonylag nagy számban jelentkező, félgömbös testű bögre (5. tábla 6.). Ez a forma jellegzetes az egész Protoboleráz-időszak alatt. A félgömbös alak több edénytípusban is megjelenik, a kisméretű fületlen formát sorolhatjuk a bögrék közé, maga az alak leggyakrabban a tálak esetében jelentkezik. Ugyanez a típus megjelenik Bade Herculane lelőhelyen Romániában,30 hazánkban a Csongrád- Bokros-bokrospusztai anyagban.31 II.C.: Érdekes az Abony 49. lelőhely 169. objektumában a sötétbarna, enyhén kihajló peremű, cilindrikus nyakú, gömbös testű edényen megjelenő függőleges bekarcolásos díszítés (5. tábla Z). Maga a forma a rövid nyakkal és hasasodó testtel nem idegen a Protoboleráz anyagtól, a csongrádi anyagban32 is megjelenik ez a forma több példányban is. Horváth véleménye szerint ez az edényforma a Hunyadi-halom- kultúrában karakterisztikus,33 ugyanakkor megjelenik a Sálcuta- és a Galatin-kultúrában meglehetősen nagy számban,34 ennek a típusnak a használata nyomon követhetően folytatódik a Boleráz-kultúrában.35 III. Korsók A korsók alapvetően hengeres nyakú hasasodó formát képviselnek (6. tábla 1.), a hengeres nyak gyakran kissé kihajlik. Különbség csak a fül kialakításában van, ennek alapján sorolható altípusokba. 3. kép\ hengeres nyakú korsó 30 ROMAN 1971. Abb. 19: 16., 17. 31 HORVÁTH 2001. Abb. 3: 7., 9. 32 HORVÁTH 2001. Abb. 1:1-3. 33 HORVÁTH 2001. 462. 34 GEORGIEVA 1988. Abb. 18:13. 35 NÉMEJCOVÁ-PAVUKOVÁ 1979. Abb. 2: 1-2.
