Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)
Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - III. A telep periodizációja, kormeghatározás
E/la. szelvényben a négyszögletes I. kőépületet érmek és sigilláták is keltezik. Az F területen van néhány pontosabban nem keltezhető, kora római kerámiával együtt előforduló kőomladék: F/9, 10, 12, 13, 20, 21. Az F/18, téglalap alakú I. kőépülete ekkor épül. Esetleg E-D irányú belső út részlete lehetett az F/2021, kősóra. A G/9 falsaroknál korábbi és későbbi sigilláta is előfordul, bár kerámiája készítési ideje a 2. század első fele. G/10 falsarok Hadrianus-Antoninus kori sigillátával, G/18, kövek 2. sz-i kerámiával. A J/14 szelv. legkorábbi „D" fala alatt 2. sz-i gödör van, talán nem sokkal későbbi maga a fal sem, amit belealapoztak a gödörbe. A J/20 falrészlete mellett kora római kézzel formált kerámia került elő. Valamennyi jól megépített, de szárazfalazásos kőfal. Padlószintnek nyoma nincs, csak a J/14, lapos kőlapjai alkothatták egy belső udvar kövezett padlóját. A tetőt tegulák fedték az E/la szelvény kőépületében s az F/9, G/9, kőfalaihoz tartozó épületnél. Az F/18. 1. épületének keleti végénél, egy két méteres szakaszon vékony égett faszenes, paticsos sáv, talán tűzhelynek vagy leégett s beomlott fa tetőszerkezet a nyoma. Lósír: (49. kép/2). Az F/kőépület 3. szelvényében van egy lósír (K-Ny tájolás, oldalra fektetve). A sír betöltésében kora római kis edénytöredék. Lehet maga a sír is kora római, hiszen ilyen önálló ló temetkezések máshol is előkerültek, igaz többnyire római temetőn belül. Ld. Budaörs. Valószínűbb azonban, hogy avar temetkezés. A kőépület betöltésben több helyről ismert avar kerámia. Ld. később. Összefoglalás: Területileg benépesül ekkor már a teljes domboldal. A korábban gyérebben lakott nyugati és középső részen is épülnek felszíni házak, gödörházak ill. kőépületek. A kőépületek még egyszerű négyszögletes vagy téglalap alakú, osztatlan ill. egy belső osztófallal rendelkező építmények. A nagyobb, többhelyiséges épületek csak a markomann háborúk után jelennek meg. A telep ekkor éli első virágkorát, valószínűleg ekkor alakul át bennszülött falúból rómaiak által megszervezett vicussá. (részletesebben ld. később). Hasonló fejlődés figyelhető máshol is az Aquincum környéki telepeken. A municipium alapítása után, ekkor jelennek meg az első kőépítkezéses villagazdaságok és vicusok. 177 Ilyen korai villák vannak Pomáz környékén, Bián, Érden, Leányfalun, Pátyon, Solymáron, Sóskúton, Tárnokon, Tökön, Zsámbékon. Solymár-Krautgarten esetében az ásató külön hangsúlyozza, hogy nem villáról, hanem út menti, benn177 VISY 1994. 432. III. periódus; ZSIDI 2005. 335, Abb.4.- a vicus Vindonianus területén lévő bennszülött települések Békásmegyeren már az előző periódusban is léteztek. Ld. Abb.3. szülött telepről van szó, ahol a 2. sz. elején új birtokos réteg emelkedett ki a helyi arisztokráciából, s hozzájuk köthetők a kőépületek. (KOCZTUR 1986. 8081.). A többi korai villa is többnyire egy-egy bennszülött telephez köthető. Budaörs-Kamaraerdőn a bennszülött telepből kialakult vicusban ugyancsak a 2. sz. elején indul el a kőépítkezés. 178 A markomann háborúk előtt még nincs nagy jelentősége Aquincum környékén a municipális középbirtoknak, virágkorukat majd a markomann háborúk után élik. Többnyire veterán kis birtokok ill. a bennszülött arisztokrácia soraiból kikerült municipális vezetők birtokai. Ok Flavius, Traianus, de főleg Hadrianus és Antoninus Pius alatt kaptak polgárjogot. A veteránok földjei még nem lehettek túl nagyok, alig emelkedtek ki a bennszülött lakosság közül anyagilag (Azonos értékű, de nem feltétlenül azonos nagyságú földbirtokokat kaptak végkielégítésül). Pátyon ehhez a periódushoz nem köthetők felíratok. Egy töredékes kocsijelenetes sírkő a 2.század közepéről bizonyítja a gazdag bennszülött származású lakosok jelenlétét (nem telepünkön, hanem a Fokút környékén került elő) 179 . Egy korábbi, Trajanus kori auxiliáris diploma s két későbbi felírat (a legio II. Adiutrix katonájának oltárköve ill. az ala Pannoniorum katonájának sírköve) utal a birtokkal rendelkező lakosság katona rétegére, de egyik sem jelenleg ismertetett telepünkről származik. A Malomi dűlőben az első kőépületek tulajdonosai lehettek esetleg az előző periódusban ismertetett sírköveket állító bennszülöttek s veteránok leszármazottai. Az 1. században kezdődő kerámiagyártás tovább folytatódik telepünkön. Bár csak két helyen van rontott töredékünk s egy bizonytalan rendeltetésű kemencénk. Sokkal nagyobb mértékben kimutatható a fémolvasztás s gyártás. A korszak végét jelző, markomann háború kori égésréteg több gödörben, gödörházban, földbe mélyített házban s két kőépületnél is jelentkezik. 180 Érmek: A század első harmadában jelentősen megnő az éremforgalom. Trajanus érmeiről már az előző korszaknál volt szó (4db). Hadrianushoz 11 db köthető, némelyik már szelvényből került elő: (A/4, szelv. omladék, B/6. szelv. felszíne és E/l. szelvény kidobott föld). A többi szórvány a telep közepéről és DK-i részéről, a 100-as út mellől. A nyugati „F" felületről csak 1 db ilyen korú érem van. Az Ml-es úttól észak178 OTTOMÁNYI -MESTER-MRÁV 2005. 21; OTTOMÁNYI 2005b. 362-363. 179 MRT 7, 133; Részletesebbn ld. MRÁV Zsolt cikke Kat.5. 180 pl. B/6. szelv. gödör, B/7. szelv. alsó kőépület, C/ll. szelv. 3. gödörház, F/5 műhely és 1. obj., F/18. 1. kőépület, F/kőépület 1. helyisége alatt lévő paticsfalú építmény, G/11, gödör, G/19, gödörház (leéghetett korábban is ?), G/21 ház, G/27, ház, G/28, szelv. gödörház alsó égésrétege, G/29, ház, H/l. ház (leéghetett korábban is ?), H/2 gödörház, H/9a ház, J/14. 1-2. gödörház, J/17. 1 gödörház (?).
