Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - III. A telep periodizációja, kormeghatározás

em ai los fibulák, már az 1. század végén. Egyik csoportjuk a Severus korra tehető. Pátyról csak szórványként kerültek elő (141. kép/3)

233 Ugyancsak Rajna vidéki a domb északi részén szórványként előkerült villás kengyelü

fibula töredéke (141. kép/4). Katona fibula volt, a germán-raetiai limes mentén terjedt el, innen jutott Panniniába. Középső császárkori (2.sz. vége-3.sz. eleje.).

234 A C/l. szelvényből származik egy un. Ringfibel, gyűrű alakú kerek bronz fibula (11. kép/3). Vasból a J/3b szelvényből került elő (101. kép/2). Tűje mind a kettőnek hiányzik. Akárcsak a domb DK-i negyedében lévő szórványnak. A császárkorban végig használták civilek s katonák egyaránt. A miénkhez hasonló típus 2-4. századi.

235 Kerámia: A római leletanyag uniformizálódott. Eltűnnek a jellegzetes kelta formák, helyét mindenütt a festett, nyersszínű s szürke római áru veszi át. Tipikus római formák, dörzstálak, lapos tálak, füles korsók, tárolóedények, faltenbecherek, mécsesek alkotják a leletanyag többségét. Jó minőségű, keményre égetett anyagból készülnek. Leggyakoribb a szemcsés anyagú, feketés-szürke házi kerámia.

236 Kevés kézzel formált kerámia még mindig előfordul. Pl. a lapos un. sütőtálak csak ettől a periódustól jelennek meg. Ld. G/9, szelv. (HORVÁTH 2006. 3. kép 8-9.) Sigillátákat nemigen utánoztak a Severus korban, hiszen nagyon sok eredeti áru érkezett. Importként a Rheinzaberni és westerndorfi sigilláták mellett Raetiából jönnek fényes felületű edények, már a 2. század közepétől (A Drexel III. típus Severus kori). Matt színű, festett Aquincumi utánzataik 3. századiak. Leggyakoribb forma a faltenbecher, homokbeszórással, pl. F/K 15. szelv. patics alatti barna réteg, G/17, szelv. stb. Nagyméretű változata a H/3a szelvényből került elő festett kivitelben (85. kép/8). Egyre gyakoribbak lesznek az érdes felületű, szürke változatok. Ezeket a szürke faltenbechereket a 2-4. században használták. 237 Megjelenik a Rajna vidéki, trieri fehér feliratos un. Spruchbecher is. Egy ilyen töredékünk van az F/kőépület 1-2. helyiségéből, falkeresésből (142. kép/6). 2-3. századi műhelyek gyártották a kis kerek vagy szög233 PATEK 1942. 49-50, XV.t.3, 10 és XIV.t/24; RIHA 1979. 186, Typ.7.11.4., Taf.60/1599. 234 RIHA 1979, 109-110, Typ.4.10. Taf.22./595; JOBST 1975, 72; BÖHME 1972, 24-25. 235 JOBST 1975. 36, Taf.49-51, Nr.358; BÖHME 1972. Typ 51, Taf.31/1226-1227 (3-4.sz.); RIHA 1979. 208, Typ 8.2., Taf.69/1834, 1836.(2-4.sz.) 236 BÓNIS-GABLER 1990.182; GABLER-HORVÁTH 1996.155. 237 BÓNIS Éva : Töpferei an der Südmauer der Aquincumer Zivilstadt neben dem „Schütz-Gasthof". BpR XXX (1993) 229-243, Abb. 9/11, 12.1; GABLER 1991. Abb.45.1; GRÜNEWALD 1979. 37-38, Taf.22.

16-23 (homokbeszórásos), 63 (szürke), BONIS 1942 Taf. XVII/17-18. 143. kép: Négyszögletes kőépület felülnézet s falmetszetek (F/22) letes agyag toronymodelleket. Az „F" kőépületből kerültek elő ilyen toronymodell töredékek (52. kép/3). A kőépület késői hozzáépítésénél alkalmazták. Az épület DNy-i sarkában, az 1. helyiségben (3 db), az. l.h. 3. fal tisztításnál, a 2. helyiségben 4-5. falak között (2 db) s a keleti hozzáépítésnél (20. szelv.) kerültek elő. Legalább három toronymodell töredékeit találtuk meg (összesen 7 db). Előkerülésük helye alapján az épület sarkain helyezkedtek el, ellentétben pl. a szentendrei darabokkal, melyek a peristylium tetejének teljes hosszában futottak, egymástól kb. 3-4 méterre. Kerek toronyhoz tartoztak, égés nyoma nem volt rajtuk. Ezeket a kis agyag tornyocskákat valószínűleg világítás céljaira a tetőn helyezték el. Bár funkciójukkal kapcsolatban több lehető-