Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - III. A telep periodizációja, kormeghatározás

138. kép: 1. F/15 kőomladék. 2. F/20. szelv. kövei szint, H/l. kövek alatti felső sárga agyagszint. H/kőépület I. helyiség, III. helyiség döngölt fekete padló, stb. Néha nem tudjuk eldönteni a sárga agyagszint a kőomladék alatt a kőépület járószintje vagy egy korábbi felszíni építmény padlója volt-e, pl. F/Kőép. 18-18a szelv. E fenti padlómaradványok különböző periódusból valók, nemcsak a Severus kori, hanem a későrómai épületekre is jellemzők. A kőépületek egy része csak kőalapozású volt, felmenő fala paticsból vagy agyagtéglából épült. Esetleg a belső elválasztófal volt agyag ld.H/kőépület I. helyiség. Agyagtéglákat találtunk az „F" kőépületben, de lehet, hogy csak itt szárították s nem ide építették be őket. A sok kőomladék alapján kőépületeink felmenő fala többnyire kőből lehetett. Tetejüket tegula és imbrex fedte,

215 az F/kőépületnél a 215 A/2-4, szelv., B/1-2-3-4. szelv., C/1-2 felső omladékban, C/6, 8. szelv., C/ll. szelv.la obj, .0,121. kemence, C/28. kemence melletti sötét folt, 1. obj. kemence, E/l-la, szelv., F/1-6 objektumok feletti kőépület, F/9, kőfal, F/15 kőomladék, F/17 gödörben tégla, F/19, közepe, 3.gödörből imbrex, F/19-20a: tegulák, F/22 2. ány., F/K 3.helyiség imbrex, 5. falnál sok tegula- ez a későbbi hozzáépítés D-i része, 1.helyiség keleti fele, G/9 kőépület, G/lla gödörben tegula, G/12, árokban tégla, G/17. 1. ány., ENy-i 40-50 cm: tegula, 2. fal alatti gödörben tegula., G/25, szelv., G/27. K-i ház bontása, Ny-i fele 50-70 cm, G/28 közepe, G/29. 3. obj., G/30.1, obj., 1-2, ány., H/l. szelv. kövek között, J/3, szelv., J/5 felső kőomladékban tetőfedő cserepek, J/7 téglatöredékek világításra szolgáló agyag toronymodellek töredékei is megmaradtak. Az F/22-nél ablaküvegeket találtunk. Fűtés nyoma egyik épületünkben sem maradt meg. Ez a jelenség más Aquincum környéki villáknál is meg figyelhető.

216 Több periódusú, sok helyiséges épületek (Severus kor — 4. sz.J: F/ Kőépület: (139. kép). A domboldal DNy-i felén, a 100-as út mentén található. Déli felét humuszoláskor elvitték ill. a már feltárt falakra depót létesítettek Ny-i zárófala meg van, keleti fele törmelékbe megy át, itt záródása bizonytalan. Két önálló kőépület is van a közelében, de egyikkel sem ér össze (F/22, 23. szelv.). E-i záró fala részletekben maradt ránk. Két részből áll. Középső, korábbi része téglalap alakú, falai mélyebbre alapozottak, jól megépítettek (I.periódus). ENy-i sarkában égett paticsos, tegulás rész, kövekkel félkörben kirakva. Talán később beleépített konyha lehetett. A helyiség belsejében agyagtéglákat is szárítottak több sorban. D-i oldalához később két kisebb helyiség épült, sekélyebben alapozott falakkal (Ia.periódus). Egyik lapos járólapokkal kövezve. A sigilláták alapján a Severus korban kezdték építeni, majd a 3. század folyamán tovább bővítették. Alatta korábbi sárga agyagpadlószint cölöplyukakkal (Antoninus kori) és egy bronzkori gödörház található. A II. periódusban nyugaton egy L alakú épületrésszel, talán fedett belső udvarral s folyosóval bővül. Déli részén több kisebb helyiség, Falai kevésbé mélyre alapozott, keskenyebb hozzáépítések, kivéve a két zárófalat. Az udvar gazdasági funkciójára utal az ENy-i részen talált salak s őrlőkő ül. a sok vasszerszám. Az épületnek ezt a részét díszítették a toronymodellek is. Itt is volt alatta korábbi leégett, paticsfalú objektum. (Antoninus kori.) A keleti elszántott részen ugyancsak későbbi, sekélyebbre alapozott falakat, sárga agyagos járószintet s toronymodell darabot találtunk. Erre folytatódhatott a folyosó, amely körbevette a korábbi téglalap alakú épületet. Ezek a bővítések, belső osztások a 3. század második felére keltezhetők. Az érmek tanúsága alapján a 3. század végén s a 4. században is fennállt az épület. A 4. századi leletanyag kevés, de az előkerült mázas kerámia a század második feléig keltezi a használatát. H/kőépület: A domboldal patak s 100-as út között DK-i sarkában található, keleti felére rátelepítették a földdepót. Több periódusú kőépület, alatta cölöpszerkezetes és gerendavázas felszíni épületek, valamint gödörházak s gödrök kerültek elő. Keleti fele a korábbi, nyugati része a későbbi hozzáépítés. Az I. periódusban épült a több kis helyiségből álló ÉK-i rész, fa216 ZSIDI 1991. 151. - Budapest - Kaszásdűlő: ezért gazdasági jellegű építménynek mondja a villa főépületét, melnyek csak 1-2 helyiségét használták lakószobaként.