Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - III. A telep periodizációja, kormeghatározás

111. kép: 1. Sávos festett késő kelta kerámia (G/31, sze/v. 1. obj.). 2. Mintásán festett eraviszkusz kerámia (H/l. sze/v. kemence) következő periódusnál ez a tájolás többségében É-D lesz. Hasonló korszakonkénti különbségek figyelhetők meg a katonai vicusok lakógödreinek tájolásánál is. így pl. a pátyihoz hasonlóan korábbiak a K-Ny-i irányú lakógödrök Albertfalván s Százhalombattán. (KOVÁCS 1999. 146.) A lakógödrök között szabályos távolságokat sajnos nem tudunk megállapítani. Nincs akkora összefüggő felület, hogy egy biztos településrendszert kirajzolhassunk. Leginkább a déli részen az F/1-6, obj. házai vannak sorban, egymástól mindössze pár méterre: F/l és F/6 között 2 méter. A következő periódusban F/4F/5 műhely között kb. 7 méter, ettől csak 2, 5 méterre van az F/5.1, lakóháza. A korszak katonai vicusainál ez a távolság átlag 10-15 m. ш Kemence: (21. kép és 117. kép). C/27. obj.: Két kerek, külső kemencével rendelkező, majdnem szögletes, félig földbe mélyített építmény. Elhelyezkedését tekintve a „C" terület tárolóvermeinek sorát zárja le a keleti szélen. Esetleg már az előző periódusban létesült, de jellegzetes késő kelta forma nincs benne. A sok szürke simított s kevés római leletanyag az 1. század végi használatot valószínűsíti. A/3, szelv.: Körte alakú, kétosztatú tüzelőterű kelta edényégető kemence típus. Anyagában már elég sok római, 1. sz. végi -2. század eleji kerámia (rontott hombárok, festett edények stb.). Analógia: Kelta LT D előzményekre visszamenő forma. A többnyire hosszúkás, körteformájú, földbevájt kemencék rostélyát egy hosszanti borda tartotta, mely a tüzelőnyílásig előrenyúlva két csatornára osztotta a tűzelőteret. Európa kelták lakta területein mindenütt előfordul ez a típus. 124 A kemenceforma a római foglalás után még sokáig használatban maradt. Gödrök: Tárolóvermek: Az előző periódus méhkas alakú tárolóvermei közül némelyik még ekkor is használatban lehetett, ill. ekkor tölthették fel. A bennük lévő kevés római s itáliai import tárgy alapján megérhették a Flavius kort. Id. C/14, G/23 DK-i sarok. A G/17, szelvény korábbi gödrei közül pl. a 10. gödörben tojásalakú fazék s sok kelta jellegű anyag mellett 2. sz-i festett kerámia s dörzstál is gyakori. A 15. lefelé szélesedő falú mély gödre alján besimított hombár, felette S ever us kori planírozás. A G/29, szelvény mély tárológödre (1. obj.) is ide tartozhat. A többi gödör sekélyebb, kisebb-nagyobb méretű, többnyire kerek alakú. Formájuk nem mindig látszik, néha csak fél gödör került feltárásra a felette lévő objektumok miatt. B/2. szelv. EK-i sarkában lévő gödörben agyagmázas tálak s fényes applikált díszű itáliai import edény. B/7. szelv. ÉK-i sarkában a kőfal alatti gödörből dák fülescsésze és bepecsételt kerámia jött elő. A C/28. szelv. 8. gödrében főleg simított áru (a szelvény többi gödrében több a római, ld. következő periódus). A G/17-a-b- szelvények gödreinek többsége üres vagy kevés jellegtelen kora római kerámia van bennük. Lehet a következő periódus is. H/3a 1-2. gödre, a H/4a szelvényben a 4-5. fal között van egy gödör vagy gödörház szélén cölöplyukakkal, a 7. fal mellett is van egy égett betöltésű gödör, ben123 KOVÁCS 1999. 146-148. Átlag 10-15 méterre vannak egymástól a házak. 124 BÓNIS-GABLER 1990. 166-167; MÓCSY András: Pannónia. PWRE 1982. 667;.HENNING, J.: Zur Frage der technologischen Tradition der spätkaiserzeitlichen Töpferwerkstätten im Karpatenraum. EAZ 19 (1978) 445-460, Abb.2; KELEMEN 1999. 107, 3. kép. stb.