Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - III. A telep periodizációja, kormeghatározás

100. kép: 1. „JС"falsarok (J/3, szeh.). 2. J/3cszeh. Állatcsontvázak a kövek között. 3. J/3c kövezett utca. a végéig, sőt egyes típusokat még a 2.század elején is használhatnak. Pest megyében viszonylag kevés tovább élő telepen mutathatók ki pl. Budaörs, Érd, Csobánka, Páty, Pilisszántó, Pilisvörösvár, Pomáz, Szentendre, Solymár, Tárnok. A szürke edények többsége Id. S profilú tálak, hombárok kisebb perem s talpkiképzés változtatásokkal megtalálhatók a 2. század végéig. Majd a 4. században ismét gyakoriak lesznek. Hasonló a helyzet a kézzel formált kerámiával is (113. kép). Ezeket részletesebben Horváth Friderika dolgozta fel. A korszak jellemző formái az un. dák füles csészék, kónikus falú poharak, egyenes vagy enyhén kihajló peremű fazekak bütyökdíszítéssel, bevagdosásokkal díszített rátett plasztikus bordákkal, fésüléssel, stb. 88 Kerámiánk nagy része helyben gyártott edény. Helyi gyártásra utaló rontott töredékek csak a szürke hombárok s fazekak közül kerültek elő. A G/31, szelv. 1. objektumából több deformált darab is származik.(74. kép/7). Ugyanakkor biztosra vehető, hogy a többi szürke edényt s a kézzel formált kerámiát is helyben gyárthatták. Grafitos kerámiagyártásra utaló grafitrögöket nem találtunk. így elképzelhető, hogy máshonnan szerezték be. Biztosan kereskedelem útján kerültek ide a vörös-fehér sávosan festett edényeink, a Gellérthegyi oppidumból. Fibulák: A bennszülött női viselet legjellemzőbb ékszere a szárnyasfibulapár (140. kép/l) Pátyon az „A" terület kemencéjéből, szórványként a telepről s a temető hamvasztásos ill. földsírjaiból került elő. Ilyen fibulapárokat látunk a kora római sírkövek bennszülött női ábrázolásain. Az 1-2. századi csontvázas temetkezések gyakori melléklete, de már az Augustus kori síregyüttesekben feltűnik. Pannónia északi részén gyakori. A pátyi töredéknek hiányzik a lába, így tűtartójának díszítését sem ismerjük. Nagyméretű, korai típus. 89 A telephez tartozó temető 572. sírjában volt egy ritka, galliai importként idekerült csuklós szerkezetű szárnyas fibula, melyet Claudius-Nero korára keltezhetünk. (114. kép/4).

90 A következő periódusban ismertetem a már ugyancsak Augustus kortól megjelenő, de főleg az 1-2. század folyamán használt egygombos erősprofilú fibulát. Legkorábbi import tárgyaink közé tartozik egy szórványként előkerült un. Alesiai típusú fibula. (114. kép/3). Ezek csuklós zárszerkezettel készült ívfibulák, belőlük fejlődtek ki az Augustus-Tiberius korában használt Aucissa-fibulák. A pátyi szórvány fibula a gyakoribb, háromszögletes kengyelű változathoz tartozik, melyet nagy felületen rácsminta borít. A nagy felületen szabályos rácsmintával díszített darabokat Galliából származtatják. Galliában kezdetüket az i.e. 1. század közepére teszik, Itáliában és KözépEurópában többnyire a század 2. felére kell keltezni őket. Fibulánk esetében a rácsminta szabálytalan, a fibulatest két oldalán nem húzódik kiemelkedő perem (ami a galliai daraboknál viszont megfigyelhető), 88 HORVÁTH 1998. 65-81; BÁNKI 1998. 94, Abb.25; OTTOMÁNYI 2005a. 112-119, Abb.17-18. stb. HORVÁTH 2006. fazekak I-V, VIII. típus jellemző erre a korai periódusra. 89 PATEK 1942, 15; BERECZ 1991, 164, .2. kép/4; JOBST 1975, 47-49, Taf.10/68-69 (Domitianustól a 2. századig keltezi); KRÄMER 1957, Taf, 14/ll-12:Cambodunum l-2.periódus (köztársaság korClaudius). 90 RIHA 1979. 126-129, 5.7.4. vált. Taf.32; Rieckhoff, S. Münzen und Fibeln aus dem Vicus des Kastells Hüfmgen (Schwarzwald—Baar— Kreis). Saalburg Jahrbuch 32 (1975) 51-56, A/2.csoport. 134