Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - V. Villa vagy vicus

termékeket, gabonát, húst, bőröket stb. Aquincumba ill. a környező táborokba. Több kutató lehetségesnek tartja, hogy a hátországban fekvő bennszülött telepek, majd későbbi nagyobb falvak közvetlen szerepet vállaltak a limes menti katonaság ellátásában.

289 Bár a katonaság gazdasági szükségleteinek kiszolgálása elsősorban a táborok melletti vicusok feladata volt. Ez főleg az ipari tevékenységre vonatkozott. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban már felvetődött a lehetőség, hogy kezdetben a környező bennszülött telepek, majd később a villagazdaságok termelték meg a szükséges élelmiszert a katonák számára.

290 A Szőnyi Eszter által felsorolt bennszülött telepek 5-10 km-re, a Kovács Péter által összegyűjtött villák kb.1-3 kmre helyezkednek el a limes menti katonai táboroktól. Pátyi telepünk ennél jóval messzebb, kb. 17 km-re található az albertfalvai tábortól, így ez a katonaságot ellátó funkció nem valószínű.

291 Telepünk lakosságának létszámára nézve nincsenek se konkrét, se összehasonlító adataink Pannoniából. Nem vethetjük össze a katonai vicusokkal, mert ott a vicus melletti katonai egység létszámából szoktak következtetni. (KOVÁCS 1999. 163-166.). A temető sírszáma sem siet segítségünkre, mert bár három oldalról sikerült lezárni, de temetőnk északi széle, Páty felé még nincs meg. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az Ml autópálya építése kettévágta a temetőt, s nem tudjuk hány sírt pusztíthatott el. így sajnos ez alapján sem lehet egy-egy korszak lakottságát kiszámolni. V. VILLA VAGY VICUS A római technikával épült vidéki kőépületeket a kutatás többnyire villagazdaságként szokta értelmezni. Lányi Vera összefoglalása már elkülönítette az út menti állomásokat, a városi házakat a vidéki villaépületektől.

292 Ugyanakkor nem foglakozott a terepbejárás eredményeivel. Pedig a régészeti topográfiákban szereplő, felszínen kőépület nyomait mutató lelőhelyek megsokszorozták a korábban ismert villák számát. Annak eldöntése viszont, hogy vajon minden ilyen kőépítkezéses település villához tartozott-e, csak a feltárások tükrében lehetséges. Páty esetében kérdéses, hogy besorolható-e, a klasszikus értelembe vett villagazdaságokhoz. A villa, mint egy mezőgazdasági birtok központja, lakó és gazdasági épületek együttese. Magába foglalja a tulajdonos városi kényelemmel ellátott lakóépületét s a birtokon dolgozók lakóházait, a fürdőt, valamint a külön289 SZŐNYI 2005. 407. 290 KOVÁCS 1999. 157-163.- ezek a villák szerinte a katonai vicus területén találhatók. 291 A budaörsi vicus jóval közelebb van Aquincumhoz (4-6 km). Ebben az esetben szóba jöhet a katonaságot ellátó funkció. 292 LÁNYI 1990. 222. A korábbi összefoglalások még a belső pannóniai erődök épületeit is itt tárgyalták. böző rendeltetésű gazdasági épületeket, raktárakat, műhelyeket stb. Kerítés veheti körbe a lakóépületet, a gazdasági részt, esetleg az egész épületegyüttest. Mindehhez, a villaépület nagyságával arányban álló földbirtok fundus tartozik.

293 A fenti ismertető jegyek közül sok jellemző a pátyi telepre is. Vannak kerítésfal részletek, melyek a település egyes részeit veszik körül. Vannak különböző gazdasági épületek, lakóházak. Nincs viszont egy központi helyen álló lakóépülete, melyet a tulajdonos házával azonosíthatnánk. Az eddig kutatott területen 2 nagyobb épület (egyenként kb. 400-500 m

2 nagyságú) került elő. A fel nem tárt részen, a felszíni leletek alapján még több hasonló nagyságú épület is várható. Kisebb kőépület nyoma pedig kb. 30 helyen figyelhető meg a feltárt területen.

294 Természetesen ez nem mind lakóépület. Lehettek gazdasági épületek, istállók, magtárak stb. Közöttük pedig mindenhol fölbemélyített objektumok, felszíni cölöpházak, kemencék, szabadtéri tűzhelyek, gödrök sokasága. A 2 km hoszszú település végig beépített volt. A több kőépület még nem zárja ki, hogy villagazdaság legyen, hiszen ezeknél is kőből épült a melléképületek többsége. De nem ilyen sok, mint, aminek nyomát Pátyon megtaláltuk. Egy nagybirtokhoz tartozó villagazdaság esetében Pl. Parndorf, Eisenstadt, Baláca stb. a központi kb. 1500-2400 m

2-es főépületen túl a villa gazdasági részében találjuk a fürdőt, horreumot s lakóépületeket. Mindezt kapuval ellátott kerítés veszi körül..(LÁNYI 1990. 222, 47.ábr.). Pátyon nincs ilyen nagy s díszes központi épület s nem fogható körbe ilyen határozottan, kerítéssel a beépített rész. Bár a balácai kerítésfallal körülvett terület nagysága megfelel a Pátyon megvizsgált (250x350 méteres) területnek. De míg Balácán a kerítésfal, addig nálunk az Ml-es és 100-as út adja a feltárt terület határát. (LÁNYI 1990.50.ábr.). Arról nem is beszélve, hogy telepünk dél s észak felé is folytatódik tovább. A középbirtokoknál a kb. 700100 m

2-es központi épület mellett többnyire még fürdő, raktár esetleg műhelyek találhatók kőből építve. (LÁNYI 1990 223-231.). A kisbirtokoknál általában csak egy központi épület (200-450 m

2

) van, néha fürdő vagy horreum s kerítésfal részlet. Aquincum környékén ezek a kis és középbirtokok a jellemzőek, ahol max. 3-4 kőépület van s az épületek nagyságát figyelembe véve bennük csak egy-egy család lakhatott. Két nagyobb kőépületünk mérete meg is felelne ennek a birtoknagyságnak, de túl közel vannak egymáshoz. Hiszen pl. a Balatonfelvidék északkkeleti, rendkívül sűrűn lakott részein is kb. 500 méterenként követik egymást a villa épületek.(GABLER 1993-1994.150.). 293 LÁNYI 1990. 222. Id. az idetartozó ókori források felsorolását. 294 Ezek között is lehettek nagyobb, jól megépített, gazdagabb épületek, de a szántás s gépi humuszolás következtében többnyire csak rövid falszakaszok maradtak meg. 209