Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - I. A lelőhely elhelyezkedése és kutatástörténet - II. A feltárt lelőhely ismertetése objektumonként

-163 cm. Kívül nyugaton is cölöplyukak, amik lehet, hogy ide, s nem a kora római agyagszinthez tartoznak. Délen a 10. szelvényben van 3 kisebb és egy nagyobb cölöplyuk (átm: 40, 30, 30, 80 cm). la. Későbbi déli bővítés: (46-47. kép) Két kisebb helyiség épült az eredeti téglalaphoz a déli oldalon, középen egy keskenyebb osztófallal megfelezve (9x5, 5 m). Déli épületrész határoló falai: 6, 7, 14, 11. és osztófala 9. Falai ugyanolyan szélesek, de az új falsarok (7-14) már csak egy sor kő mélyen alapozott. A 11. fal is 1-2 sor kő mély volt a keleti felén. A 6. fal szerkezete egy szakaszon megváltozik, de nem az egész déli helyiségben. Esetleg itt volt egy később befalazott bejárat. A két épületrész között a 11. falon van a bejárat. Az így létrejött épületegyüttes a téglalap alakú, 2/3. résznél osztott épülettípushoz tarozik (15, 5x7, 5-9 m). Falak: Hozzáépítés déli zárófala: 7. fal. Falszél: 70 cm, h: 9 cm. Csak egy sor kő van meg belőle, omladékos. Ez a meglévő épület legdélebbi fala. Tőle délre még sok omladék van, ami a külső nagyobb s későbbi kőépülethez tartozhatott. 14. fal: épület déli részének K-i zárófala. Falszél:.60 cm, h. 5 m. Csak egy kis szakaszon van meg valódi falként (7-14. falsarok), a többi része falomladék. A déli sarokban egy sor kőből áll, alatta sötétbarna betöltés. Alul a kőomladék mellett -80 cm mélységben agyagfal maradvány. Feltételezhető, hogy a kőalapozás felett agyagfala volt. Esetleg a bejárat is itt lehetett. Szelvények: 13, 17. szelv. Belső osztófal a déli épületrészben: 9. fal. E-D irányú, a 9-13. szelvények között húzódik. A 7-11. falakat köti össze. Falszél: 40 cm, h: 4, 2 m. E-i fele a 11. falhoz való csatlakozásnál omladékos. Három sor kőből áll, egy szakaszon halszálka technikával épített. Többi része 1-2 soros s omladékos, itt nem látszik jól a technika. Szelvények: 9, 13. Helyiségek: Két 5x4, 5 méteres helyiségre oszlik: 9.szelv (6-7-9-11- falak között). Déli felén a 7. fal nagyon omladékos. Bejárat északon a 11. falon (szél: 1, 4 m) és a két helyiség között a 9. falon. 9. szelvényben 2 db lapos küszöbkő van az ÉK-i sarokban. Belül a kőomladék alatt -20 cm-nél égett paticsos, faszenes foltok, főleg 9-11. sarokban (itt a fal is hiányzik). Középen nagy, lapos járólapok. -65 cm-nél, 1, 5x2 méteres területen 6 db kő. Lehet, hogy egy belső udvar volt. 13. SZelv: 9, 11, 7, 14. falak között. A kőomladék alatt sötétbarna betöltés van. Legalul egy barnás-fekete kemény járószint -95 cm-nél, benne világosabb foltok. A 11. fal alatt látszik az őskori ház folytatása. A helyiség keleti falában (14. fal) -80 cm-nél agyagfal maradványok. Leletek:

25 Kővályú a 11. fal északi oldalán a 14. szelvényben. (48. kép) 25 Itt csak a táblákon szereplő tárgyakat sorolom fel, a többit a kőépület ismertetése végén típusonként ill. koronként csoportosítva ismertetem. Sigilláták: Antoninus kor- 11. szelv. kőoml. bontása, 15. szelv (10-10a falak között, 3. ány:), 2. sz. 2.fele-3. sz. első fele: 10. fal mellett 1. ány, 10. szelv, 1.-2-3. ány, 11. szelv. kőoml. bontása, 12. szelv. 1-2. ány. Severus kor: EK-i faltisztítás, 9. szelv. 1. ány nyesés, 9. szelv. 55-75 cm, 11. szelv. kőoml. bontása, 9-11. falsarok 2 db, . 3. sz. középső harmada: 6. faltisztítás. Egyéb kerámia: 10. szelv. 50-90 cm: festett dörzstál (131. kép/8), 15. szelv.2. ány: Festett duzzadt peremű lapos tál (51. kép/l), agyagtéglás rész: festett csíkos, galléros peremű tál (51. kép/7) Paticsos sarok keleti fele, alsó barna réteg: vékonyfalú, festett faltenbecher (123. kép/11), Nyersszínű szűrőtál, (52. kép/2, 123. kép/5.). 10. fal belső oldala vízszintesen kihajló szemcsés anyagú hombár perem Majdnem ép, festett korsó a 9. szelvényből (122. kép/8). Ugyaninnen kívül festett, belül mázas tál, késői profilállt peremű simított korsó, vasszögek stb. 13. szelv: Orsógombok (153. kép/7, egyiken vonalkázott díszítés ld. 153/14.), vaskulcs (156. kép/8), vaskarika, kis bronzedény ? (51. kép/9). Sok fém, üveg. 9. falnál vaslemez s véső. 9-11. falak találkozásánál vasnyílhegy, szög, 7-9. falnál vaskés. 14. szelv. sarokvas. Kevés korai sigillátánk az Antoninus korból az északi helyiség területéről került elő. Ugyaninnen valók a 2. sz. második felére s 3. század elejére tehető töredékek. Ezek esetleg az épület alatti sárga agyagszinthez tartozó felszíni építményt keltezték. Maga a kőépület valószínűleg csak a Severus korban épült. Severus kori sigillátáink többsége a déli két helyiségből való, de az északi épületnél is előfordulnak. Sőt a 3. század közepére is tehető a 6. falnál egy darab. A többi kerámia is 2-3. századi, elég sok korai töredékkel. 4. századit alig találtunk. Az északi helyiségben lelt szárított agyagtéglákat nem biztos, hogy a kőépületnél használták, lehetnek korábbiak is. Epületünk felmenő fala inkább kőből állt, a sok kőomladék alapján. Északi felén a későbbi toldalék a végén leégett, mert itt mindenütt égett faszenes s paticsos rész volt a kövek alatt. II. Ny-i, későbbi bővítés: A korábbi téglalap alakú épülethez a nyugati és északi oldalon egy L alakú külső épületszárnyat, esetleg udvart s folyosót építettek, (valószínűleg keleten is, de az szinte teljesen elpusztult). Déli vége négyszögletes kis épület, belső osztófalakkal (49-50. kép). Valamennyi fala csak egy sor kő mélyen van meg, sekélyebben alapozott későbbi falak. Valószínűleg egyidős az la. periódus déli bővítésével. Itt van az épület két legszélesebb fala, a Ny-i és északi zárófal (70-80 cm szélesek). Ezek lehet, hogy az eredeti épületet is körbevették kerítésfalként - azért kevésbé mélyre alapozottak - s csak később osztották fel belül több helyiségre. Déli zárófala nincs meg. Többi fala kb. 50 cm széles. A felső kőomladékban sok tegula, tehát téglatetős, s itt vannak a világításra