Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)
Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - V. Villa vagy vicus
vezetőit a magistereket, akiknek a gondoskodásával (sub cura) emelik az oltárt. Kovács P. moesiai feliratokat sorol fel, ahol már nem katonai vicusokra vonatkozik a magister kifejezés. Itt a két vezető magister közül az egyik mindig peregrinus, a másik római polgár. Egy aquincumi feliraton decurio gondoskodik a vicus Res. nevében az oltárállításról. 303 A vicusokban is számolni kell tehát a városokhoz hasonló tanáccsal, ordóval s curialesekkel. A provinciák vicusai önálló döntéshozó testülettel, akár ordóval is rendelkezhettek, ezért gyakorlatilag res publicaként lehet őket felfogni. (KOVÁCS 1999. 118).A vezető testület megléte megmagyarázná mind Pátyon, mind a budaörsi telepen a több nagyobb, közel hasonló színvonalon épült kőépületet. A fentiek alapján valószínűleg több, jelenleg villaként azonosított lelőhelyről is kiderülhet a későbbi ásatások során, hogy vicus. Gabler Dénes már felvetette a Balatonfelvidéki településrendszer esetében, hogy a kőépület sem jelent minden esetben villagazdaságot. A nagyobb falusi telepeken, főleg az utak közelében lévő helyeken, a 2. század végétől elterjed a római életforma. Megjelenik a kőépítkezés. 304 Visy Zsolt pedig felsorolja azokat a Felső-Pannoniai, kőépülettel is rendelkező településeket, ahol kérdéses, hogy villa vagy telep állt. 30S Néhány régebbi feltárás eredményei alapján is bebizonyosodott, hogy nem villáról, hanem bennszülött telepen alapuló kőépítkezéses faluról, vicusról van szó. Ld. Solymár-Krautgarten. (KOCZTUR 1986.81.) Néhány újabb ásatás pedig a már régebben ismert, 2.sz. végi villák mellett meglévő korábbi telepet mutatott ki. pl. a testvérhegyi villa is egy faluszerű településből nőtt ki. (LÁNG 2005. 343-360.). A katonai vicusok a régi felfogással ellentétben nem rendezetlen szórt falusias települések. Pl. Arrabona egységes E-D-i tájolás. Intercisában insulák egységes irányítással. A településszerkezetet a katonai vicusoknál az utak határozzák meg. Az épületek az utak tájolásához igazítva helyezkednek el, gyakran több sorban egymás mögött. A központi részek jobban be vannak építve pl. csak lakóházak, nincsenek melléképületek. A gazdasági jellegű építmények a vicus szélén találhatók. (KOVÁCS 1999. 149-152.). Hasonló a helyzet Pátyon is. A telep szélén tárolóvermek, külön csoportban kerámia égető kemence, fémolvasztó műhely stb. A budaörsi vicusban a 3-4. században figyelhető meg egy külön ipari negyed a telep ÉK-i szélén. Bel303 HAVAS Zoltán: Ujabb monopódium lapok Aquincumból. Ismeretlen vicus feliratos említése. BpRXXXV. (2002) 279-280. 304 GABLER 1993-1994. 153, lO.jegyzet; GABLER 2003. 243: Csákvár, Boglárlelle, Pincehely, Tárnok, Mezőfalva, Sárvíz környéke, Pilisvörösvár (Aranyhegyi árok). Ide sorolja a pátyi s biai telepeket is. 305 Ld. VISY1994. 438-449. A telepek lelőhelyjegyzékében több helyen sorol fel kőépülettel rendelkező telepet ill. kérdéses villákat. ső kövezett utak, helyenként házsorok is megfigyelhetők. Ugyanakkor nem találhatók, vagy eddig még nem kerültek elő, a katonai vicusok állandó elemei, a szentélyek, fürdők, mansiones, curia, talán forum és védművek. 306 Esetleg a szegényebb, vidéki civil vicusokban nem is épültek ilyen rendeltetésű épületek, vagy a még fel nem tárt részen találhatók. A pátyi kerítésfal az egyetlen, mely nem a vicusokra, hanem a villákra jellemző. Bár a nyugati provinciákban vannak kerítésfallal részben körbevett vicusok is pl. a noricumi Kalsdorfot déli oldalon tompaszögben kerítés határolja az út mentén. (LOHNER 1999. 31, Abb.6). Pátyon egyelőre nem tudjuk, hogy a telep mekkora részét vette körbe fal. Nyugaton, a temető felőli oldalon fut s befordul észak s valószínűleg dél felé is. Valószínű, hogy keleten, a patakparton nem is építették meg. Csak a 3. századtól állt. A nyugati provinciákban közölt vicusok beépítettsége, településszerkezete is rendezettséget mutat. Pl. a DK Noricumban, Flavia Solva környékén lévő két vicus, Gleisdorf és Kalsdorf út menti civil települések. Egyrészt az úthoz tájolt házakkal, másrészt városias jelleget mutató parcellázással. Fém, üveg s kerámia művesség is kimutatható.(LOHNER 1999. 29-41.). A galliai és germániai provinciákban lévő vicusok nagy kereskedelmi utak mentén, stratégiailag fontos helyeken fekszenek. 307 Akárcsak Páty és Budaörs, az Aquincumból Savariába, majd Poetovióba vezető út mentén. Solymár pedig az Aquincum-Brigétió út mentén stb. A nemzetközi kutatás a vicusokat egyszinten tárgyalja a municipiumokkal, coloniákkal, tehát a városias jellegű telepekkel, bár jogilag alacsonyabb rangúak. (HANEL-SCHUCANY1999). Látjuk tehát, hogy amikor út menti vicusról beszélünk, már messze nem a szegényes, kőépítkezés nélküli falusi településekre gondolunk, hanem a szinte városias szervezettségű, sűrűn lakott, gazdag vezetőtestülettel s szegényebb, kezdetben bennszülött származású, földet művelő vicani-val benépesedett telepre. Ezeket a vicusokat valamikor az 1. század utolsó negyedében vagy a 2. század első felében szervezték meg a rómaiak 308 (Ez utóbbi időpontban indul meg a kőépítkezés a pátyi és budaörsi telepen is). Aquincum környékén a municipium előtti periódushoz sorolja őket Zsidi. (ZSIDI2003.174.). Ez ugyanakkor szemben áll azzal a ténnyel, hogy csak városok territóriumán ismerünk pagusokat, melyekhez a vicusok is tar306 KOVÁCS 1999. 153-156; Budaörsön, bár asz épületet nem tudjuk azonosítani, de a felíratok alapján szentélye volt Terra Maternek s Jupiternek. 307 TARPIN 1999. 1-lO.Abb.l.- összegyűjtötte az írásos bizonyítékkal is rendelkező vicusok európai elterjedését (sajnos Magyarország már nincs rajta). Elkülöníti a városi ill. vidéki vicusokat. 308 Nyugati analógiák pl. LOHNER 1999. 29-41 (l.sz. közepétől); HENSEN 1999. 83-93 (i.sz.H0/120-tól kezdődik).
