Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - III. A telep periodizációja, kormeghatározás

126. kép: F/23a szelv. agyagtéglás gödörház metszete s felülnézet. ladékban ill. még alatta is talált hullámvonaldíszes későavar kerámia (kövek is behullottak a ház betöltésébe). Főleg, hogy ez a kőkemencés négyszögletes háztípus az avar s Árpádkori telepekre jellemző. A harmadik háznál viszont csak római edények vannak. Analógia: Késő kelta telepeken is előfordulnak különböző méretű házak, egyik sarokban vagy oldalfal közepén kőkemencével, pl. Nagytétény. (SZILAS 2002. 121-122, 7. kép). Budaújlakon is voltak az 1. századból, négyzetes, miénkhez hasonló méretű házak, többnyire oldalfalba vájt, egy esetben sarokban lévő kemencével. 165 A római korban ritka a belső kemence. Szabadegyházáról ismerünk pl. egy félig földbe 165 FACSÁDY Annamária.-KÁRPÁTI Zoltán.: Korarómai település és partvédelem maradványai Budaújlak déli részén (Budapest, III. ker., Árpád fejedelem útja 26-28 Ш Zsigmond tér 5-7., Hrsz.: 14581) in: Aquincum. A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2000-ben, Budapest 2001. 16. mélyített házat, sarkában kőkemencével.(VISY 1994. 425, Nr.lll). A ménfőcsanaki telepről ismert egy hasonlóan négyzetes alaprajzú, és kőkemencével ellátott objektum az 1-2. századból. Ásatója műhelynek tartja. 166 Erden egy kora római villagazdaságban fordul elő téglalap alakú ház egyik sarkában kőkemencével. A cölöpelrendezés más (középső tengelyben 3 cölöp).

167 Csehországgal kapcsolatban írja a kutatás, hogy a római kori házak, a korábbi kelta téglalapalakú formákkal ellentétben egyre inkább négyszögletesek s nő a cölöplyukak száma is.

168 Késő római, 4-5. századi hasonló méretű s cölöpszerkezetű kőkemencés házakat Intercisa tábora melletti telepen tártak fel. Ugyanitt a 6-7. századi avar telep lakói is ilyen házakban éltek.

169 Kerek kőkemencékhez analógiát találunk még Tácon, ahol késő római padlószinthez, de nem földbe mélyített házhoz kapcsolódnak.

170 Érdekes lenne megvizsgálni a kőkemencék típusait részletesebben is pl. szögletes, kerek, patkó alakú, ház síkjából kiugró stb. Ezeket eddig időrendi, fejlődési sorba állították pl. szögletesek a korábbi római s kora avar kemencék, patkó alakúak a 7-9. századiak. Házon belül vannak az avar kemencék, ház síkjából kiugróak az Árpádkoriak. stb. Pátyon valamennyi változat előfordul a 2-4. század folyamán. Az avar, honfoglaló s Árpádkori telepeken valóban az egyik leggyakoribb házforma a félig földbe mélyített, kőtűzhelyes típus. Ugyanakkor terjesen igaz Bóna István azon megállapítása, hogy e háztípust nem egyetlen nép találta fel, hanem klímaváltozás következménye. (BONA 1973. 68-71). E klímaváltozást az analógiák alapján a Kárpát-medencében a 4-5. század fordulójára teszi. A fentebb bemutatott példák szerint már esetleg az i. sz. 1-2. században elkezdődött. Felszíni cölöpház: Korukat a kevés leletanyagból nehéz megállapítani. Rétegtani helyzetük alapján a 2. század közepétől a 3. század közepéig keltezhetők. Biztosan a 2. századhoz az „F" kőépület alatti objektumokat köthetjük s valószínűleg a G/17, szelv cölöpházát. F/kőépület 1. helyiségben a 3-4. falak között lehetett a kőfalak szintje alatt egy leégett paticsfalú, faszerkezetű építmény, ami átterjed a 4-5. fal közé is. Hadrianus166 SZŐNYI2005. 402; További analógiákat ld. BUDAI-BALOGH 2003. 43-44. 167 MRT 7, Érd 9/16.Ш. Ottományi Katalin ásatása 2004-ben. A telepen több római házhoz is tartozik tűzhely, de azok nem kőből épültek. 168 SALAC, Vladimir: Zur altesten germanischen Besiedlung Böhmens, in: Kelten, Germanen, Römer im Mitteldonaugebiet vom Ausklang der Laténe-Zivilisation bis zum 2. Jahrhundert, Brno-Nitra, 1995. 149. 169 BONA 1973. 68-69, 4-6. kép. Bóna István szerint a szükség s a helyi provinciális lakosság alakította ki e házformát s ezt a hagyományt folytatták később az avarok. 170 FITZ Jenő-BÁNKI Zsuzsa: Kutatások Gorsiumban 1972-ben, Alba Regia 13 (1974) 195-196. 3-4. ábr. 166