Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - I. A lelőhely elhelyezkedése és kutatástörténet - II. A feltárt lelőhely ismertetése objektumonként

OTTOMANYI KATALIN (FERENCZY MÚZEUM, SZENTENDRE) A PÁTYI RÓMAI TELEP ÚJABB KUTATÁSI EREDMÉNYEI I. A LELŐHELY ELHELYEZKEDÉSE ÉS KUTATÁSTÖRTÉNET: Páty-Malom-dűlő (Pest m.): Páty község déli szélénél, a Füzes-patak nyugati partján lévő alacsony dombvonulaton található lelőhelyünk. A felszíni leletek alapján Magyarország Régészeti Topográfiája római villagazdaságot, késő kelta, avar, s Árpádkori telepetjelölt itt. (MRT 7. 13/9.1h). Először az Ml-es út építését megelőzően, 1982-1984 között folyt régészeti feltárás. Akkor két nagyobb kőépület, egy kőalapozású gazdasági épület s több földbe mélyített objektum került napvilágra. Az út teljes nyomvonalának feltárására nem volt lehetőség. Az ásatás eredményeit, objektum típusokat, kerámia anyagot - külön kiemelve a kormeghatározást segítő terra sigillátákat - Gabler Dénessel közösen, a Studia Comitatensiában ismertettük. (OTTOMÁNYI-GABLER 1985.185-271.) A telep feletti domboldalon az autópálya építésekor (1984 telén) tönkretett kőládáról és téglasírokról kapott a Múzeum bejelentést, sajnos leletanyagot nem. Az Ml-es autópálya és 100-as út között a Terminál Rt. tereprendezési munkálatokat kezdett 1997 októberében. Ekkor, 1997. őszén folytattuk - megelőző feltárás keretén belül - a fenti római telep kutatását. Majd egy év szünet után 1999 tavaszán újabb két hónapos feltárásra nyílt lehetőség. 1 A telep teljes kiterjedése egyelőre még bizonytalan. A felszíni terepbejárás, a fémkeresős kutatások és a többszöri ásatás alapján úgy tűnik, hogy kb. 2 km hosszan húzódott a Füzes-patak nyugati partján. Észak felé egészen Páty község mai temetőjének széléig tartott.

2 Dél felé pedig áthúzódott a vasút vonal déli oldalára, ami már Biatorbágy területéhez tartozik.

3 Keleten a Füzes-patak határolta, nyugaton pedig, felfelé a domb1 1997-ben ásatásvezető Maróti Éva, munkatárs Ottományi Katalin. Ld. Rég. Kut. 1998.160-161; 1999-ben ásatásvezető Ottományi Katalin ld. Rég. Kut. 1999. 234-236. 1998-ban a temető feltárása folyt. A telepen ekkor közművesítés munkákat végeztek a kivitelező gépei, régészek bevonása nélkül. így több objektumot s kőépületet is tönkretettek ill. ráhelyezték a depót. 2 Összeér a topográfiában még külön jelölt 13/8. és 9. lh. Itt 2000-ben előzetes bejelentés s engedély nélkül felépítettek a Kerekdombi Iparterülethez tartozóan két nagy épületet, melyek egy rézsűs oldalfal metszete s a kidobott földből gyűjtött cserepek alapján tönkretették a bronzkori s római telep objektumait. 3 Itt a szántásban 1984-ben legalább egy nagy szétszántott kőépület nyomai látszottak. Ma már semmi nem mutatkozik belőle. oldalon kb. 250 méter széles volt. Itt egy 50 méteres szünet után kezdődött a telep temetője.

4 (1. kép) Az 1997. évi feltárás során kiderült, hogy a két mai út között kb. 7, 5-9 hektár a telep területe (300x250300 m). Az idő rövidsége miatt (összesen 4 hónapot áshattunk a két év alatt), ekkora területen csak szondázó jellegű kutatást végezhettünk. A munkagépek által lehumuszolt felületen megnéztük valamennyi, a felszínen látszó nagyobb kőépítkezés nyomát s az alattuk lévő korábbi objektumokat is igyekeztünk feltárni. Néhány helyen a gépi humuszolás után már közvetlenül a korai kemencék vagy a házak, gödrök foltjai látszottak.

5 IL A FELTÁRT LELŐHELY ISMERTETÉSE OBJEKTUMONKÉNT:

6 Az egyes munkaterületeket, miután nem összefüggő feltárás folyt a teljes domboldalon, feltárásuk időrendjében az ABC betűivel jelöltük, s különítettük el egymástól. „A" terület: (VII. térkép) A Fűzes-patak partján található, ahol még a feltárás előtt a Beruházó elkezdte a humuszt leszedni. A felszín tisztításakor, nyesésekor nagyon sok kerámia került elő. Kőkemence (2. obj.): Legfelül középen omladékszerű kövek, nyugati fele szabályosan rakott téglalap alakú. Kőből épült kemence. Méret: 140x65 cm, jelentkezési szint -60 cm (gépek elvitték a tetejét). Kövek alatt -86 cm-nél már paticsréteg (2. kép/l). Leletanyag: Nyesés a felszínen: kézzel formált kerámia, simított edények pl. S profilú tál stb. Kövek között: festett korsó bekarcolt hullámvonallal, besimí4 A temetőben őskori, kelta, római, nagyon sok avar s honfoglalás-Arpádkori sír volt. 1997-1998-ban 910 sírt tártunk fel. Ld. MARÓTI Éva: Rég. Kut. 1998.161 A Beruházó nevéről Páty Terminál Rt.-nek nevezett lelőhely azonos a Topográfiában Páty-Malom dűlő néven nyilvántartott, 13/9. Lh. temetőjével. 5 A területen egyszerre 10-12 munkagép dolgozott 1997-ben. Olyan ütemben (éjszaka is mentek a gépek), hogy nem tudtuk a gépek nyomában az egész felületet megnyesni, így összefüggő térképünk a telep szerkezetéről nincs. 1999-ben már nem volt munkagép, csak kézi földmunka, így nem nyílt lehetőség a kidobott földet s depót mozgatni, ill. az egyes objektumokra nagyobb felületet rábontani. 6 Az ásatási rajzokat készített MALI Antal, PONGRÁCZ Zsuzsanna és SÁFÁR Pál. A tárgyrajzokat MALI Antal és SÁFÁR Pál rajzolta. A tárgyakat GAJZÁGO Jolán fotózta. Geodéta felmérés: VIEMANN Zsolt. Munkájukat ezúton is köszönöm.