Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Horváth Friderika: Kézzel formált, bennszülött kerámia

szítőmintákhoz a több elemből összetevődő díszítőmódokat soroltuk. 3.1. TAGOLT KEREK BÜTYÖKRÁTÉTEK (4. kép 3, 12), A korábbi régészeti korszakok erősen kiemelkedő bütyök- és lécrátétei edények könnyebb kézben tarthatóságában fontos funkcionális szerepet töltöttek be, ami az esztétikai szerepkör mellett ugyanolyan meghatározónak bizonyult. A pátyi bennszülött telep késő kelta kézzel formált edényei között 23 példányon fordultak elő a tagolatlan kerek bütykök önálló díszítőelemként. 2 töredéken figyelhető meg a középen egyszeres ujjbenyomással tagolt változat önmagában (G/8 paticsfolt; Ltsz.: 2003.8.83.3X4. kép 12),

80 melyek 4 további háromszoros ujjbenyomással tagolt (G/17, 10. gödör, „A" terület kemence, ltsz.: 2000.5.29.1; H/4a szelv., 2004.3.37.5),

81 és 3 darab 4-szeres ujjbenyomással osztott kerek bütyökkel egészülnek ki (G/31, 1. objektum; H/10, szelv., Ltsz.: 2004.3.138.7; H/3a szelv., 2004.3.15.229). Az egyszeres ujjbenyomással díszített kerek bütyök három töredéken egyéb díszítőelemekkel együtt jelenik meg, ujjbenyomással tagolt vízszintes lécrátét (G/17 falkiszedés), benyomott sorminta és kettős bütyök társaságában (Ltsz.: 2000.5.40.2-3; 2003.8.97.2; 2003.8.43.1). Négyosztatú kerek bütyköt 4 esetben regisztráltunk, melyek vízszintesen a vállon körbefutó, ferde bevágásokkal tagolt lécrátéttel együtt alkotnak abroncsszerű díszítést (G/16 fal; G/17, 10. gödör; G/11 É; H/7.szelv., Ltsz.: 2004.3.117.31). A korábban, Ottományi K. és Gabler D. által közölt anyagban is előfordultak az egyszeres függőleges vágással osztott kerek bütykökkel díszített edények (OTTOMÁNYI GABLER 1985. 29. tábla 6, 8). Esztergom-Lőwy u. lelőhelyről is ismerünk egy olyan fazekat, melynek bütykét függőlegesen bevágással osztották meg (HORVÁTH 1997. Kat. sz.: 86), az esztergomi körzetben is gyakoribb azonban a bütyök középen, ujjbenyomással való díszítése, az EsztergomSzentgyörgymező és a Széchenyi tér leletegyütteseiben 6 példánnyal vannak jelen. Hármasosztatú kerek bütykök az esztergomi anyagban nem fordultak elő. A tagolatlan és az osztott bütykök egyaránt a késő latène rétegekhez köthetők, római kori rétegből származó edényeken való előfordulásukat az inotai 2. halomsír, és Páty-Herceghalom lelőhelyek igazolják, 80 Gellérthegy-Tabán: BÓNIS 1969. Abb. 7, 3, Abb. 10, 6, Abb. 33, 27, Abb. 40, 25, Abb. 63, 31, a Gellérthegyen önállóan, valamint ujjbenyomással tagolt girlandszerűen felhelyezett lécrátét társaságában gyakoriak. 81 Késő kelta leletkontextusból, Szentendre-cementgyár: VISY 1970. Taf. 4, 14; Ziridava: CRISAN, 1978. Taf. 78, 10; Kr. u. 2. századi leletanyagból, Inota, 2. halom: PALÁGYI Sylvia, 1982. Die römischen Hügelgräber von Inota. AlbaRegia 19. Taf. 21, 3. melyeket a szerzők a Kr.u. 1-2. századra kelteznek.

