Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - III. A telep periodizációja, kormeghatározás

csak a kőépület építése előtti tereprendezéskor töltötték fel a korábban elpusztult gödörházat.

196 Ide tartozik még a régi ásatás „b" objektuma. Ez egy hosszúkás, lekerekített sarkú, egyik végében padkás gödörház, K-Ny tájolással Méret:4, 7x2 m. (OTTOMÁNYI-GABLER 1985. 219). Téglalap alakú félig földbe mélyített ház: F/5, szelv.ház: Tájolás E-D. Méret:4, 2x3 m. Ez egy nagyobb folt nyugati felében lévő téglalap alakú ház, döngölt padlóval, s több cölöplyukkal. Az objektum keleti részén, egy korábbi, 2. századi műhely. A ház padlószintjén s betöltésében sok Severus kori sigilláta. Leégett, s felette a 3.-4. sz-i kerámia alapján, a késő római korban planíroztak.

197 Ekkor épült a felső elszántott kőépület. Téglalap alakú pince kőfalakkal megerősítve: (115. kép/7). F/19-a-20. szelv. 1. obj. II. építmény. Severus kori sigilláták keltezik, vág egy korábbi gödörházat. K-Ny tájolású (4, 2 x 3, 6 m). É-i és K-i oldalát egy soros kőfallal erősítették meg. Az E-i két keskeny fal között futó lépcső vezethetett fel a felszínre ill. esetleg egy felette lévő kőépületbe. Leégett. Egyedülálló forma. Hasonlítanak hozzá a budaörsi vicus téglalap alakú két vagy több oldalon egysoros kőfallal határolt pincéi. Koruk Budaörsön az 1. század végétől a 3. század közepéig terjed.

198

A tárolóhelyiség funkciót támasztják alá a vasszerszámok. Felszíni cölöpszerkezetes ill. paticsfalú házak: A 2. században megjelennek, s a század vége felé egyre gyakoribbak lesznek a felszíni cölöpszerkezetes agyag vagy gerendafalú házak is. Teljes körvonalát többnyire nem ismerjük, mert ráépültek a kőépületek. Pl. E, F, H kőépület alatt. Néha csak a kőépületek alatti patics vagy sárga agyagszint utal egy korábbi házra. Egyetlen esetben sikerült összefüggően feltárni majdnem az egész házat. Id. G/17, szelv. Illetve a „H" kőépület alatt rajzolódik ki három vagy négy épület formája a cölöplyukak alapján. Korukra többnyire csak rétegtani helyzetük utal. Némelyik tartozhatott az előző periódusba is. Id. G/17.szelv. A C/ll és 12. szelvény Ny-i tanúfalánál több nagy cölöplyuk mutat valami felszíni építményre. Kormeghatározó lelet nincs, talán az „A" falhoz csatlakozott vagy önállóan állt itt egy vagy két épület. E/1-4, szelvényekben, a kőépület alatt korai agyagpadlós, paticsfalú, cölöpszerkezetes építmény. E-D irányú, helyenként nagyobb, mint a kőépület. E-i és DNy-i részén cölöplyukak. Kora: a 2. sz közepe- talán 3. sz. elejéig. 196 A G/21 és 27. objektumokhoz hasonlóan efölött is kőomladék s avar sírok voltak. 197 Ugyanilyen korú leletanyag a tőle északra lévő, hasonló tájolású félig földbe mélyített ház felső szintjén is (1. obj.). Az egész felett planíroztak a kőépület építésekor. 198 OTTOMANYI-MESTER-MRÁV 2005. 21-22. Az F/22, szelv. kőfalai alatt égett paticsréteg futott végig. A patics belső oldalán fehér vakolat, tehát egy felmenő paticsfalú felszíni ház állt itt, ami később kőbe épült. A paticsszint alatt Antoninus kori sigilláta, ez alapján a 2. század közepétől keltezhetjük ezt a felszíni épületet, esetleg a Severus korra. Lehet, hogy összefügg dél felé az F/23b szelvényben található égett paticsszinttel s cölöplyukakkal. Ez utóbbit kevés Antoninus s sok Severus kori sigilláta keltezi (Együtt pusztult el a mellette lévő Severus korban leégett gödörházzal.). Ugyanez a paticsos szint nyugat felé a F/ kőépület 19-a. szelvényeiben is megtalálható. Az F/ kőépület másik két felszíni objektuma (1. helyiség ill. 10-15.szelv.) Antoninus kori sigillátával keltezve az előző periódushoz tartozik. A G/17a-b-c-d-e szelvények épülete az egyetlen melynek formája biztosan látszik (62. kép, 136. kép) E-D irányú, téglalap alakú, felszíni épület. Nagysága 12x6 m. Egyik cölöplyukban vesszőlenyomatos patics, ami arra utal, hogy a felmenő cölöpök közé vesszővel erősített vert agyagfalat tettek. Ezt a cölöpök közti távolság is megerősíti. Ny-i oldalfala egymástól szabályos távolságra (70-80 cm) lévő kb. egyforma nagy cölöpökből áll. K-i oldalfala szabálytalanabb. Déli és északi vége nincs meg. Egyik rövidebb oldalán lehetett a bejárat az analógiák alapján. Néhány kisebb cölöplyuk a belsejében rövidebb osztófalakra utal. Antoninus kori sigilláta kevés, a kőépület DK-i feléből s szórványként kerültek elő (esetleg az alsó gödröket keltezhetik), a Severus koriak viszont a cölöpház felett (G/17c szelv.), talán a kőépület építését jelzik. Amennyiben a kőépület Severus kori, cölöpházunk a 2. századra tehető. A cölöplyukakból kevés kora római (simított szürke, kézzel formált, festett) 2. sz-i cserép jött elő. A „H" kőépület alatt volt több korábbi cölöpszerkezetes építmény, valószínűleg a Severus korban. Teljes alaprajzát vagy kiterjedését egyiknek sem sikerült megállapítani. Gyakran a későbbi kőfalak alatt ill. mellett futnak. Kétféle tájolású épületet találunk itt (137. kép). Az egyik csoport ugyanolyan E-D irányú, mint a kőépület, ld. H/4-4a-6. szelv. és H/5a-8-10. szelv. „A" épülete. A másik csoport tájolása eltér kissé ENy irányban, a H/2.épület kőfalához hasonló, ld. Н/2-За és H/5a-10. szelv. „B" épülete. Н/2-За szelvényekben az építmény sárga agyagpadlója is megmaradt. Feltételezett kiterjedése 4x7 m. Fekvő téglalap alakú, megközelítőleg K-Ny-i tájolással. A H/4-a-b- 6. szelvények épülete álló téglalapalakú, több helyiséges épület. E-D irányú, párhuzamos sorokba rendezett cölöplyukai a tetőt tarthatták. A K-Ny-i osztófalak pedig kettő ill. több helyiségre osztották az épületet. A H/4-4a-b szelvénybe eső része 6, 5x6 méter, az északi toldalék a H/6, szelvényben még egyszer ilyen hosszú, de keskenyebb. Nyugaton két kisebb kiugrás figyelhető meg (talán bejárati rész). 175