Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)
Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - III. A telep periodizációja, kormeghatározás
re támaszkodó sátortetőre utal a H/l. háznál a tetőt tartó középső cölöp. Máskor viszont a lenyomatos patics (G/31), vagy a külső cölöpök (C/28, H/4b-8-9 ill.H/5-6, H/10) felmenő vertagyag falra s fa tetőszerkezetre mutatnak. A H/4a-b-8-9. gödörház esetében kövekkel kevert agyagfal is lehet az egyik oldalon. Faszerkezetű előtér s bejárat fölötti tető karólyukai a G/19-nél láthatók. A J/14-nek csak a déli felében volt fából épült tető, esetleg a bejáratot jelzi. A sátortető esetében a középső cölöphöz rögzített szarufák alkothatták a vázat, erre került a héjazat, lombból és földből, szalmából vagy nádból. Ugyanez vonatkozik a nyeregtetős házakra. Oldalfaluk változatos pl. lejtős, függőleges, lépcsőzetesen mélyülő padkás stb. Aljuk tapasztott sárga agyag, vagy döngölt fekete padló. A nagy s szabálytalan alakú „H" területen lévő gödörházban mélyebb gödrök, valószínűleg tárolóvermek is találhatók. Kerek kemence a H/l-ben, szögletes kemence a C/28ban, a többiben csak paticsos tűzhely nyomok (G/31, H/10). Téglalap alakú, félig földbe mélyített ház (116. kép). Sekélyebb, nyeregtetős házak, felmenő faluk vesszőfonatos, paticsból esetleg fél sátortetővel. Tájolásuk K-Ny. Id. F/l, F/6, H/4, szelvények. Ezek kb. 2-3 m szélesek és 4, 5 m hosszúak. Kivéve a H/4, szelvény 1. objektumát, ami kisebb. Több cölöplyukkal, melyek elrendezése változatos. Pl. Középen három F/6, északi oldalon három F/l. Bejáratot jelezhetnek a DNyi sarokban lévő cölöplyukak pl. F/6, H/4. Tűzhely csak a H/4-ben van. Tárológödör csatlakozhat hozzájuk az egyik sarokban, a ház síkjából kiugorva (F/l, H/4). Az F/l és 6.-ban salak van, de mind a kettőnél az 1. ásónyomban, így tartozhatott egy felette lévő későbbi objektumhoz is. Bár korábbi késő kelta földbe mélyített házakban máshol is előfordul fémsalak, ahol a mester lakóháza s munkahelye is volt egyszerre az épület. 116 Salak a ház belsejében ill. a kemencében pl. Aquincum környékén került elő egy félig feltárt házból. 117 Analógia: A késő kelta-kora római időszak leggyakoribb házformája, a téglalap alakú, rövidebb oldalának tengelyében egy-egy cölöplyukkal rendelkező típus Pátyon érdekes módon nem található meg. 118 Csak a fenti típus ritkábban előforduló, továbbfejlesztett változatával találkozunk, hogy több cölöplyuk áll a ház tengelyében ill. az északi felében. 119 Ezek esetleg fél sátortetőt tarthattak. Hasonló az 1984-es pátyi ásatás „g" objektumának cölöp elhelyezése is, bár ez már inkább nyeregtető. Itt a tapasztott padlóba mélyedő számtalan kis karólyuk talán a ház gazdasági funkciójára utal. 120 Alapterületük a pátyi házakéhoz hasonlóan 12-15 m 2 . Ház síkjából kiugró tárolóverem pl. Budaörs L/571, obj. 121 Az analógiák kora az 1-2. század, de több telepen még a 3. században is használták őket. 122 Lakógödreink s félig földbe mélyített házaink tájolása ebben a periódusban főleg K-Ny (kiv. a bizonytalan keltezésű H/4b-8-9. objektumot, ami E-D). A 116 HORVÁTH László: Késővaskori lakóház Nagykanizsán, (Wohnhaus aus der spät-eisenzeit in Nagykanizsa) Zalai Gyűjt. 8 (1978) 21. további analógiákkal ld. 18-19.jegyzet; HORVÁTH 1987. 66. 117 ZSIDI Paula: Az aquincumi municipium territóriumán végzett kutatások. (Bp. III. ker., Csúcshegy-Harsánylejtő) in: Aquincum. A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 1996-ban, Budapest 1997. 62. A Zsidi Paula által leírt 15. objektumnak csak a kutatóárokba eső része lett feltárva, ez alapján a Pátyon később használt G/21a, 27, 29. típushoz hasonlít. A ház sarkában tört kövekből összeállított kemence állt, amelyből vassalak került elő, mellőle pedig szerszámok. 118 HORVÁTH 1987. 59-80; KOCZTUR 1972. 44-58; OTTOMÁNYI 2005a. 78- további analógiákkal. 119 KOCZTUR1972.10,16.háztovábbianalógiákkal;MOTYKOVASNEIDEROVÁ 1960. Obr.16. Hostomice III (nagyobb, padkás ház); SZŐNYI 2005. Abb.4/3 (Levél- 3 cölöplyuk); További analógiák felsorolását Id. BUDAI-BALOGH 2003. 45. 120 OTTOMÁNYI-GABLER 1985. XI. t.l; Szirmai szövőháznak tartott egy ilyen, apró karólyukakkal ellátott házat Budatétényben. SZIRMAI 1984. 1976/9. gödör, 15. kép; SZŐNYI 2005. Abb.4/5 (Ménfőcsanak), 1-2. sz;. 121 OTTOMÁNYI 2005a. Abb.8/1.- mélyebb padkás gödörház.; MOTYKOVÁ-SNEIDEROVÁ, Karla: Osídlení z mladsi doby laténské z doby Rimské a Stéhování národu v Záluzi u Celákovic, (Die Siedlungen in Záluzi bei Celákovice aus der frühen La Téne -Periode, der römischen Kaiserzeit und aus der Zeit der Völkerwanderung), PA LI (1960) 161-183. Obr.15. ZaluziXII, Tuchlovice III. 122 SZŐNYI 2005. 402-406 (Mosonszentmiklós, Ménfőcsanak, Levél); VISY 1994. 425 stb. 144
