Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - V. Villa vagy vicus

passaui konferencián legújabb kutatási eredményeiket ill. foglalták össze addigi kutatásaikat.

323 A kötetben Visy Zsolt számolt be Pannónia Inferior településtörténetéről, korszakonként tárgyalva a bennszülött ill. római építkezési módokat. Korszakonkénti felosztása nagyban hasonlít a pátyi telep periódusaihoz. Bár nálunk az első periódus a foglalás előtti fél évszázadot is magába foglalja.

324 Az Aquincum környéki villákkal s településviszonyokkal többen is foglalkoztak. Legutóbb Zsidí Paula írt a témáról. Térképen ábrázolta a terület lakottságát az egyes periódusokban. A vicus Vindonianust már a i. sz. 89-120 közötti periódus települései között feltűnteti.

325 A Balatonfelvidék s Savaria környékének településrendszerét Gabler D foglalta össze. E nyugat-pannoniai viszonyok nem mindig hozhatók párhuzamba a limes vidéki települések fejlődésével.

326 A villakutatás legújabb nemzetközi és hazai eredményeiről rövid ismertetéseket kaphattunk az 1995-ben és 2005-ben megjelent veszprémi konferencia kötetekből is. A tanulmányok többsége egy-egy lelőhely, villa ismertetését tartalmazza, de van néhány összefoglaló cikk is.

327 Itt már nemcsak a Rajna és Duna vidék, hanem a távolabbi angol, francia, belga, portugál, sőt itáliai villák alaprajzai is szerepelnek.

328 A mediterrán terület településeiről, territóriumokról, villákról 1991ben jelent meg egy gyűjteményes kötet.

329 Sokkal kevesebb publikáció foglalkozik a déli és keleti területek villakutatásával, gazdasági életével a római korban. Többségük csak egy-egy területet ismertet. 33

° A szomszédos Szlovákiában a „Römische Station"-nak nevezett kőépületek alaprajza és a mellette lévő cölöpszerkezetes házak mutatnak analógiát a pannóniai villák és telepek épületeivel. Összefoglalásukat Kölnik 323 H. BENDER - H. WOLF: Ländliche Besiedlung und Landwirtschaft in den Rhein-Donau-Provinzen des Römischen Reiches. Passauer Universitätschriften zur Archäologie. Bd.

2. 1994. 324 VISY 1994. 421-449. Tab.19. Áttekinti a teljes kutatástörténetét a témának. 325 ZSIDI1991. Id. további irodalom.; ZSIDI 2003. 174-182; ZSIDI 2005. 340, Abb.5. 326 GABLER 1993-1994. l.ábr.;GABLER Dénes: Spätkeltische und römische Siedlungen des 1. nachchristlichen Jahrhunderts im Stadtgebiet von Savaria, AV 47 (1996) 239-247, Abb.4. 327 REUTTI 1994. 200-205. - a pars urbana es pars rustica értelmezése, körbekerített udvar nagysága és épületek elhelyezkedése alapján történő tipologizálás, fő és lakóépületek típusai stb; GENSER, H.: Zur Topographie und Chronologie der ländlichen Besiedlung in der Provinz Noricum, Balácai Közi. III. (1994) 270-277. 328 Portugáliában ismertet egy bennszülött magaslati telep folytatásaként létesült vicust. Ld. TEICHNER 2005. 118,123, Abb.2. 329 BARKER, G.-LLOYD, J: Roman Landscapes. Archeological survey in the mediterranean Region. Arch.

Mon. of the British School at Rome 2. Rom, London, 1991 330 HENNING, J.: Südosteuropa zwischen Antike und Mittelalter. Schriften zur Ur und Frühgeschichte Beiträge zur Landwitschaft des IJh.u.Z. 42, (1987), 22-38; VASIC, Miloje.: Römische Villen vom Typus der villa rustica auf jugoslawischem Boden. AJ 11(1970) 45-81; GLODARIU, I. : Die Landwirtschaft im römischen Dazien, ANWR 11.6, . (1977) 954-959: BRUKNER 1976. 19-43. stb. készítette el.

