Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - I. A lelőhely elhelyezkedése és kutatástörténet - II. A feltárt lelőhely ismertetése objektumonként

40. kép: F/22, szelvény. 1. Bronzkulcs. 2. vödörfül. 3. ládikaveretek. 4. Bronzedény. 5. bronzpohár. 6. Öntőforma. 100-as út mellett van egy nagy, több helyiséges s több periódusú kőépület. Falai szárazfalazásos technikával készültek. Legszélesebb, nagy kövekből jól megépített fala a nyugati és északi zárófal (1-2. fal, szél: 80 cm). Ugyanakkor ezek sokkal kevésbé mélyre alapozottak, mint a belső falak. Közepes szélességűek (60-70 cm) a korai épület ugyancsak jól megépített falai: 6, 7, 10, 11, 12, 14 falak. A belső osztófalak kb.50 cm szélesek, mind a korai (ld. 9. fal), mind a késői épületrészben (3, 4, 5, 8, 13. fal). Két sor kőből állnak. Még keskenyebbek a sekélyen alapozott, kis kövekből épült, későbbi hozzáépítések pl. 3a fal (35 cm), s az egy sor kő széles (20-30 cm) 10a fal. Opus spicatum falazási mód a 9. fal esetében látható, de csak egy rövid szakaszon. Építészetileg s valószínűleg korban is elválik egymástól az épület középső ill. a nyugati s a szétszántott keleti része.

23 I. Középső legkorábbi rész (E-i helyiség): Téglalap alakú, E-D irányú, egy helyiséges épület (43. kép). Határoló falai: 6, 10, 11, 12. fal. Falszél: 60-65 cm, mélyre alapozott (kb. 3 sor kő maradt meg), jól megépített falak. Méret: 7, 5x10 m. Bejárat valószínűleg keleten a 12. falnál volt. Szelvény: 10, 11, 14, 15. Legfelül kőomladék volt. Pusztuláskor a falak befelé dőltek. Az egész helyiségben a kövek alatt és felett barna, faszenes, paticsos be23 A megmaradt fal mélységéből nem lehet mindig az alapozás mélységére s az építkezés eltérő korára következtetni. Pl. 11. fal a 9. szelvényben 3 sor kő mély, máshol csak 1-2. A 11. fal egy része 3 sor kő mély halszálka technikával jól rakott, többi része csak 1-2 sor kő mély. Stb.