Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)
Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - III. A telep periodizációja, kormeghatározás
Általában több kemence van egy csoportban: G/2, 3, 4 egymás mellett + G/8, szelvényben 5 db tűzhely. G/22-ben 6 db van. Sütőkemencék vagy a G/22-ben két helyen talált salak alapján olvasztókemencék is lehettek (ld. 54. kép). Kora: G/4-nél Antoninus kori sigilláta, G/8-nál a későbbi kőfal alatt ugyancsak Antoninus kori sigilláta, a többi helyen szokásos 2-3. századi kerámia. A G/22ben nemcsak az 1-2. ány-ban, hanem az alján -100 cmnél, ill. az 1. obj. bontásakor is volt késő avar vagy Honfoglalás kori hullámvonalas kézzel formált kerámia. 172 Analógiák: A római kornak főleg az elejére s a végére keltezhetőek a kerek, tapasztott aljú, földbevájt szabadtéri kemencék. Flavius korból ismerünk ilyeneket az albertfalvai vicusból s Mursellából. 173 A 3-4. századból pl. Visegrád-Várkert, Intercisa területéről. A két időszak közötti átmenetet képviselik pátyi kemencéink. Érden egy kora római villagazdaságban néhány 2. századi kemence is előfordult, bár a lelőhely legtöbb szabadtéri kemencéje az Arpádkorhoz köthető. 174 Mind a provinciában, mind az Alföldön megtalálhatók. Nagyobb méretükkel különböztek avar s magyar utódaiktól. A tapasztalat s a gyakorlat alakította ki a formát, nem pedig etnikai sajátosság. 175 Gödrök: Egyre több a különböző rendeltetésű gödör (kb. 45 obj.). A telep nyugati szélét egy széles sávban szemétgödrök övezik (ettől kb. 50 méterre, nyugatra már a temető kezdődik). Ezek a D/142-152. és 240-242. objektumok. Leégett házak omladékával töltötték fel őket (tapasztás darabok). Bennük nagyon kevés kora római kerámia s elég sok állatcsont. Pontosabban a 2. századon belül nem tudjuk keltezni, lehet, hogy már az előző periódusban is használták őket. További gödrök: A/l. szelv., B/2.ÉK-Í gödör, B/6. szelvényben gödör 2. sz. eleji sigillátával, C/l. szelv. E-i falkiszedés alatt és mellett korábbi gödrök (egyikben Hadrianus-Antoninus kori sigilláta), C/la szelvény déli felében egy nagyobb sötét foltból (talán gödörház részlet) hasonló sigilláta. C/6. szelvényben egy méhkasalakú tárolóverem (1. obj.), C/8.gödör, C/ll. szelv. 4. gödör. A C/28. szelv. 2-6. gödrei. A 8. gödör inkább az előző periódus. E/3, szelv. l-2.gödör, E/4, szelv. 1. gödör. Az „F" területen több kerek gödör van, benne kövek s sok állatcsont. Többségükben cölöplyuk: F/2., F/3. gödör. Az F/4, műhely két szélén lévő gödör ugyanígy kövekkel van tele, benne salak is található. Az F/l ház DNy-i szélén szintén van egy gödör cölöplyuk172 Ezen a környéken egy csoportban a G/21a, 22, 23, 27 stb. környékén mindenütt van későbbi avar kerámia. 173 SZIRMAI 1999.162. Köralakú, általában 1,2-1, 5 méter átmérőjű kemencék. Aljukon 3-5 cm vastag tapasztás nyom. Némelyik mellett vályogos vagy paticsos felület. SZŐNYI 2002. 55-57, 9.ábr. 174 MRT 7. Érd 9/16.Ш. OTTOMÁNYI Rég Kut 2004. 214-215. 175 BÓNA 1973. 71-72. további irodalommal; MÉRI István: Árpádkori szabadban lévő kemencék, ArchErt 90 (1963) 277. kai. Az F/7, 8. és 17. gödrök köves, téglás betöltése s egyiküknél a gödör melletti cölöplyuk a fenti csoporthoz kapcsolja őket. F/19, szelv. 3-4. gödör sok festett kerámiával, átnyúlhat a 3. századba is. F/19, szelv. 5.gödör, G/11, gödör kora római kerámiával. A G/l la méhkas alakú formája s betöltése kora római, de a téglák s zöldmázas kerámia későbbi feltöltésre utal. Sőt Árpádkori cserép is jött belőle. A G/17, kőépület alatt néhány kora római gödör pl. 12. gödör, 10. gödörben sok korábbi kelta jellegű anyag, de 2. sz-i is előfordul. A többi gödörben vagy nincs anyag, vagy nagyon kevés kora római. Lehet a korábbi periódus is. A H/kőépület alatti gödrök egy részénél nincs kormeghatározó leletanyag, csak kora római kerámia. A stratigráfia alapján valószínűleg ide sorolhatók: H/4a: 7. fal alatti gödör, 6, 7, 8a, 13 szelv. Bár kezdődhettek az előző periódusban is. A J/3a szelvényben lévő „C" fal alatt volt egy gödör, melyből mintásán festett kerámia került elő egyéb római kerámiával együtt. Kelta jellegű anyag kevés volt, így inkább 2. századi lehetett a gödör. Helyzete alapján a Severus kornál korábbi. J/16, szelvényben gödör részlet 2. sz-i kerámiával. Árok: A G/12, szelvényben egy széles árok fut K-Ny irányban, melynek csak részletét tártuk fel. Kora római kerámiájában pontosabban keltező leletanyag nincs. Kb. 20 méterrel délebbre fut, mint a később megépülő kövezett út (J/6-8, szelv.). Lehet, hogy egy korábbi utat vagy belső tagolást jelölő árok egy szakaszát találtuk meg. Néha az 1-3. ásónyomból jellegzetes kora római kerámia vagy fém kerül elő, pontosabban körbehatárolható objektum nélkül. Ezek csak jelzik, hogy volt itt valami elszántott objektum. Ld. Az „A" terület rábontásából erősprofilú, egygombos fibula. Ilyen fibula szórványként is nagyon sok ismert. A/2-4, kőépületnél szórvány érmek s sigilláták (Trajanus, Hadrianus, Antoninus). A szelvényből kora római kerámia került elő. C/9 DK-i sarok 176 , F/18, kőépület déli falán kívül korai kerámia stb. Kőépítkezés: A kőépítkezés első periódusa is ekkor, a 2. század első felében - közepén kezdődött Pátyon. Több kőfal ill. kiszedett fal tehető erre az időszakra. Elég sokat kelteznek a Hadrianus-Antoninus kori sigilláták s érmek (B/7, E/la, G/9, G/10, G/26, ). Keltező leletanyag hiányában viszont csak rétegtani helyzetük (pl. alatta korábbi gödör, felette későbbi kőépület stb.) alapján lehet ide sorolni e falakat. Néha a kőomladékokra, elszántott falakra, a kerámia alapján csak azt mondhatjuk, hogy kora római, pontosabban nem határozhatók meg. Kőépület típusokat nemigen lehet elkülöníteni, mert gyakran felette vannak a későbbi falak. Négyszögletes, egyhelyiséges épület: E/la szelv. I. kőépü176 -110 cm-ig volt kerámia, de objektum körvonal nem látszik.