82 Külön kell foglalkoznunk azokkal a pátyi töredékkel, melyek oldalfalán többsoros elrendezésben kisméretű barbotin-technikájú pöttyökkel találkozunk. Az egyik edény felülete sávban polírozott, amit a fényezett sáv alatt rátett pöttyökkel dekoráltak (H kőépület, Ltsz.: 2004.3.39.43; 2004.3.69.43; 2004.3.58.43) (4. kép 11). Egy további kisebb méretű töredék esetében (G/5, 80 cm) nem állapítható meg, hogy a díszítés az edény mely régiójára terjed ki. A fenti töredékekhez hasonló darabbal a zugmanteli castellum germán kerámiái között találkozhatunk, ahol a „barbotinpöttyös" felület egy magas edény hasi részének egy sávját díszíti.

83 Az edények teljes felületét vagy egy sávját hasonlóan rátett pöttyökkel fedő díszítéssel azonban a dáciai leletanyagban is találkozhatunk.

84 3.2-4. TAGOLT HOSSZÚKÁS, OVÁLIS BÜTYÖKRÁTÉTEK (4. kép 4-9) A hosszúkás lencseformájú bütyköket egy, két, esetenként három ujjbenyomással tagolták. A pátyi leletanyagban a tagolatlan hosszúkás bütykök száma, különösen a tagolatlan kerek bütykökéhez képest, meglehetősen alacsony (3 db) (F/l. objektum; Ltsz.: 2003.8.145.1; 2005.7.002.048-049). A hosszúkás bütykök között a legnagyobb számban az egyszeres ujjbenyomással osztott kettős bütykök fordulnak elő önálló díszítőelemként (22 példány - 2 példány motívumkombináció részeként). A kettős

85 és háromszoros ujjbenyomással tagolt bütykök száma közel azonos, ezeket a díszítőelemeket 4, illetve 5 darabon figyelhetjük meg. A kettős bütyökrátét az esztergomi régióban is fellelhető önálló díszítőelemként, EsztergomSzentgyörgymező-Dunapart lelőhelyről 2, a Széchenyi tér anyagából egy további példát ismerünk. A tárgyalt lelőhelyen azonban jóval gyakoribb a ferde bevágásokból álló és ovális benyomott sordísszel 82 PALÁGYI Sylvia, 1981. Die römischen Hügelgräber von Inota. AlbaRegia 19. Taf. 5, 7, Taf. 21, 3; OTTOMÁNYI—GABLER 1985. 213,29. tábla 6, 8. 83 WALTER, Dörthe, 2000. Datierte Fundkomplexe kaiserzeitlich germanischer Keramik aus römischen Siedlungen im Hinterland des Taunuslimes sowie vergleichbare Befunde vom mittleren Lahntal. In: BIEGERT, Susanne - v. SCHNURBEIN, Siegmar - STEIDL, B. WALTER, Dörthe (hrsg): Beiträge zur germanischen Keramik zwischen Donau und Teutoburger Wald. Kolloquium zur germanischen Keramik des 1.-5. Jahrhunderts. Kolloquien zur Vor- und Frühgeschichte. Bd. 4. Bonn, 130, Abb. 6, 5. A fenti leletanyagot D. Walter a Kr. u. 180-230 közötti időszakra keltezi. A zugmanteli leletanyag a kerámia vizsgálatok alapján azon limesen belüli lelőhelyek közé tartozik, ahol a germán jellegű kerámia gyártása helyben, feltehetően a limesen belülre költözött germán fazekasok tevékenységének köszönhető. 84 CRISAN 1969. Taf. 64,1. füles pohár; I Daci. Ausstellungskatalog Firenze, Palazzo Strozzi 26 marzo-29 giugno 1997. Firenze. Nr. 758. 85 Gellérthegy-Tabán: BÓNIS 1969. Abb. 19,26, Abb. 22,1, Abb. 22, 5; Szentendre-cementgyár: VISY 1970. Taf. 4,16,18, Taf. 5,1; Ziridava (Pécska, Pecica): CRISAN, 1978. Taf. 77,10, Taf. 51, 1. 321