Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)
Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - III. A telep periodizációja, kormeghatározás
a gerendákat cölöpök is kisérték. 208 A városoknál is előfordul a kőépítkezés előtti faperiódusban ilyen gerendavázas, cölöpös szerkezetű épület pl. Mursella. (SZONYI 2002). Noricumban városias elrendezettséget mutató vicusokban a kőperiódust megelőző faperiódus házai épültek ilyen technikával a Flavius kortól a 2. sz. közepéig. 209 A pannóniai falusi telepeken a 3. századra tehető a tisztán fából épített boronaházak megjelenése. Pl. Szakály, Mosonszentmiklós stb. Alakjuk lehet négyzetes, vagy téglalap alakú, gyakran kétosztatú. Raktárnak tartják, bár ezt nem mindenhol lehet bizonyítani. 210 Kemence: F/19, szelv. 2. obj. kerek edényégető kemencéje esetleg működött ebben a periódusban is. Keltező leletanyag nincs, kerámia inkább 2. sz-i. A kövekkel alátámasztott rostély már tipikusan római építési mód, ez utal inkább a markoman háború utáni időszakra. Gödrök: Az „A" terület északi rábontásában a kőomladék alatt égett paticsos, faszenes gödörfolt, 2-3. sz-i kerámiával. Helyenként planíroztak az építkezés előtt és a korábbi objektumokat 3. század eleji anyaggal töltötték fel. Pl. E/2, gödörház, G/17b. szelv.l5.gödör, esetleg „F" terület köves gödrei, H/4a-b-8-9 gödörház, H/4a szelv. 5-7. fal közötti gödör, és 5. fal nyugati oldalán lévő gödör stb. Ilyen az 1982-es ásatás „a" gödörkomplexuma is.(OTTOMÁNYI-GABLER 1985. 218-219.) Kőépületek: A feltárt részen kb. 30 helyen figyeltünk meg Severus kori építkezést. Ezek között két nagy kőépület található (F/K és H/kőépület, 400-500 m 2 ) és több közepes nagyságú (E/1-5, J/14, F/18, F/22, G/17 stb.). Már jóval több épületnél állapítható meg a forma, mint az előző periódusban. Ugyanakkor több a szétszántott, egy falból vagy kőomladékból álló épület maradvány is. Szinte mindegyiknél van Severus kori sigilláta, de ez csak terminus post quem értékű. A legutolsó Westerndorfi és Pfafenhoífeni gyártmányok találhatók a későbbi kőfalaknál is. Az ilyen kőépületek épülhettek a 3. század második felére tehető újjáépítéskor is. Gyakran folytatódnak tovább, 4. századi átépítéssel. 211 208 GABLER 1991. Abb.14. további analógiákkal; GABLER 1998. 237-240, 1. kép; GABLER, Dénes.:Kutatások Arrabona canabaejában, Arrabona 13 (1971), 15-17, 29-30; REDŐ, Ferenc: Römische Fiorschungen in Zalalövő, AAH 41 (1989) 421, Abb.21.(Hasonló nagyságú, mint a későbbi kőépület). 209 LOHNER 1999. 29-30, Abb.2 (Gleisdorf, Kaisdorf). 210 GABLER 2003. 243; SZŐNYI 2005. 405, Abb.5/2 (2. sz. közepe-4. sz. vége), 211 Mivel nem mindig lehet elkülöníteni a Severus kori s 3. század közepi építkezéseket, itt ismertetem azokat is, melyeknél bizonytalan az épület kezdete. Négyzet alakú épület: F/15, négyszögletes kőomladék, s egy rövidebb falszakasz (3, 8x3 m). 212 F/22, szelv. 3-4. századi épület (5, 6x4, 8 m). E/la. szelvényben esetleg állhatott még az I. kőépület. Analógia: A kőépületeknek ezen legegyszerűbb típusa gyakori a római villákban, vicusokban ill. önálló épületekként egyaránt. Kora az Antoninus kortól a 4. századig terjed. Noricumi vicusokban a 2. század közepi kőbe építésnél jelenik meg a forma. (LOHNER 1999. Abb.4. Gleisdorf) Pátyon már a korábbi, Antoninus kori periódusban feltűnik (ld. E/l. épület). A régi 1982-es ásatás I. kőépülete is ilyen forma (kora a 2-3. sz.). Mérete is hasonló, de falai keskenyebbek. Valószínűleg kőalapozású, felmenő agyagfalú építmény lehetett. 213 Döngölt sárga agyagpadlója volt, akárcsak az F/22-nek és mind a két helyen találhatók az egyik sarokban karó ill. cölöplyukak (emeleti lépcső ?). Rendeltetése többféle. Önálló épületként pl. útállomás. (LÁNYI 1990. 55.ábr.l-2.). A jobban megépített, nagyobb épületek lehetnek esetleg szentélyek. (BIRÓ1974. 26-27, Fig.l.a-f). A pátyi I. kőépület valószínűleg gazdasági melléképület s nem lakóház. Az E/l esetleg jól megépített lakóház lehetett, bár fűtés s padló nyoma nem maradt meg, de mellette két későbbi épület jelzi a folyamatos lakottságot. Az F/22-ből nagyon sok használati tárgy került elő (vödörfül, vasak, bronzedény, üvegpoharak, őrlőkő), amik mindennapi használatra, talán konyhával egybekötött lakóépületre vagy tároló helyiségre utalnak. A budaörsi vicusban kb. 10 ilyen típusú épület van kisebb-nagyobb méretben. Egyrészük itt is gazdasági jellegű épület volt. (OTTOMÁNYI 2003. évi ásatása). Téglalap alakú: É-D-i tájolás: E/1-4-6. II. kőépület: Egy helyiséges. Severus-3-4-. sz. F/18, szelvényben II. kőépület, sárga agyagpadlóval. Több helyiséges. Bizonytalan, hogy fekvő vagy álló téglalap. Belsejéből Severus kori sigilláták. Lehet, hogy ekkor szedték ki s használták fel a korábbi épület falát, mert a falkiszedésnél is volt egy ilyen korú sigilláta. Kora: Severus kor-3. sz. F/K I. periódus, osztatlan álló téglalap, később déli helyiségekkel bővül. K-Ny-i irányú fekvő téglalap: G/17.épület (10x5 m), van egy későbbi hozzáépítés a DNy-i sarokban, ekkor már kéthelyiséges lett. Kora: A sigilláták alapján az épület Severus kori lehet s valamikor a 4. század első felében pusztult el. Analógia: A villagazdaságokban a melléképületek 212 Lehet, hogy ez alatt is egy korábbi gödörház van, azért maradtak meg a kövek. 213 OTTOMÁNYI-GABLER 1985. 190-191, 218, IV. t.2. (5.5x4.7m) 179
