Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - III. A telep periodizációja, kormeghatározás

tünk erre az időszakra. Az „A" területen lehetett több 3. század második felében épült s a 4. század második feléig használt kőépület, melynek falait kiszántották vagy elvitte a humuszolás. Ld. „A" terület északi rábontásban kiszedett kőfal, 1. ány-ból mázas dörzstál s kakasfűlű edény, késői szürke kerámia mellett. A/l. nyugati végében kövek. Több érem is van, sajnos csak felszíni szórványként ill. kidobott földből. 3 db (270-288) az „A" terület feletti domboldalon s másik 3 db az A/l. szelvényből (300-337). A többi az A/2-4, szelvény kőépületének környékén (307-361-ig). Ez utóbbi nagyobb, több helyiséges K-Ny irányú téglalap alakú épület volt. Rendeltetésére utal a keleti részén épen talált kétrészes őrlőkő is. B/2-5. szelvényben a Severus korban leégett kőépület a 3. sz. második felében újjáépült s a 4. század második feléig folytatódott, már jóval nagyobb kiterjedésben, mint az alatta lévő gödörház. Az érmek alapján virágkora a 3. sz. vége-4. század első fele. Tetejét tegulák s imbrexek fedték. A B/6. szelvény kőfalát a felszínen lévő Gratianus érem keltezi. A B/7. szelv. felső kőépületének kőomladékában nagyon sok a Severus kori sigilláta, de mivel alatta a gödörház égésrétegét is ezek keltezik, valószínűbb, hogy a gödörház pusztulása után a 3. sz. középső harmadában épült a kőépület, s állt a 4. sz. végéig (Valamennyi érem 364-378 közötti). A B/9. elszántott kőépülete 2-4. századi. A „B" terület

246 szórvány érmei (33 db) egy Hadrianus érem kivételével i. sz. 282-375 közöttre tehetők, s keltezik a fenti kőépületeket. A C/l. szelvényben állhatott egy késő római, 4. sz-i épület, melynek többrétegű padlóját (döngölt agyagpadló ill. egy helyen töredezett téglapadló) s egy kiszedett falát találtuk meg. Ez a kerítésfal ENy-i sarkához csatlakozó kőépület lehetett, mely a század második felében is fennállt (van egy korábbi Severus kori sigilláta is). Valószínűleg összefügg a tőle délre lévő J/3, szelvény tetőcserepes omladékkal jelentkező épületével. C/3. szelvény kőomladéka az 'A' fal DK-i oldalán szintén 4. sz-i kerámiával keltezett. C/6-7-8. szelvény környékén is lehetett valami késői, téglatetővel fedett épület (4. sz-i érem a tegula). A C/9. szelv. EK-i sarkában lévő lapos kövekből épült falsarkot a profilait peremű fazéktöredék keltezi erre a késői időszakra. A C/10. szelv. felső kőomladékát keltezheti a besimított töredék. Az alatta lévő falat is ekkor szedhették ki (falkiszedésből 3-4. sz-i kerámia). C/ll. szelvényben a 2. obj. a sötét teknőszerű mélye246 A többi érem („B" területtől keletre dűlőútnál, „B" területtől délre a dombtetőn., „B-C" között) már nem a „B", hanem a „C" terület épületeit keltezik. Összesen 19 db. dés a kerítésfal északi oldalán, esetleg utca. Felszínén 4. sz-i érem. A C/12. szelv. „A-C" falai még ekkor is használatban voltak. A szelvényekből előkerült érmeken túl a fenti épületeket keltezi a „C" terület környékéről szórványként előkerült igen sok érem is. A 71 db éremből 52 db 4. századi, 3 db a 3. század második feléből való, a többi korábbi. Innen származik a telep legkésőbbi érme a Valentinianus dinasztia által vert 378-395. közötti pénz is. „E" terület kőépületei: Legkorábbi egy négyszögletes, egyhelyiséges épület, melynek EK-i sarka hiányzik. Belsejében Antoninus kori sigilláta (I. kőépület). A másik két kőépületnek többnyire kiszedett falai maradtak ránk, csak a két épület közös, később kiszélesített K-Ny-i irányú fala állt még. Északi fele egy téglalap alakú helyiség (II. kőépület), alatta döngölt sárga agyagpadlójú korábbi felszíni ház, ami a 3. században kőbe épült. A III.épület a déli oldalon több helyiséges, DK-i részét elvitték a gépek. Mind a kettőt Severus kori sigillaták keltezik, de csak terminus post quemként, inkább 3. század közepi épületek (kerámia leletanyag főleg 4. sz.). Az 1. ásónyomból származó több 4. századi érem (346-378) és sok mázas kerámia az épületegyüttes késői fennállását bizonyítja.

247 Alatta korábbi cölöplyukak, égett faszenes, paticsos réteg és a II. épület egyik fala alatt kemence található. Az „E" területen volt még több elszántott kőépület is, pl. E/2, szelvényben kőomladék, melyet zöldmázas kerámia keltez. Alatta gödörház 2. sz-i anyaggal, melyet a Severus kori planírozáskor töltöttek fel. Lehet, hogy ekkor épült a kőépület is. Az „F" területen a felszínen lévő kőépületeket elszántották, illetve elvitte a humuszolás. Több helyen találtuk meg a nyomait pl. földbe mélyített házak felett. Vagy önállóan egy-egy rövid falszakasz, falsarok ill. omladék formájában.

248 Ezeket már nem lehetett öszszefüggően feltárni ill. alaprajzot kialakítani belőle. A kövek között előkerült tegulák az épületek fedési módjára utalnak (F/9, 15, 17, 19. obj.). Az F/5. EK-i felében lévő falsarok, s az F/5 metszetében látszó falkiszedés talán egy épülethez tartozott az északra lévő F/10, fallal, bár ez utóbbit korábbi kerámia kíséri. A Severus kori sigillátákkal keltezett falak is tovább élhettek a 3. században, vagy eleve csak ekkor épültek. Pl. F/14, 15, 16 stb.ld. feljebb. Főleg ahol más késői kerámia is van pl. profilait peremű fazék (F/15.). F/18, szelv. 2-3. falai s folytatásában az F/18a, F/19, szelv. felső kőomladéka. Ez utóbbit, beszurkált díszítésű kerámia keltezi a 4. sz. végéig. (147/13. kép) F/22, szelvényben a kőépület bizonytalan, hogy a 247 Az E/l. szelvény és „A" terület közötti két érem is valószínűleg a III. épületet keltezi (364-378). 248 Részletesebben ld. még a Severus kori építkezésnél.