Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - I. A lelőhely elhelyezkedése és kutatástörténet - II. A feltárt lelőhely ismertetése objektumonként

tott edénydarabok. K-i oldalán van a tüzelőgödör, kevert világosbarna betöltéssel, benne kevés kerámia. Leletanyag: legtöbb a szürke, simított kerámia. S profilú tálak, szürke simított és besimított díszítésű hombárok, rontott hombárperemek, egyiken besimított hullámvonal (4. kép 2., 152. kép/3), dörzstál, piros festett, barna festett bekarcolt hullámvonallal, nyersszínű fül, agyagmázas egyenes peremű tál, szemcsés, keményre égetett perem. Mindezek alapján a kemence az 1. század végére, 2. század első felére keltezhető. „B" terület: (III. térkép). A domboldal ENy-i része, a dűlőút mellett, gáz és vízvezetéktől 15 m-re (Ml-es út 21. 300 méterénél futnak a vezetékek). B/l. szelv.: Csak földbe mélyített objektumok vannak benne, s egy kevés kő a K-i végében (-55 cm-nél). Középen és keleti részén valószínűleg nagyobb gödörkomplexum részlete = 3. obj.: jelentkezési szint: -55 cm, feltárt H: 5, 3m, kelet felé folytatódik a metszet szerint, de végetér a szelvény. Két mélyebb gödörből áll. Betöltés: sötétbarna, sárga agyagsávokkal ill. keményebb fekete sávokkal. -130 cm-nél két állatcsontváz (kutya). Leletanyag: TS: szelvény nyugati fele 3. ány. 2. sz.utolsó-3. sz.első 3-a. Keleti feléből vasszög Sok kerámia a gödörből pl. festett korsó perem, besimított és bekarcolt hullámvonalas töredékek, besimított duzzadt peremű korsó (112. kép/7), kézzel formált fazékperemek. (HORVÁTH 2006. IV/1, V/l, VII/1. fazék tip.) A szelvény ÉK-i sarkában kisebb gödör, alján kövek (Alja -180-200 cm.) Benne több pannóniai szürke táltöredék (ld. 120. kép/4 forma), és applikált díszítésű fényes festett töredék. B/2. szelv.: (7. kép/l.) 1. obj.: Gödörház részlet. A szelvény közepén sötét folt. Jelentkezési szint: -50-60 cm. Ny-i széle lépcsőzetesen padkás, belül több mélyebb gödörrel (középső -175cm). Északon kimegy a szelvényből, dél felé rányitottunk, de még folytatódik (B/2a szelv.). Kelet felé folytatást Id. B/5. szelvényben. Betöltés: a felső szürkés-barna és alsó sárgás-barna betöltést egy vastag fekete égésréteg választja ketté (-80-90 cm). Van egy vékonyabb égésréteg a felső szürke rétegben is (-60-80cm). Két állatcsontváz a D-i tanúfal alatt (-120 cm). Alja 160-180 cm. A gödörház valószínűleg összetartozik a B/3-4a-5. szelvények alsó objektumával. H.: szelv. K-i végétől 6,4 m. Leletanyag: TS: szelvény közepe 1-2. ány.- É-Afrikai chiara (3. század első harmada). 70cm-nél égett rétegből: Hadrianus-Antoninus, késő Antoninus-Severus kori. Késő kelta mintásán festett kerámia az 1. ásónyomból (5. kép). 0-60 cm: Simított S profilú tál, festett korsó peremek s vízszintesen befelé ívelő peremű fazék. Sávos festett s tűzdelt töredékek (8. kép/l), belül festett tál, bepecsételt s agyagmázas edények. Szürke házikerámia keményre égetett anyagból: behúzott peremű tál (132. kép/7), profilállt peremű fazék, kihajló peremű fazék, szemcsés, keményre égetett és seprűdíszes lassúkorongolt edények, kézzel formált kerámia. Égett réteg: bronzedény peremtöredéke. 80-105 cm: festett fazék, kavicsos, csillámos anyagú fazék, kézzel formált perem. 1. obj. rábontás: pecsételt kerámia, nyersszínű töredékek és kis terrazzó töredék. Jól iszapolt, vízszintesen kihajló hombárperem (119. kép/4). Szemcsés, keményre égetett vízszintesen kihajló peremű tál s bögre, behúzott peremű tál simított és szemcsés, keményre égetett változatban (132. kép/5.), kavicsos kihajló peremű késői edény, hombárperem seprűs díszítéssel. Sok 2-3. sz-i kerámia van benne. Igazán korai csak néhány dák jellegű kézzel formált töredék. (HORVÁTH 2006. V/4, VI/2. fazék tip, 2. kép/4). A többi legfeljebb 2. sz. közepére keltezhető. Nincs különbség a szelvény alsó fele s a felső égésréteg feletti anyag között, legalul is van 3. sz-i kerámia. Az egész leégett valószínűleg a Severus kor végén, utána emelték a kőépületet, amely a szórvány érmek s egyéb késői kerámia tanúsága alapján fennállt a 4. században is. Az egész szelvényben sok tegulatöredék. (1-2. ány.) B/3-3a-4a. szelv.: Legfelül kőomladék, alatta földbe mélyített gödörház (6-7. kép). 2. obj.: Földbe mélyített gödörház a 3. szelv. nyugati felében. Valószínűleg összefügg B/2. Szelv. 1. objektumával, csak a kettő között nincs kibontva. E felé átmegy a B/5. szelv-be. К felé pedig a kövek alatt B/3a-4a szelvényben folytatódik. Metszetben két fekete égésréteg: -71 cm és 110-150 cm között. Kettő között fehér, meszes, habarcsos réteg ez lehet a kőomladék szintje. Alatta van a gödörház. Mélysége változó, kb. 2 méter. K-i széle padkás (-70, 95, 155, 170, 187 cm) D-i szélén cölöplyukak, kisebbek és nagyobbak (-4-16cmig). ÉK-i felén az alja lejtős, szintén cölöplyukakkal (-15cm). Ny-i széle nincs meg. Teljes hossza a B/54a-3. szelvényekkel együtt kb: 10 méter (H/2, szelvényben még kb.6, 5 m). Meglévő szélessége B/3-5. szelvényekben 6 m, teljes szélessége sehol sincs meg. B/4a. szelv.: ÉNy-i sarkában gödör (másik fele B/5.ben): benne festett kerámia. Alja -150 cm. Kőépület: a szelvény tetejétől kb. 50-70 cm mélységig kőomladék. Közte tegula és nagyobb kövek- felmenő fala kőből épülhetett és téglatetővel fedhették. Metszetben a meszes, habarcsos réteg tartozott hozzá, B/4a szelv-ben kövek felett volt meszes föld. A kőépület szintjén belül ment az égésréteg, tehát valamikor a 3. században leégett s újjáépítették.