Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Prohászka Péter: Páty régészeti és numizmatikai emlékei Várady József levelei tükrében

tem több kis pénzeket, nagyobbat egyet sem; -Enapokban, hallottam egy pátyi lakostól, hogy a rétföldemen az előtt sok nagyobb fekete edényeket ástak ki, és hogy egy ottani épületből sok köveket hordtak el, jó hogy a föld nekem ju­tott talán találunk valamit - mint hallom Pilisszánthón Jurkovics László bír egy kis régiséggyújteményt. Várady József mind Páty régészeti leírásában, mind pedig a kiállításra küldött tárgyairól készített lajst­romban illetve a rajzaihoz mellékelt magyarázatában számos új régészeti leletet és lelőhelyet írt le. Ezek közül számarányukat tekintve kiemelkednek az ősko­ri kőeszközök, melyekből - mint arra a gyűjtő is utal - 22 darabot szedett össze. 16 Ezek közül számosat ki is állított az Őstörténeti kiállításon, sőt egy részüket le is rajzolta (2/1-5. és 3/10. kép). 17 A kiváló rajzok ellenére pontos kronológiai besorolásukat nem tudjuk elvégezni, mivel ahhoz az eredeti kövek anyag és ké­szítés technikai vizsgálatára volna szükség. Formájuk alapján a neolitikumtól a bronzkorig használhatták a leírt kalapácsokat, vésőket és más kőeszközöket. 18 így például az egyik kalapács töredék a Hegyi-dűlőben került elő, ahol kora és késő bronzkori leleteket gyűj­töttek össze (MRT 7. 127,13/2. lelőhely). Több vésőt találtak a Pintérvölgyben, melyek közül egyet Várady le is rajzolt (2/1. kép), illetve a Nagyhegyen, ahol egy bronzkori telep maradványait figyelték meg (MRT 7. 129, 13/11. és 13/12. lelőhely). További vésőket em­lít még Dobogóról (MRT 7. 129, 13/13. lelőhely), a Hosszúdűlőből és a Páttyal határos Nagykovácsi er­dőből. A kőszerszámok mellett megemlékezik még egy agyar töredékről, amely talán egy mamuté lehe­tett. Lelőhelye a Pátyról Torbágyra vezető út mellett a kispátyi patak bal partján volt (MRT 7. 128, 13/9. lelőhely). 19 A bronzkorra tehető 13 cm hosszú bronz véső, amely a Tót Gyögy hegyről jutott gyűjtemé­nyébe, ahonnan eddig régészeti leletről nem tudott a kutatás. Sajnos a sarló töredék pontos helyét nem adta meg, míg a nagyhegyi szőlőhegyen talált (MRT 7. 129, 13/12. lelőhely) és szintén a bronzkorra tehe­tő edényekét igen (3/12-14. kép). 20 Itt leírása alapján nagy számban találtak kerámiaedényeket, mely arra utal, hogy egy bronzkori teleppel vagy temetővel kell számolni (a környéken több bronzkori vatyai kultúrá­hoz köthető kerámiát gyűjtöttek össze: MRT 7. 129, 13/12. lelőhely). A vaskori kelta anyagi kultúráról tanúskodott azon 4 barbár ezüstérem, mely az Os­lo KÖH Rómer hagyaték К 549/3. 17 KÖH Rómer hagyaték К 545/13 és 549/1. 18 Itt szeretném megköszönni Oravecz Hargitának és Marko And­rásnak (Magyar Nemzeti Múzeum), hogy a rajzok és a leírások alapján a kövek besorolásánál a segítségemre voltak. 19 KÖH Rómer hagyaték К 549/3. 20 KÖH Rómer hagyaték К 549/3. régészeti kiállítás vitrinjében volt kiállítva. 21 Szintén vaskori azon nagyméretű köpűs lándzsa, mely a pátyi főkert feletti kazali irtványban (2/8. kép) került elő. 22 A római korszaknak számos emléke ismert Páty te­rületéről, melyek közül Várady többször említi a Lö­völdözőn (MRT 7. 126-127, 13/1. lelőhely) előkerült leleteket. Itt ásták ki azon csontvázas temetkezést, melynek két szép réz karperecét sikerült megmente­nie. 23 Ezen sír, valamint egy két szembenálló lovast ábrázoló sírkő alapján, amely a falu bírájának tudat­lanságából megsemmisült, következtetett arra, hogy egy római temetőt rejthet a föld. A Lövöldöző terüle­tén egy 200x100 m méretű 2-3. századra datált kisebb település nyomait figyelték meg (OTTOMANYI­GABLER 1985.189). A másik római lelőhely, melyre Várady többször utalt, a Fokút környékén volt (MRT 7. 127, 13/3. lelőhely). Innen jutott a Magyar Nemze­ti Múzeumba egy Nymphának szentelt oltárkő (CIL III 3382). 24 Hogy itt csakugyan egy fürdő vagy egy fürdővel ellátott épület volt, azt csak régészeti feltá­rással lehetne eldönteni (OTTOMANYI-GABLER 1985. 189). A lelőhely jelentőségét jelzik azon arany­tárgyak (gyűrűk, fülbevalók), melyekről Várady be­számol. A római kori leletek közül csupán három tárgyat rajzolt le. Ezek közé tartozik a bronz Juppiter maszkos veret (2/9a-b. kép), amit tőrdísznek tartott illetve egy Almgren 68 típusú erős profilú fibula (3/lla-b. kép). Ez utóbbit az 1. században viselték (MACZYNSKA 2001, 165-169) és hozzá hasonló példány került elő a Páty Malom-dűlő „a" objektu­mából (OTTOMANYI-GABLER 1985. 218, 240, XXX. tábla 1.) A formáját és díszítését tekintve érde­kes a Nagyhegyen Galambos János szőlőjében talált agyagcsésze (3/15. kép) (MRT 7. 129, 13/10-12. lelő­hely), melynek előképe a 3. századi felületükön vésett üvegcsészék között található (BARKÓCZI 1988.64­66; PROHÁSZKA 2004. 89-90.). 25 Az iratok között megmaradt a Páty területéről Várady-gyűjteménybe jutott római érmek listája. Mint arról a régészeti leírásban megemlékezik, a település határában szanaszét találhatók érmek, de csak két lelőhelyet emelt ki külön. Míg a Fokút környékén (MRT 7. 127, 13/3. lelőhely) az „obolusok", melyek minden bizonnyal a 4. századi kisbronzok lehetnek, addig a Pintér völgyben nagy bronz érmek - ások és sestertiusok - kerültek elő. A Várady által lejegyzett érmek számukat tekintve lehetőséget nyújtanak Páty római kori éremforgalmának rekonstruálásához. Az 1. századból alig egy tucat érem származik, amely egybevág régészeti megfigyelésekkel, mivel a benn­21 KÖH Rómer hagyaték К 549/1. 22 KÖH Rómer hagyaték К 545/13. 23 KÖH Rómer hagyaték К 549/3. 24 KÖH Rómer hagyaték К 549/3. 25 KÖH Rómer hagyaték К 545/13. 436

Next

/
Oldalképek
Tartalom