Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - III. A telep periodizációja, kormeghatározás

117. kép: C/27. szelv. kemencéi bontás közben ványként kerültek elő. (125. kép/3, 140. kép/11-12.) Az emailos fibulák legkorábbi csoportját képviselik. Már az 1. század második felében-végén megjelennek, bár Pannoniába lehet, hogy csak kis késéssel jutnak el. Későbbi változata a 2. század második felétől a 3. század elejéig megtalálható.

150 Egyéb bronzok: Korongos nyelű serpenyőnyél töredék szórványként több darab is előkerült. (125. kép/4). A formát a Claudius kortól a 3. sz. elejéig gyártották, a miénk ezen belül korábbi változat. Nyelén bepecsételt mesterjegy részlete.

151 Kerámiagyártás, fémművesség: Edényégető kemence csak egy van, az A/3, szelvényben. Kelta típusú, kétosztatú tűzelőtérrel rendelkező fazekas kemence. A rontott edények között hombárok s besimított hullámvonaldíszes szürke fazekak voltak (4. kép, 152. kép/3).Valószínűleg a többi szürke áru (S profilú tálak, bögrék stb.) is itt készült. A kemencéből dörzstálak, festett s nyersszínű edények is előkerültek, de rontott töredék nem volt köztük. Helyi gyártásuk kérdéses. Talán helyi gyártás bizonyítéka a C/14. tárolóveremben talált korongolt fazéktalp, melyet kívülről egy égetés előtt rákent kézzel formált agyagburok vett körbe. Kemence hiányában a helyi kerámia készítés bizonyítéka még a rontott, deformált kerámia. Ilyet több helyről is ismerünk (74. kép/7, 85. kép/l). Valamennyi szürke, simított vagy besimított áru. Keltezni csak a G/31.1, objektumot lehet, az 1. sz. közepére, a többi 1-2. ásónyomból került elő. Forma alapján ezek a töredékek is 1-2. századiak. így a kerámiagyártás egyelőre csak a telep első két periódusában bizonyítható. 150 PATEK 1942. 49-50, XV.t.3, 10. Keltezés: 2-3.sz; RIHA 1979. Typ 7.4. Taf.58/1527-1538 (l.sz. második fele), ill. 186, Typ 7.11.4., Taf.60/1599. (l.sz. vége - 3.sz. eleje) 151 SZABÓ Klára: Bronzipar, in: Pannónia régészeti kézikönyve, Budapest 1990. 142, 7.ábr.5; RADNÓTI Aladár: A pannóniai római bronzedények, DissPann II/6 (1938) 42-50, III/14-IV/15, XXI/1-4. (Kezdetben Dél-itáliai, később galliai gyártmányok). G/17, szelv. 1-2. ány: rontott hombárperem. Itt található az 1. század közepére keltezett 9. gödör, s az 1-2. sz. fordulójára tehető 10. gödör. Bármelyik anyagához tartozhatott a töredék. G/31, szelv. 1. obj. - rontott besimított hullámvonallal díszített edény s két másik hombár töredék. (1. sz. közepi gödörház). H/3a szelv. Közepe 40-60 cm: deformált hombárperem, Kőépület alatti korábbi gödrök találhatók itt az 1-2. századból. A kerámiagyártás folytatása az Antoninus korban még két helyen kimutatható: F/5, műhely: A szelvény ÉK-i feléből buborékosra égett szürke kerámia. Ugyancsak Antoninus kori a G/27, szelvény rontott szürke edénytöredéke is. Területileg e deformált töredékek a telep keleti, DK-i sávjából kerültek elő. A G/19, gödörházban olvadt üvegdarab is volt. Fémművesség: Legkorábbi az „A" kemence kis kézzel formált olvasztótégelye. Hasonló az F/6-os házból került elő salakkal együtt. Az F területen több egymás melletti objektumból ismerünk fémsalakot. Ilyenek a már ismertetett téglalap alakú F/l és 6. házak. Talán későbbi, Antoninus kori az F/4 műhely, köves gödrében salakkal s az F/5, szelvény műhelye (bár egyik gödrében 1-2. sz-i kerámia van). Az F/5 keleti részének két gödörben is van vassalak, egyikben szurokfeketére égett, kemence betöltés. További salak darabok az F/23b szelvény 2. ásónyomából s a kicsit távolabbi G/22, szelvény kemencéiből kerültek elő. Ez utóbbiak kora 2-3. század. Egy szórvány félkész bronzcsat a 4. századi bronzgyártás bizonyítéka (154. kép/9). Érmek: Egy Vespasianus (i.sz.72-73) és két Domitianus (i.sz. 81-96) ill. két Nerva (i.sz.97) érem keltezi a periódus elejét. Objektumhoz nem köthetők, a C" terület s dűlőút között ill. a domb közepén s a telep déli részén, a vasúton túl kerültek elő. Jóval több a Trajanus (4 db) és Hadrianus érem (11 db), ami jelzi az éremforgalom fellendülését a 2. sz. elejétől. A Trajanus érmek az A/2, szelvény környékén, a domb közepén s a 100-as út környékén kerültek elő. A Hadrianus kori éremverést Id. a következő periódusnál. Lakosság: Az itt élő első, bennszülött származású birtoktulajdonosok s családjuk neveit a temető kőláda sírjaiba másodlagosan beépített kora római sírkövek őrizték meg számunkra.

152 Tulajdonosaik már olyan romanizált kelták voltak, akik átvették ugyan a római sírkőállítás szokását, de nevük, vagy családtagjaik neve még tükrözi kelta származásukat. Négy sírkőről összesen 6 embernek a nevét ismerjük. A filiátióval együtt 12 kelta név maradt ránk. Két felnőtt fér152 Bár a temetőből kerültek elő, de a rajtuk lévő nevek a jelenleg tárgyalt településen élő lakosok eredetének megismeréséhez nyújtanak segítséget. 156