331 Innen Szlovákiából ismerjük a legtöbb analógiát a bennszülött telepek, kelta előzményekre visszamenő földbe mélyített gödörházaihoz ill. felmenő paticsfalú, téglalapalakú házaihoz.

332 A pátyi feltáráshoz hasonló nagyságú, több hektár kiterjedésű területet átvizsgáló kutatások a 90-es években kezdődtek az autópálya építések során. Az Ml autópálya mentén, Győr-Sopron megyében több helyen is találunk nagy kiterjedésű, falusias jellegű római telepeket (Mosonszentmiklós, Levél, RajkaHosszúföldek Győr-Ménfő csanak stb.) Ezeken a telepeken a pátyihoz hasonló gödörházakat, félig földbe mélyített téglalapalakú kunyhókat, gerendavázas tárolóépületeket és gödröket tártak fel. Nincsenek viszont kőépületek (kiv. Levél, ahol elszántott 4. századi épületnyomok figyelhetők meg a felszínen). Itt a limes körzetében kb. 10 km-es sávban nincsenek villagazdaságok. 333 Az M7-es autópálya nyomvonalán s a Kaposvár környéki elkerülő utak alól is kerültek elő kelta s római kori teleprészletek, kőépület nélkül.

334 Némelyik élete folyamatos volt a késő kelta periódustól a 3-4. századig, pl. Balatonlelle-Kenderföld, Balatonszemes-Egyenesdűlő stb. (HONTI 2004. 1517 és 29-31.) A régebbi magyarországi kutatások csak egy-egy telep kisebb részletét tudták feltárni. Budatétényben Szirmai Krisztina ásott és közölt Pátyhoz hasonló felépítésű telepet, ahol kőépületek, gödörházak, tűzhelyek és egyéb ipari jellegű objektumok találhatók. Civil település a limes út mentén, de Páttyal ellentétben nincs késő kelta előzménye.

335 SolymárKrautgarten állítható még szorosabb párhuzamba pátyi telepünkkel. Az ásató, Kocztur E. hangsúlyozza, hogy nem villagazdaságról, hanem az Aqincum-Brigetió út mellett fekvő bennszülött telepről van szó, ahol a kőépítkezés már a 2. sz. elején megkezdődött. A népességben változás nem történt, csak a temetőben kimutatható rítusváltás (csontvázas temetkezésről a hamvasztásra való áttérés) jelzi az i. sz. 124 után erősödő romanizációt. (KOCZTUR 1986. 80-81). Hasonló helyzet a pátyi temetőben is megfigyelhető. Mind a két lelőhelyen bennszülött 331 KÖLNIK 1990. 779-782., KÖLNIK, Titus :Römische Stationen im Slowakischen Abschnitt des nordpannonischen Limes Vorlandes., AR 38/4 (1986) 411-434. 332 KÖLNIK, LAMIOVÁ-SCHMIEDLOVÁ, KUZMOVÁ, MEDUNA, PLEINER, MOTYKOVA-SCHNEIDEROVÁ, PIETA, PAVUK, WALDHAUSER, CIZMAR stb. munkái, melyek az 196080-es években a SIA, AR és PA folyóiratokban jelentek meg. Újabb összefoglalás Kelten, Germanen, Römer vom Ausklang der LcténeZiviléisation bis zum 2Jh. im Mitteldonaugebiet, Szerk.: TEJRAL, Jaroslav-PIETA, Karol-RAJTÁR, Jan. Brno-Nitra 1995. 333 Rég. Füz. 1/45, 46, 47, 48., 1993. 1994. 1996. 1997. kötetek. SZŐNYI2005. 401-412. 334 Ld. Somogyi Múzeumok Közleményei 14 (2000) 93-114; 15 (2002) 3-36; 16 (2004) 3-69. 335 SZIRMAI 1978; u.ő. 1984. 218