Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Repiszky Temás: Ágas-bogas családfa. (Adalékok Jászi Oszkár családtörténetéhez)

Dienes Valéria és Madzsar Lili (1967) előadásokat betiltja a rendőrség, de a legnagyobb szívfájdalma, hogy egy-két előkelő származású tanítványa „elleniskolát" szeretne nyitni, mivel „nem mindenki jár szívesen egy zsidó-kommunista hírű iskolába". 461 Még 1930-ban és 31-ben előadták a Bilincseket, de az 1933. március 24-ére tervezett Korszerű Szvitnek csak a főpróbáját engedélyezték a Belvárosi Színházban. A Pünkösdiek által szervezett háború ellenes pantomimet betiltották. Csak Róna Magda kórussal kísért táncát, a Rombolást adhatták elő a Szolnoki Művésztelepen. 462 Madzsar Alice és Róna Magda művész-csoportjának részvételével Palasovszky Ödön rendezésében születik meg 1934­ben a Felkai Ferenc utópisztikus színműve alapján írott Bábel. Márkus László által alapított Új Thália Társaság nyitó előadásaként 1934. március 4-én adták elő a darabot. Három előadást ebből lekötött a Royal Színház, de ezeket az előadásokat megakadályozta a rendőrség. A darab sikerét több mint húsz elismerő kritika bizonyítja, melyek március 5-én és 6-án láttak napvilágot. A totális játék főszereplői között ott találjuk Toronyi L. Imrét, Baló Elemért, Orsolya Erzsit és Palotai Erzsit. 463 A GRAFOLÓGUS ÉS KARAKTEROLÓGUS Alice bátyja öregkori visszaemlékezéseiben ironikus csipkelődéssel emlékezik vissza húgára, „aki már korán mutatott misztikus hajlandóságokat. Mint kisleány telefonösszeköttetésben állt bűvös királynő­jével, gyakran felhívta egy-egy eszmecserére. Ez a haj­landósága egész életén elkísérte, és jóslásai, kézirat­elemzései és látomásai olykor széleskörű érdeklődést keltettek, s ez alapon egész kis udvara volt Buda­pesten." 464 Madzsarné grafológiai tevékenységét nem­csak bátyja, de férje is fenntartásokkal kezelte. 1934­ben, amikor elhatalmasodott betegsége, grafológiai írásaiból szeretett volna megélni. 465 Családtagjai ez irányú tevékenységét légvárnak tekintették, éppen ezért munkáját nem támogatták. Sok visszaemlékező csak a Szabó Ervinnek gyufákból jósoló, a spiritizmusban lelkesen hívő, s orosz jósnőkkel tivornyázó Alicére emlékszik vissza. 466 Jászi Oszkár Alice haláláig majd mindig maró gúnnyal írt húgának szélsőségeiről. Képtelen volt megérteni Alice, s olykor férje politikai és egyéb kilengéseit. Jászi Oszkár egy század elején keltezett leveléből való idézet is ide­vágó: „Én két zöld gyermeknek szocialista, anarchista, antimilitarista, antialkoholista, feminista, vegetáriá­nus stb., stb. ostoba, éretlen, s a közre teljesen ha­szontalan játékai miatt életem munkáját feldúlni nem engedem." 467 Madzsarné grafológiai munkásságát viszont merő új fényben tüntetik fel korának ismert pszicholó­gusai és tudósai. „Munkássága területeiből és mód­szereiből egy természetes út vezetett a moz­gáspszichológia és karakterológia felé" írta Pátzay Pálné, Liebermann Lucy a Századunkban. 468 Állandó problémaként vetődött fel munkásságában a test­alkat, s annak jelentősége a mozgástanításban: a kéz­írás, mint a mozdulat grafikonja és annak karak­terológiai jelentősége. Madzsar Lili visszaemléke­zései alapján Kunffy Lajosné hatására kezd el mélyebben grafológiával foglalkozni. A húszas évek derekán már elismert grafológusként és karak­terológusként tartják számon. Egy lányának írt levél alapján 1923-ban már százszámra akadnak kéz­iratelemzést megrendelők. Hagyatékában több mint ezer írásminta maradt meg. 469 ő volt talán az első Magyarországon, aki nemzedékek, családgenerációk írásvizsgálat összehasonlításával foglalkozott. Cikkei napilapokban jelentek meg és a bécsi Panoráma című folyóirat is szívesen közli grafo­lógiával kapcsolatos írásait. 470 Munkáiban össze­foglalja a grafológia tudományának történetét, gya­korlati jelentőségét, módszereit, gyakran hivatkozik Alice kezei Binet-re, s a magyar tudományos grafológia elismertetését szorgalmazza. Egyik előadását, ­melyet 1925-ben tartott a Gyermektanulmányi és Gyakorlati-lélektani Társaságban, - több cikk is mél­tatja. A Világ és az Újság egy-egy hasábon ismerteti az előadást, melyen Révész Margit pszichológus elnököl. „A grafológia nálunk egyelőre még nem jutott igazi jelentőségéhez" - írta Madzsarné 1925­ben. 471 203

Next

/
Oldalképek
Tartalom